Két éve tervezem, hogy Catherine Dickens lakberendezővel vidéki vendégházairól egyszer beszélgetni fogok. A blog indulása óta szerettem volna megtudni, hogy mi inspirálja őt és mit gondol a vidéki stílus esszenciájáról, a hazai lehetőségekről. A novemberi délelőttöt, amikor az interjú létrejön, megtölti energikusságával, közvetlenségével, lebilincselő és mulatságos történeteivel. Ha hazai Cottage-okra, kunyhókra gondolok, azonnal a csákberényi Eco Ház jut eszembe - valószínűleg azért, mert a legtöbb magazin a rusztikus hangulatot tartja a legvonzóbbnak. A lambéria kiváló textúrája nagyon jó alapanyag, a fehér szín pedig olyan, mint a tiszta vászon, amelyre a színes dekoráció segítségével festhetünk. Amikor az egzotikus hangulatú fürdőről kérdezem, Catherine elmeséli, hogy a karibi térségben élt, és a mexikói csempék, mosdókagyló mellett a világoskék színű spaletták is ezt az időszakot idézik. A mosdók annál is inkább, mert Magya...
Általában nem rossz. A két (vagy inkább három) utolsó kép kivételével emészthetőnek, sőt némelyiket kimondottan jónak tartom. A rozsdás csatorna azért nem sikkes, hanem kimondottan elhanyagolt, kár volna ebből hosszútávú erényt kovácsolni:-)Az utolsó komódban viszont számos jó lehetőség rejlik.
VálaszTörlésA csatornát inkább poénból tettem ide... jól kiszúrtad! A komóddal kapcsolatban nagyon egyetértünk. Én általában szeretem az ipari elemeket bármilyen enteriőrben, csak az zavar, hogy nagyon gyakran "dizájntudatos státuszszimbólum"-szagúak.
TörlésÉn (még) ellenállok. :D :D Szép estét! Lili
VálaszTörlésEzek mind jók. Nekem mindig tetszik ha olyasmit használnak föl ami egyébként elveszett volna. Maga az indusztriál stílus az már más kérdés. Túlzásba nem szabad esni, mert akkor vagy modoros vagy túl sivár az egész, de azért egy-két darab az mindig elkél. Hogy az indusztriál lenne az új country? Talán egy kicsit, de azért igazán neeeeem!!
VálaszTörlés