vidéki városi

Sherlock természetesen mindig Londonban, a Baker Street 221B szám alatt lakik. Pont. A BBC zseniális újraértelmezésében a detektív lakása hagyományos angol stílusú, ugyanakkor nem fáradt és vaskalapos - a modern Sherlock sem pipázik, ugyebár. Egy kupleráj egyébként... Néhány gondolatmorzsa, mert most abszolút nem blogolnom kéne, de nem bírom ki, hogy ne írjak az új kedvencemről: 1. Most már értem a Dr. House végének történéseit, és nem is találom őket olyan laposnak, mint anno . Sherlock-i tett volt az is. (Nem akarom elrontani azoknak, akik még nem látták, azért beszélek rébuszokban.) 2. Annyira vicces, ahogyan az arrogáns zsenire vett House figurája visszahatott erre az új Sherlockra. Labdapattintgatás. Asperger-szindróma-gyanússág. Etc. 3. Csak kicsit vagyok rosszul a tapétától, ami szinte minden képen dominál - egy biztos: ezen a ponton élesen válik el az angol és magyar ízlés és lakáskultúra. 4. Jó lenne többet látni a konyhából (metrócsempe!) - hátha a ...

Gratu a Falusi Libáknak; szinte biztos, hogy tudat alatt ez a poszt adta a löketet :-) Még nyáron, amikor a dekooderes cikk em után megtudtam, hogy van itthoni forgalmazó ja a Farrow and Ball-festékeknek és -tapétáknak, éltem a lehetőséggel és rendeltem 5 db A4-es méretű tapétadarabot, ingyen. Vannak, akik sportot űznek a dologból, és így patchwork-tapétázzák ki a műhelyüket: forrás Szóval, fél éve rakosgattam a szépségeket, a szűkös és hideg január pedig nálam nagyon kedvez a rendrakós-újrahasznosítós projekteknek, úgyhogy tegnap végül 15 perc alatt készítettem egy képet belőlük. A történet "nulla forintosságához" hozzátartozik, hogy kb. két éve a szomszédunk nagytakarítást tartott, és mi pont elkaptuk a lomok kipakolását a lépcsőházba, mielőtt eljutottak volna a kukáig. A teljesség igénye nélkül felsorolom, mi mindent találtunk és kaptunk meg: játékmackó, baba, hatvanas évekbeli társasok, mágneses kirakó, réz olvasólámpa, régi képkeretek... az utóbbia...

A tegnapi, facebookos blogajánlóban bemutatott svéd fotós-stylist oldalán az egyik kedvenc bejegyzésem az, amelyikben elképzeli, hogy venne egy nagyobb vidéki házat. Például ezt. Bár senki nem ajánlotta fel nekem a házat, a képek láttán azonnal elkezdem törni a fejem: mit hagynék változatlanul, és mi az, amitől megválnék vagy átalakítanám benne? Egy éve még el sem tudtam volna képzelni, de ma az első gondolatom: én bizony szinte minden bútort megtartanék. Egy kis csiszatolás, egy kis alapozás, egy új szín: már látom is magam előtt, hogyan lenne avíttasból modern, szürkés-fehér country. A textilek-tapéták mintakavalkádjával nem nagyon tudok mit kezdeni, ebben biztosan a letisztultabb irányba tartanék. Újrakárpitozás is kellene, mert ebben az állapotában egyik fotel sem tetszik. A konyha - trabantkékje ellenére :-) - szerintem iszonyatosan jó, de oda is kellene valami frissítő, üde kiegészítő. A legnagyobb, ablakos melléképületben dolgozó-zenehallgató-vendé...