vidéki városi

Állatira örülök, hogy amikor barátok-ismerősök ajánlották az Intouchables ( Életrevalók ) című filmet, és eldöntöttük, hogy a ritka, ezért óriási becsben tartott szabad estéink egyikén megnézzük, még a trailerét sem csekkoltam le. Abszolút nem tudtam, hogy miről szól.  Nem is fogom itt elárulni. Csak annyit mondok: könnyes-röhögős élmény, teljes kikapcsolódás a hétköznapokból, tíz pontból tíz pontos cucc. Persze, utólag jobban látom a kliséket, és ki tudnám pécézni a gyengébb vagy hatásvadász részeket. De minek? Utózönge: a mozi után BKV-val szándékoztunk hazamenni, az én nagyszerű ötletem alapján, mínusz tizenkét fokban. És nem jött a busz. De nem számított... *** SPOILER ALERT: ha még nem láttad, és nem szeretnél részleteket látni a filmből, ne görgess lejjebb, hanem szaladj jegyet foglalni! A film fogadtatásával kapcsolatban ajánlom ezt a cikket. *** Az enteriőrök élethűek és nagyon kontrasztosak: az első képen Driss családjának szegényes panellakása lát...

Avagy a francia vidék arisztokratikusságának újraértelmezése. Ebben a nappaliban három zseniális ötlet van. A történet kezdete: adott volt egy elegáns kastélyszerű épület hatalmas ablakokkal és grandiózus terekkel. Járt hozzá egy-két régi festmény és kopott bútordarab. Megvolt a funkció: társalgó-nappali szobát kívántak berendezni. És akkor jött a jó ízlés fontossága. A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy a régi kor egy-két hangsúlyos elemét megtartják, de jobb, ha a brokátfüggöny elkötője nem lóg bele minduntalan a teáscsészébe és a látványba. Első ötlet tehát: nincsenek cirkalmas drapériák, aranyszínű tapéta, ennek megfelelően nincs barokkos képkeret sem. Van helyette némi összekacsintás: hiszen tudjuk, hogy a festmény, a négyméteres magasságú ablak, a kanapék sziluettjei egy letűnt életstílus elképesztő gazdagságára utalnak vissza. Második ötlet: az ellenpontozás. Nem odaillő elemek beillesztése finom humorral. A franciák hihetetlen ...