Ömlik az eső, jöjjön egy kis szociolingvisztika. Mindig azt hiszem, hogy emlékezni fogok a felújítás során hallott szószerkezetekre, de az az igazság, hogy legtöbbször a nap végére elfelejtem őket, úgyhogy fel kell írni mindent. Akad közöttük szórakoztató, bosszantó és szép, archaikus forma is. A cseresznye csak úgy; szinte folyton gyümölcsöt ennék.
- "azt a házat kilencszázhúszba' épülték"
- "ha meggyaluljuk meg ki is fűrészöljük, akkor tizenötbe' lesz" (ehh)
- "kiesett a rugó a metszőollóból, azt' megértem megtalá'ni"
- "igen rozsdás"
- "andrás" (átlós merevítő, ilyen:)
- "ma még nem szabad betenni [=becsukni] az ajtót, hiszen frissen van festve"
- "annyi benne az önállóság, mint árvaházban a szülői értekezlet"
Folyt. köv.
"Árvaházban szülői értekezlet" - imádom! Ez használva lesz, az tuti. <3
VálaszTörlésAmikor hallottam, kicsit stand-upos szituációban, eléggé felnyerítettem. Hogy használnám-e ezt a nagyon non-pc hasonlatot, nem tudom, de ott és akkor nagyon a helyén volt.
TörlésItt úgymonják megérem megtalálni. A keresztléces ajtó az Andráskeresztes asztaloséknál.
VálaszTörlésDe jó, hogy nálatok is fennmaradtak ezek a kifejezések!
Törlés