vidéki városi

Josephine Ryan egyike a legszerencsésebb briteknek: francia régiségüzletei vannak, könyveket írt a francia vidéki stílusú lakberendezésről, és most jön a hab a tortán: van egy kis háza Franciaországban. Tripla öröm. Többször írtam arról, hogy pár éve még ez a vonal volt számomra a lakberendezés netovábbja, egészen addig, amíg át nem kattant valami, és el nem kezdtem a (letisztultabb) angol countryért rajongani.  Persze, Jospehine házának némely részlete most is erős hatással van rám (konyha! lámpák! padló!). Ti hogy vagytok ezzel a konkrét házzal és általában a francia shabby chic -kel? Melyik vidékies stílusirányzat "indít be" titeket a legjobban? ( forrás )

Avagy a francia vidék arisztokratikusságának újraértelmezése. Ebben a nappaliban három zseniális ötlet van. A történet kezdete: adott volt egy elegáns kastélyszerű épület hatalmas ablakokkal és grandiózus terekkel. Járt hozzá egy-két régi festmény és kopott bútordarab. Megvolt a funkció: társalgó-nappali szobát kívántak berendezni. És akkor jött a jó ízlés fontossága. A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy a régi kor egy-két hangsúlyos elemét megtartják, de jobb, ha a brokátfüggöny elkötője nem lóg bele minduntalan a teáscsészébe és a látványba. Első ötlet tehát: nincsenek cirkalmas drapériák, aranyszínű tapéta, ennek megfelelően nincs barokkos képkeret sem. Van helyette némi összekacsintás: hiszen tudjuk, hogy a festmény, a négyméteres magasságú ablak, a kanapék sziluettjei egy letűnt életstílus elképesztő gazdagságára utalnak vissza. Második ötlet: az ellenpontozás. Nem odaillő elemek beillesztése finom humorral. A franciák hihetetlen ...

Magyarul: A francia vidéki stílus . Alapmű egy angol szakíró tollából, aki a szerencse kegyeltje. A fotós is rendkívüli módon szerencsés, érzékeny és profi. Mi, olvasók, már kisebb mértékben, de szintén a szerencse kegyeltjei vagyunk, amiért - jobb híján - papíron láthatjuk ezeket a fantasztikus otthonokat, és olvashatjuk az aprólékos és élvezetes elemzésüket. Úgy tűnik, még a középszerű romantikus-házfelújítós filmek dömpingszerű forgatása, illetve a "mindegy, hogy mi a regény címe, csak szerepeljen benne a Provence/levendula szó"-kategóriába tartozó lektűrök elszaporodása előtt jártak arrafelé. Ezért a könyv fokozottan értékes és hiteles. Részletek jönnek még. Most csak egyetlen képet emelek ki találomra. Erre mondják - kis túlzással -, hogy fehér edényekből is csak a franciák képesek kiállítást rendezni. De még hogy! Az az imádnivaló az efféle tálalószekrényekben, hogy sugárzik belőlük az esztétikum iránti magasfokú igény, az evés imádata és a rendmánia. És hát legalá...

1) A falak legyenek fakó színárnyalatúak (mustársárga, szürkésfehér, krémszín), és kerüld az egyenletes festést! 2) Szerezz be egy függő edénytartó rácsot és tedd a konyhába, lehetőleg a konyhasziget (=százéves faragott lábú faasztal) fölé. Lógass le róla rézedényeket. innen 3) Bátran használj virágos és csíkos textíliákat vegyesen – természetesen ugyanabból a színárnyalatból. 4) A szintén kopottas festésű edénytartó szekrényben (armoire) könyveket is tarthatsz. Mindegy. De legyen egy armoire-od. innen 5) Válassz terrakotta vagy kőpadlót. Igen, a hálószobába is. (Na jó, oda mehet egy szizálszőnyeg is.) Ez kényes pont, még beszélünk róla. innen 6) A fürdőben felejtsd el a kommersz padlótól plafonig csempézést. A praktikum semmi, az esztétikum minden. Lehetőleg lábaskádat szerezz, réz csapteleppel.  innen  7) Díszítsd a lakást/házat virágcsokrokkal, legjobb esetben a saját kertedből. Mit hagytam ki? Folyt. köv.