Ugrás a fő tartalomra

Tenger: missing

Idén nyáron több ismerőssel beszélgettünk arról, hogy a tenger látványa mennyire sokat számít a lelkünknek. Annyira sokat, hogy többen vagyunk, akik, ha az utazás alatt egy hétig májkrémes kenyeret kell enni, akkor is elutazunk a tengerpartra. Legalábbis megpróbáljuk összehozni. Ilyen időket élünk.

A legújabb, és a közeljövőben nyilván nem teljesülő álmom az, hogy az őszi-téli időszakban láthassak valamilyen északi partot, ahol csak sétálni és bámuldozni meg fotózni lehet. De éppen azért jó álomnak, mert nem teljesül egykönnyen...

Kommentben várom, ha jártál olyan tengerparton, ahol a látvány kárpótolt a hidegért, a szélért, satöbbi. Gyűjtöm az álom-úticélokat. :-)








(forrás)



Megjegyzések

  1. Kullaberg, Svédország...a személyes kedvencem...

    VálaszTörlés
  2. ...hatással voltak rám. (az előbb véletlenül lenyomódott az enter :))

    VálaszTörlés
  3. Treshnish Isles a Hebridákban (Skócia); Lunga a legnagyobb sziget, ahol tavaly nyáron voltam egy hajókiránduláson Oban-ból. Mindenféle tüneményes madarat fotóztam, meg a tengert, meg a sziklafalakat. Ahhhhh! Fel is raknám, ha volna hova, de nem tudok a Te blogodra képet felrakni.

    VálaszTörlés
  4. Hát..Skóciába és Norvégiába szivesen elmennék..mégha hideg is van!....Imádom olyankor a tengert..sajnos télen még nem voltam..de EL TUDOM KÉPZELNI!<3

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Regénybe illő - vidéki házriport

Learning to let go ... (zene bekapcs.) Nagyon régóta várok arra, hogy bemutathassam ezt a házat. Gyerekkoromban egyszer jártam benne (akkoriban lakatlan volt), és máig emlékszem a színes üveggel kirakott padlásablakra. Már akkor, öt-hatévesen arról álmodoztam, hogy hasonló otthonom lesz egyszer. A ház másé lett, a lehető legértőbb kezekbe került, én felnőttem, az álmaim egy részét feladtam, és visszatértem. A visszatérés azért nem ment egykönnyen. A tulajdonosok ugyanis először vonakodtak - nem beengedni , kiváló vendéglátók és nagyszerű emberek, hanem: megjelenni . A házat megjeleníteni. A magazinoknak eddig sikerrel ellenálltak, Kos-természetemmel mégis rávettem őket, hogy a publikum elé tárják az otthonukat. Egy blogon. A látogatás után több hónapig a gépemben pihentek a fotók - féltve őriztem őket, és próbáltam más fórumra ajánlani a képriportot. A körülmények nem engedték, hogy máshol jelenjen meg. Nagyon boldog vagyok, hogy végül a saját blogomon lett a helye. Fr

Cementlap a linóleum alatt II.

Hosszú történet lesz ez. Nem kétrészes. Ma is esik, plusz festik az ajtókat éppen az előszobában; mivel nem tudok csiszolni, megírom, mi a helyzet. Először is: olyan kedves barátaim és olvasóim vannak, akik ráadásul még valóban okos tanácsokat is tudnak adni, hogy elképzelhető, hogy lesz valamilyen megoldás a ragasztó-problémára. Itt is kösz mindenkinek! Ott tartottunk, hogy hőlégfúvó segítségével sikerült lehámozni a régi linóleumot a cementlapról, de sok ponton csak kenődött a hő hatására a ragasztó, nem lehetett "letolni", illetve olyan erősen tartott, vagy már korábban feloldotta a cementlap felső részét egy pár mm-es vastagságban, hogy fel is jött ez a felső, mintás réteg.  Furcsa módon egyébként jobban tépte, ha apránként próbáltam felszedni, és jobban ment, kevesebb kárt okozva, ha nagyobb adagokban, magasabbról húztam: majd magyarázza el valaki, aki ért hozzá, hogy miért van ez. Utána két út körvonalazódott: vagy fizikailag vagy kémiailag (vagy

Javítások és cserék

Ezen a nyáron úgy döntöttünk, hogy valami olyannal foglalkozunk a házon, ami tényleg kb. száz éves: az ablakokkal.  A nyílászárók közül csak az ajtókat érintette a felújítás anno, és azokat is csak részben. (Majd egyszer elmesélem, most túlságosan meleg van ahhoz, hogy felelevenítsem azt a rengeteg bénázást.) Az ablakokra nem pályáztam, pedig lehet, hogy kellett volna. Kicsit furcsa, mert biztosan nagyon szépek lennének a milliókból utángyártott változataik, de én valahogy kötődöm az eredetiekhez, bármennyire az utolsókat rúgják. Az is érdekes, hogy ez egy olyan ház, amit zseniálisan ki lehet fűteni, pedig a gázt még sosem használtuk, és az ajtók-ablakok nyilván nem zárnak tökéletesen (understatement!). A gazdaboltból hoztunk a múltkor szúnyoghálót, és meg fogjuk próbálni az egyetlen új ablakot: a kis konyha elég nagy, bukó ablakát leszerelni, megtisztítani, és kicserélni rajta a szúnyoghálót. Ezt leírni egy perc volt, véghezvinni becslésem szerint egy egész délután lesz: kicipelni a l