Vegyesek az emlékeim: tudom, hogy egy ház soha nincsen készen, de a miénk még nagyon nincsen készen. Eközben irtó büszke vagyok azokra az eredményekre (vízszigetelés, lomtalanítás, aljzatbetonozás, asztalosmunkák) , amelyeket júniustól szeptemberig értünk el, arra pedig még inkább, hogy kibírtuk a nyarat az építkezéssel egy fedél alatt. Amióta házas életet élek* , gyakran elgondolkodom, hogy megéri-e. De hát, most már benne vagyok, ugyebár. *szójáték-overload Nagyon eltökéltnek kell lenni hozzá, az biztos: minden reggel egy közhelyesen nagy levegőt venni, és csinálni. És ez, valljuk be, összeegyeztethetetlen a vakáció fogalmával, úgyhogy van egy kis bűntudatom meg hiányérzetem is. Mi kell a jó nyaraláshoz? Nekünk: tengerpartozás ráérős reggelek és esték napközben kötetlen program némi kultúrával átszőve finom ételek A fentiek közül egy sem volt idén; ugyan, miből/mikor/hogyan is lett volna. Emlékszem, már júniusban úgy ér...