Ugrás a fő tartalomra

A bazsalikom, a fellépőzsámoly és a Farrow and Ball-festék e(c)sete

Ma ebédre pizzát akartam sütni. Saját kézzel gyúrt tésztából, s.k. szósszal, és ami a legfontosabb, friss bazsalikommal.
 

Így is lett, a tészta gyönyörűen megkelt, a szósz készen várta a bevetést, és vettem reggel bazsalikomot. De mivel ma szabad délelőttös vagyok, motoszkált bennem a tettvágy: nem akartam csak a gép előtt ülve és takarítással tölteni azt a pár szabad órát.

Kivonultam hát a konyhai balkonra. Egy ikeás fellépőt szemeltem ki a festésre, amit lustaságból natúran hagytunk a megvétel után. Vittem a Bosch excentercsiszológépem, az idáig folyton koszosodó zsámolyt néhány kör csiszolással pikk-pakk előkészítettem a festéshez, és nekiestem.

előtte
lecsiszolva

Volna. De a gyönyörű, Elephant's Breath árnyalatú festéken és alapozón kívül minden festős cuccom vidéken van. Úgyhogy elkezdődött az ecsetvadászat. Sikerült egy kicsike, vékonyat előbányászni az egyik konyhai fiókból, de azt is tudtam, hogy festőhenger nélkül semmit sem fog érni.



Igen, itt van egy sarokra egy festékbolt, de én már itthoni kisgatyában és trikóban álltam, és tökre nem volt kedvem lemenni hengerért. :-)

Találtam egy kósza, olcsó szivacshengert, nyél nélkül. Király.

Aztán, mivel még mindig nem akartam lemenni, megoldottam a dolgot - és most ne tessék hangosan röhögni - egy régi fondü-nyárs elhajlításával és hengerbe passzintásával.

DIY-henger

És itt jött a képbe a bazsalikom. Tudtam, hogy ezzel a cseréppel és zölddel szeretném lefényképezni a kész alkotást, úgyhogy bele kellett húznom, mert a pizza csak friss bazsalikommal pizza, és két órával voltam ebédidő előtt.

Ezt a sztorit nem azért írom le, hogy azt a látszatot keltsem, mekkora DIY-blogger vagyok, hiszen nagy dolog, lefestettem egy natúr fa fellépőt...

Azért írom le, mert a festék valami fantasztikus.

Tények, ismét:
- nem büdös;
- nem ártalmas az egészségre;
- hercehurca nélkül lemosható a kezünkről és/vagy a padlóról, az ehhez szükséges anyagok: szappan + víz;
- a "Farrow and Ball-festékek drágák!"-mítoszhoz: a 750 ml-es alapozóból és fedőfestékből annyira keveset használtam fel, hogy maximum 1200-1500 forintba került ez a felújítás. Estate Eggshell, azaz beltéri, matt hatású, nagyon ellenálló festéket alkalmaztam, ahogyan a konyhaszekrénynél is.

Ilyen volt, ilyen lett:
alapozás után


Elephant's Breath színre festve:





U.i.1.: Amióta a Farrow and Ball 132 színét ismerem, kicsit gépi színkevertetés-ellenes lettem. Nekem ezek a színek tökéletesek, és ami nagyon fontos: pontosan ugyanaz az árnyalat reprodukálható, ha elfogy a festék/sérül a bútor/a fal stb. Most ennyi reklámot gondoltam - de őszintén.

U.i.2.: A pizza mennyei lett.




Megjegyzések

  1. Gratulálok, ismét remekeltél. nagyon szép lett.

    VálaszTörlés
  2. Csodás minden képed, de a legjobb az az, amit a Facebook-ra is feltettél. Onnan föntrõl a sikkes fellépõ az étvágygerjesztõ bazsalikommal, kár, hogy én már ettem, igaz, hogy lecsó volt, amit szintén imádok!! És hogy tovább ragozzam a drága festék témáját: ma volt nálunk a festõ és mázoló, hogy megegyezzünk mikor jön újra festeni a falat és mázolni a kültéri faburkolatokat, szegélyeket és oszlopokat. A fal az csak meszelve lesz, de míg beszélgettünk megkérdezte a fából levõ részekrõl, hogy “Mikor csináltam én ezt eredetileg?” 2000-ben, válaszoltam én. Nem akarta elhinni. Az anyag, amit akkor használtunk és most is használni fogunk az egy svéd festék volt és Bondex névre hallgat. Nem akarok ellen hirdetni a Farrow & Ball-nak, de nem konkurránsa, mert a Bondex inkább pác és lazúr, mint olyan mindent takaró festék, mint a F&B. 12 évig tartott, a hóban, jégesõben, tüzõ napon és viharos szélben. Ha elosztom 12-vel amibe került, mert drága volt, az biztos, akkor mennyi jön ki? Garantálom, hogy sokkal olcsóbb, mintha szokásos festékkel már minimum 3-szor, de talán 4-szer is kellett volna felújítani. Tanulság: a drága mindig olcsó a jó minõsége miatt. Persze az is igaz, hogy össze kell hozni rá a pénzt már kezdetben és talán ezért használnak sokan itthon alacsony minõséget, mert vagy nincs hozzá elég vagy nem akarják rákölteni. Szerintem megéri!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. emiGrants,
      nagyon tanulságos, amit leírtál.
      Most jut eszembe, milyen jót beszélgettünk a bazsalikom-mániánkról!
      J.

