vidéki városi

Az egyik délután, amikor ismét kezdett patthelyzet kialakulni a lakásban (unatkozás, rendetlenség és meleg), de még kint, az utcán is olyan forróság volt, hogy nem nagyon volt értelme elindulni, az jutott eszembe, hogy csináljunk valamit, ami nekem is kikapcsolódás, és talán csökkenti az építkezéssel kapcsolatos szorongásokat. Így történt, hogy ellátogattunk a közeli burkolatboltba, mert hiába van nekünk otthon egy szűk négyzetméternyi cementlapunk, amit a mosogató fölé szánok, a többi fal- és padlórész hidegburkolata még egyáltalán nincsen kitalálva.  Éppen erre a túrára volt szükségünk. Végre kirángatott a "mennyi homokos sódert kell rendelni, honnan és mikorra" valljuk be, nem túl lelkesítő feladatköréből, és az a ritka helyzet állt elő, hogy annyit nézelődtem, amennyit akartam, mert volt gyereksarok, de nem is ez a lényeg, hanem az, hogy volt benne  Mancs  őrjáratos  színező.  A szorongásaim, mondjuk, otthon pár perc alatt óriási...

Felkészítettétek a lelketeket a mostantól jellemző ház-fényképekre? Akkor jó. Amikor azt mondtam, erősen felújítandó állapotban van, nem vicceltem ám. Nézzük, minek lehet örülni . Van cementlap ! Nálam ez érzelmi kérdés (az álomházba kell cementlap és kész), éppen ezért valószínűleg vásárolni is fogunk valamennyit a házhoz, de az, hogy a konyhában, az előszobában és az egyik szobában (a.k.a. egykori konyha) is van, nagy öröm. Fel kell csiszoltatni, és a verandán nagyon töredezett, de nagyon szeretjük. H&M gyerekosztály meets kilencvenéves cementlap Két szoba is fapadló s. Egyik rosszabb állapotú, mint a másik - szó szerint -, de legalább van mit megmenteni. Nagyon gondolkodom a közepes méretű szoba sötétbarna padlójának világosabbra festésén. Három szoba van. A legnagyobb vicc, hogy ez alatt az egy nyár alatt a középső szobát konkrétan biciklitárolásra és gardróbnak használtuk. Remélem, idén belenő a neki szánt funkcióba (gyerekszoba). Nyári konyha. Persze,...

Régóta tudom, hogy a burkolatokon sok múlik. Nagyon sok (lásd azt a bizonyos korábbi bejegyzés t)... Legutóbb egy fantasztikus helyszínen megrendezett pop-up store és kiállítás közben erősödött meg bennem az elhatározás, hogy valamikor, valahol kell nekem cementlap. Ha egy darab, és edényalátétnek fogom használni, akkor is. Persze, kiérleltebb a terv: legelőször valószínűleg maradék mezei padlólapok között, *egyszer, majd az álomházban* egy szoba közepén lesz dekorációs elem pár darab cementlap, a marrakeshcementlap.hu -ról. Hiába iszonyú menő a patchwork-lerakás, legjobban az eredeti mintázatokat szeretem, például ezt nagyon . A Marrakesh Cementlap manufaktúra-jellegével mi, vásárlók csak jól járhatunk: a tulajdonos időről időre maga ellenőrzi a gyártás folyamatát Marokkóban. A minőséget, a színeket, mindent. (Azután persze nem robogón, hanem hatalmas konténerekben utaznak az igencsak súlyos darabok.) Anno, amikor még csak néhány mintát gyártottak, egzotikus tárgyakka...