vidéki városi

"Nem azért vásárolunk túl sok mindent,  mert az otthonunkban zsúfolt  szekrényeket és fiókokat akarunk látni;  az ok mélyebben húzódik.  Azért vásárolunk túl sok mindent,  mert elégedetlenek vagyunk azzal,  amerre az életünk tart."   (Joshua Becker) Az egyik korábbi bejegyzésben megígértem, hogy írok a külön bejáratú, mára remélhetőleg megszelídített és kordában tartott shopping-dependenciámról. Belemenős-t erápiás blogposzt következik. Előre szólok: nem mindenhol lesz szép. Szabad hozzá zenét hallgatni .  azt a lime színű cipőt egészen pontosan miért vettem meg? mert 1995.- forint volt? aha. Úgy kezdődött, hogy pár évvel ezelőtt, egy reklám hatására a kőkeményen célcsoport-tagnak (6-12 év) számító lányomnak vettem egy csomó mindent nagyon akciósan, of course. Mindig online, előre örülve annak, hogy milyen szép lesz a cuccokban. És, láss csodát, tényleg extracsinos volt mindben. Azután megvolt az ideológia, hogy mi...

Összegzés: sikernek könyvelem el, hogy napokon belül lesz egy nagyobb kiadásunk (kb. egy átlagos fizetés felét teszi ki...), és azt nem a következő havi beérkező pénzekből kell megoldanunk. A ház  további munkálataihoz még szorosabb nadrágszíj kell: ez ügyben is beindítottam néhány folyamatot. Az eddigiek mellé még néhány konkrét ötlet: 1. Ha valaki a családból bevásárolt, akkor egy napig lehetőleg nem megyünk boltba.  Akkor sem, ha valami nagyon fontos még eszünkbe jut. 2. Pizzáztunk egy plázában,  kivételesen, és leginkább azért, mert 2 db biankó mozijegyet is kaptunk, és így már tényleg megérte nem főzni (fejenként kb. 1000 forint volt az ebéd - a saját italainkkal). 3. Kaptunk pár hónapja egy csomagot Amerikából  - kösz, M.! Mivel hatalmas mennyiségű apró cucc volt benne, egy részük lesz a gyerekek húsvéti ajándéka (gyurma, matrica, notesz, gyöngy stb.). A csokikat tegnap vettem meg. 4. Kultúra a) Tegnapelőtt néztük meg a Szépművészeti ...

Hosszú ez a hónap, és pluszköltségként van benne húsvéti ajándékozás is, de ne adjuk fel! 1. Egyféle főételt eszik a család ebédre + (hétvégén) desszertet.  Sportot űzök abból, hogy még a hétvégi ebéd is 200-300-400 forint legyen fejenként. A többiek nagyon szoktak röhögni, amikor szertartásszerűen elosztom a családtagok számával az alapanyagok együttes árát. Tudtátok, hogy az isteni paprikás krumpli csemegeuborkával kb. 100 forint / fő? Az egyik édesség-kedvencünk ez a vegán répatorta (saját dióból <3, a liszt negyedét zabpehellyel könnyítve, plusz a múltkor beleroppantotam egy mikuláscsokit is) - ugye, töredékébe kerül, mint egy menő cukrászdában? Egy másik példa az elmúlt időszakból: friss lasagnelap + s.k. besamelmártás + padlizsános-paradicsomos tésztaszósz (Lidl) + sajt = 1000 forintos, mennyei ebéd.  2. Aliexpress.com. Ami ott nincs, az nem létezik. Maximum fogalmi síkon. Vagy nem jól kerestél rá, és ott van az. :D Csak egy példa: nálunk mo...

Klassz ez a kis tél végi tél, a régi, jól ismert hóvége-szindrómával súlyosbítva, nem? Kb. csak a habos kakaóra és a plédbe burkolózásra tudok gondolni. Éppen nem arra vágyom, hogy még egy korlátozást vezessek be a mindennapjainkba, de az az igazság, hogy ha a fagyok elmúltával el akarjuk kezdeni a ház renoválását, akkor minden fillér számít. Takarékoskodás indul.  Az egyik legfontosabb technika, amit megtanultam a felnőtt, családos, éveken keresztül egy keresetből megvalósított életünk során: hogy minden százas, minden ötszázas, minden ezres nagyon sokat számít. Másképpen szólva: aki ügyes, az minden százasból/ötszázasból/ezresből csodákat tud művelni. Márciusi kihívást hirdetek itt, a blogon is, amelynek a lényege: legyen ennivaló ruha bérlet a rezsi befizetve autópályamatrica + benzin egészségügyi kiadásokra megfelelő keret kultúra ... és eközben tegyünk félre a felújításra.  A bejegyzések végén mindig adok konkrét tippet is, és a ti ötlet...