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Regénybe illő - vidéki házriport

Learning to let go ... (zene bekapcs.) Nagyon régóta várok arra, hogy bemutathassam ezt a házat. Gyerekkoromban egyszer jártam benne (akkoriban lakatlan volt), és máig emlékszem a színes üveggel kirakott padlásablakra. Már akkor, öt-hatévesen arról álmodoztam, hogy hasonló otthonom lesz egyszer. A ház másé lett, a lehető legértőbb kezekbe került, én felnőttem, az álmaim egy részét feladtam, és visszatértem. A visszatérés azért nem ment egykönnyen. A tulajdonosok ugyanis először vonakodtak - nem beengedni , kiváló vendéglátók és nagyszerű emberek, hanem: megjelenni . A házat megjeleníteni. A magazinoknak eddig sikerrel ellenálltak, Kos-természetemmel mégis rávettem őket, hogy a publikum elé tárják az otthonukat. Egy blogon. A látogatás után több hónapig a gépemben pihentek a fotók - féltve őriztem őket, és próbáltam más fórumra ajánlani a képriportot. A körülmények nem engedték, hogy máshol jelenjen meg. Nagyon boldog vagyok, hogy végül a saját blogomon lett a helye. Fr

Cementlap a linóleum alatt II.

Hosszú történet lesz ez. Nem kétrészes. Ma is esik, plusz festik az ajtókat éppen az előszobában; mivel nem tudok csiszolni, megírom, mi a helyzet. Először is: olyan kedves barátaim és olvasóim vannak, akik ráadásul még valóban okos tanácsokat is tudnak adni, hogy elképzelhető, hogy lesz valamilyen megoldás a ragasztó-problémára. Itt is kösz mindenkinek! Ott tartottunk, hogy hőlégfúvó segítségével sikerült lehámozni a régi linóleumot a cementlapról, de sok ponton csak kenődött a hő hatására a ragasztó, nem lehetett "letolni", illetve olyan erősen tartott, vagy már korábban feloldotta a cementlap felső részét egy pár mm-es vastagságban, hogy fel is jött ez a felső, mintás réteg.  Furcsa módon egyébként jobban tépte, ha apránként próbáltam felszedni, és jobban ment, kevesebb kárt okozva, ha nagyobb adagokban, magasabbról húztam: majd magyarázza el valaki, aki ért hozzá, hogy miért van ez. Utána két út körvonalazódott: vagy fizikailag vagy kémiailag (vagy

Javítások és cserék

Ezen a nyáron úgy döntöttünk, hogy valami olyannal foglalkozunk a házon, ami tényleg kb. száz éves: az ablakokkal.  A nyílászárók közül csak az ajtókat érintette a felújítás anno, és azokat is csak részben. (Majd egyszer elmesélem, most túlságosan meleg van ahhoz, hogy felelevenítsem azt a rengeteg bénázást.) Az ablakokra nem pályáztam, pedig lehet, hogy kellett volna. Kicsit furcsa, mert biztosan nagyon szépek lennének a milliókból utángyártott változataik, de én valahogy kötődöm az eredetiekhez, bármennyire az utolsókat rúgják. Az is érdekes, hogy ez egy olyan ház, amit zseniálisan ki lehet fűteni, pedig a gázt még sosem használtuk, és az ajtók-ablakok nyilván nem zárnak tökéletesen (understatement!). A gazdaboltból hoztunk a múltkor szúnyoghálót, és meg fogjuk próbálni az egyetlen új ablakot: a kis konyha elég nagy, bukó ablakát leszerelni, megtisztítani, és kicserélni rajta a szúnyoghálót. Ezt leírni egy perc volt, véghezvinni becslésem szerint egy egész délután lesz: kicipelni a l