Ugrás a fő tartalomra

Cementlap a linóleum alatt I.

Három éve, a házvételkor is tudtam, hogy amint lehet, fel fogom szedni a régi linóleumot az előszobában, és meg fogom menteni az alatta lévő cementlapot. 2020. április: végzett a festő, úgyhogy rá is vetettem magam (a linóleumra, I mean).


Azaz, rávetettem volna, ha nem ütközöm az első mozdulatnál komoly nehézségekbe.

Valaki, aki nagyon okos volt, a legerősebb ragasztóval kente be a cementlapot, és az a linóleum még ma is úgy áll, ahogy köll.

Megemeltem egy saroknál, és, basszus, feltépte a cementlap felső rétegét.

Mivel pár napig nem jött senki dolgozni, és nem szeretem ezeket a kivárós időszakokat, az egyik reggel megvizsgáltam, hogy mégis, mit lehetne tenni. Most már a hőlégfúvóval felszerelkezve tértem vissza a városból, és így egy fokkal jobban lehetett haladni, de lehetetlen volt igazán kíméletesen eltávolítani a linóleumot, annyira adhezív volt az az izé.

A spakli és egyéb eszközök szinte semmit nem értek, csak ugyanúgy felszedték a ragasztóval együtt a cementlap felső, mintás rétegét, megannyi kis szívinfarktust okozva, mert ugye, innen már nem is nagyon volt visszaút.


Azért ez annyira abszurd: itt vagyunk egy kis faluban, egy parasztházban, ahol valakinek volt annyi ízlése, hogy csodás cementlapot rakott az előszobába, én pedig az Örökké Tartó Ragasztó miatt nem tudom megmenteni ezt az értéket.

Pár nap alatt eljutottam a linóleum felszedésének a végére, és most a siralmas látvány mellett pislákoló reménybe kapaszkodva, ezerrel töröm a fejem, hogy mit lehetne tenni, hogy egyáltalán, lehet-e tenni valamit.






Megjegyzések

  1. Kedves Judit, tartok tőle, hogy nem, mert mi is hasonlóképpen jártunk. A Vaterán, itt-ott időnként potom pénzért hozzá lehet jutni régi lapokhoz. Kauker Szilvi is nagyon szépeket készít. Hátha...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm a tapasztalatmegosztást, még mindig nincs végleges verdikt...

      Az a baj, hogy én ebbe a 16 m2-es helyiségbe így, hogy láttam a cementlapot, nem is szeretnék mást, és legalább a fele nagyon ragasztós.

      Árban viszont vállalhatatlanul drága bármelyik gyártó szép terméke most nekünk, a lerakásról nem is beszélve.

      Törlés
  2. Gyönyörű cementlap! A ragasztót lehet valahol elemeztetni? Hátha létezik hozzá megfelelő oldószer. Drukkolok.
    (Mi sajnos buktuk a mesés art deco járólapot, mert arra ráburkolt az előző tulaj álmárvány álmediterrán csempével, az aljzatkiegyenlítő+ragasztó végzett az értékes eredeti darabokkal...)
    A valódi linóleum amúgy jó szívvel ajánlható, természetes anyag - szemben a 100% műanyag, általában ronda színű és mintájú PVC-vel. A linóleum érzetre puha, meleg, azt még van is értelme használni...
    Luca

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Egyre jobban sajnálom / sajnálnám ezt a cementlapot, de eléggé reménytelennek tűnik.

      Nagyon jót írtál, és képzeld, meg is van: Palmatex ragasztó, de annak az oldószere csak folyékony ragasztónál működik, viszont ezt az anyagot én nem tudom folyóssá tenni, még hőlégfúvóval sem.

      Igen, a linó jobb, ez talán PVC volt, de tök mindegy is.

      Sajnálom, hogy nálatok is muszáj volt feladni...

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Függöny, festeni akarás, kárpit és kert

Nálatok is vannak mindenféle, "majd egyszer jó lesz" céllal vásárolt textilek? A múltkor rendet raktam a városi nagy szekrényben, és találtam több függöny(anyago)t. Néhányat elajándékoztam, ezt a gézszerű anyagból készült, eléggé harsány virágosat pedig az előszobában fogjuk használni, ott a cementlappal szerintem jó merészen mutat majd. (Most a Vitorlásban tudtam lefényképezni, mert az előszobában éppen dolgozunk.) A Gerendás szobában három ablak van, oda még korábban találtam natúr-zöld népi jellegű, nem nehéz szőttes anyagot, majd megmutatom őket, ha készen lesznek. Vettem háromféle krétafestéket a Lidlben, mert a nyári konyhában jó pár dolgot át szeretnék kenni velük. Ha maradna festék -- és maradjon --, akkor a retro bútorok furnérozott részeit is felfrissítem a házban.  Ami ennél meredekebb, hogy megvan a padlófesték is a nyári konyhába, mert kétlem, hogy greslaphoz meg tudnám találni a megfelelő csiszolókorongot. Ugyanezt a cikkcakkmintát kéne reprodukálni, de ehhez na

Keser // édes

Nagyon úgy tűnik, hogy a családban harmadikként engem is megcsípett egy fertőzött kullancs. Négy év alatt ez három eset a legszűkebb körömben. És amellett, hogy már az előzőek miatt is szétidegeskedtem magam, pont Covid idején kell a végére járnom.  Vettünk helikopteres legot, rózsatövet, kis málna- és tőzegáfonyabokrot, amiket el is ültettem; isteni volt még a magamfajta kertészeti antitálentum számára is. (A legot természetesen nem ástam el.) Fél éve szenved hallótávolságon belül néhány (sok) kutya. Többször sírtam a tehetetlenség és a kibírhatatlan hangok miatt. Egy napig azt hittem, el tudtunk érni valamit hivatalos úton, de azt hiszem, mégis kudarcot vallottunk. Meglátjuk; elkeserítő a helyzet az egész országban.  R., ha azt mondjuk neki, "szeretlek", pörrögve elalszik a mellkasunkon. Tökre sajnálom, hogy vannak emberek, akikkel ahelyett, hogy barátok lennénk, kölcsönös hülyeségeink miatt inkább leckék vagyunk egymás életében (ennek még a leírása is borzasztóan rosszul e

Túl sok, túl kevés

Érdekes ez a kelet-európai neurózis. Nem tudunk feloldódni a fogyasztói társadalom felszínes örömeiben, mert - abban reménykedem legalábbis - túlságosan intellektuálisak vagyunk hozzájuk, ugyanakkor számos esetben, amikor jó lenne, képtelenek vagyunk felszabadultan örülni, amire éppen azért lenne szükség, hogy amikor igazán nagy baj van, legyen mire emlékezni, noch dazu, miből töltekezni , hogy ezt a rettenetesen elcsépelt formulát használjam. Filozofálás helyett azt hiszem, inkább tornázom egyet hajnalok hajnalán, jobb lesz mindenkinek :D, viszont előbb, ha már elkezdtem, még egy kis fejtegetés arról, hogy az éppen elég lenne a célom, de sokszor billenek ki, ha lelkileg vagy testileg nem áll fenn az equilibrum, és hát, mostanában nagyon tudatosan kell visszalódítani magam. Vannak pozitív és negatív tendenciák. 1. Túl sok hírt olvasok. ...és túlságosan gyakran frissítem az oldalakat. Nem is értem magam, tényleg. Mindig is abban hittem, hogy a politika merő időpazarlás, és az sem érdek