Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Horvátország címkéjű bejegyzések megjelenítése

Sóhaj-kategóriás ház a horvát tengerparton

Modern és rusztikus: nagyon nehéz ízlésesen ötvözni őket. - ez volt az első gondolatom, amikor megláttam a kőfalú, ám belül meglepően letisztult ház fotóit. A második pedig az, hogy a burjánzó környezetbe, a szinte felfoghatatlanul szép kilátáshoz mennyire jól illik ez a párosítás. Pedig tudjátok, hogy nem vagyok nagy rajongója a minimál enteriőröknek, és őszintén szólva, gyakran fáj, amikor csodálatos provanszi házakat és toszkán villákat high-tech konyhákkal és dizájnfürdőszobákkal modernizálnak. Itt valamiért bejön. Ha ugyanis elképzelek egy dézsából kialakított kádat (amit amúgy sem kedvelek, és nem is nagyon értem a szakadatlan népszerűségét), egy téglából épített konyhapultot meg zsákvászon párnákat a nappaliba, talán túl sok lenne a jóból. Azért van egy kritikus megjegyzésem: tükröt a mosdó fölé, plíz! Ismersz valakit, aki parasztházba vagy más, autentikus vidéki otthonba nem rusztikus berendezést választott? Ha igen, milyen hatást kelt? (Nem az adott ismerősöd, h...

Az én városom - off the beaten track II.

     A karácsony előtti fejvesztett kapkodás miatt csak címszavakban arról az isztriai kisvárosról, amelyről mindig az általános iskolai történelemkönyvem jut eszembe. Ötödikes koromban a történelmi városokat minden esetben a múltban képzeltem el, virágkorukban (Athén), vagy ma, de romos állapotukban, kiállítási tárgyként (Aquincum). Ez egy idő után kellőképpen el is távolított a tantárgytól. Ha viszont ötödikes koromban láttam volna Vodjant testközelből, akkor ma biztosan történész lennék. Helló, 522 éves felirat: Vodjan szimpatikus egyszerűségével és szegénységével, kóbormacska-kolóniáival a ma is működő középkori város. A kóbor macskák elterjedésének egyik feltétele a sikátorosság. Növényzet bukkan fel a kőfalakon itt, ott, amott. Omladozás, foszladozás, kopottság. Doh. A főtér felé haladva bájos erkélyek, amelyek csüngő virágaikkal valamelyest oldják a kőfalak komorságát. Csodálatosan pózmentes mediterrán építészet macskával díszítve. Jó volt. Legköze...

Az én városom - off the beaten track I.

Az én városom Krakkó. És Nizza, legfőképpen. Ám időről időre kellenek újak is. Melyik a te városod? madártávlatból (forrás)      Horvátországban idén az igazán híres látnivalók helyett - megdöbbenésemre - némely kisvárosok okoztak heves szívdobogást. Mert mit kell megnézni az Isztrián: Pulát, Rovinjt, Porečet mindenekelőtt. Mindezek után viszont jó megpihenni olyan valódi középkori városokban, amelyeket még nem özönlöttek el a turisták. Az egyik közülük Svetvinčenat.    a térkép közepén keresendő     Üdítő élmény, hogy a városkában nincsen minden sarkon szuvenírbolt és azokban "Svetvinčenat" feliratú hűtőmágnes. És nem, nem azért, mert nehéz kimondani... Az egyik (egyetlen?) közért előtti tér: A város főtere szeptemberben kifejezetten csendes és nyugodt. Azért persze beszélnek a kövek és a falak.       Térjünk a lényegre: a lakóépületekre. Van, aki a kovác...