vidéki városi

November 2-án kétéves lesz a blog, ebből az alkalomból ismét több a játék. Az elmúlt időszakban egyre jobban szeretek vásárba járni, kézműves termékeket nézegetni és apró mütyüröket hordani. Tudom, hogy ezzel nem vagyok egyedül, így örömmel mutatom be a BIZSUZDAM egyedi ékszereinek alkotóját, Blaskó Ágnest. A most következő interjú különlegessége, hogy az ékszerfotók nézegetése mellett Ági otthonába is betekinthetünk. A Bizsuzdam név is és az ékszereid stílusa is felidézi bennem a keleti bazárok hangulatát. Mennyire tudatos ez részedről? Vagy teljesen tévedek...? Abszolút jól érzed, és ennek örülök is. Igen, nagyon szeretem a keleties hangulatú ékszereket, habár tudatosan nem törekedtem rá, hogy ebben a stílusban alkossak, valahogy mégis ilyenné formálódtak a gyöngyök a kezeim között. Mikor és hogyan kezdődött nálad az ékszerkészítés? Nem sokkal a kisfiam születése után kezdtem el ékszerkészítéssel foglalkozni, úgy három évvel ezelőtt.  Azóta is, szinte

 J. Andreának, aki a filmet  és a benne látható enteriőröket ajánlotta A Gyerekek jól vannak (The Kids Are All Right) című film tipikusan amerikai és mégsem az. Először is, a két főszereplő egy leszbikus pár tagjai, akik együtt nevelik gyermekeiket. A cselekmény többi fontos elemét viszont nem mesélem el, hátha valaki még nem látta és érdekli a film. Ők azok: A nők műgonddal megalkotott otthonát nagyrészt a "mintha-katalógusból-válogatták-volna" jellegű bútorok teszik ki, némi bohém beütéssel, olvashatjuk egy bennfentes elemzés ben. Hát, igen. Miként a pár, úgy a berendezés sem egészen sablonos: Jules-nek ugyanis marokkói importbútorokkal foglalkozó cége volt, ennek nyomai a berendezésben is felfedezhetőek - elég, ha a nádszékekre, a díszes párnákra és a lámpásokra nézünk: A hálószoba intim hangulatát az ágyvég és az elegáns üvegbúrájú lámpák teremtik meg. Érdekes, hogy a színésznők bőréhez és hajszínéhez leginkább illő, és hosszas kísérletezé

Nem lakberendezős téma, hanem fészbukos. A Fáccsével kapcsolatos, ahogy az értelmiségi szlengben hívni kell. A "fenn vagy most face-en?"-kérdés, ha nem is mindannyiunk, de sokunk életének részévé vált, és mi, akik a blogunkkal is fenn vagyunk a "Face"-en, figyeljük a statisztikákat, és gyűjtjük a követőket. Abban az illúzióban ringatva magunkat eközben, hogy közösséget építünk. És ha szemfülesek vagyunk, azt is látjuk, ha valaki belájkol* minket, osztán meg ki-.  Főként olyankor feltűnő ez, ha időről időre ismételten felbukkan ő. Mert igazából nem érdekeljük, vagy túl sok neki a jelenlétünk, vagy csak játszani jött, és rögtön ment is. A be- és kilájkolás alapjog egy demokratikus világban. A világért sem kérdőjelezném meg. Az adminisztrátor látja a bejövő embereket, de nem látja a kimenőket. Fair play. Mégis, picit illúzióromboló újra meg újra így találkozni össze valakivel az éterben.  Kedves Bloggertársaim! Ti hogy vagytok

- avagy ipari stílus. Mit keres egy vidéki stílussal foglalkozó blogon? A vicces szólás t* felhasználva, azt kell mondanom - a hazai és külföldi blogok trendfigyelő-rovatát elnézve pedig még inkább igaz: az indusztriál az új country. Akár kopottan elegáns ( shabby chic ), akár modern country, akár etno stílusú elemekkel társítva mindenhol tarol. És ezzel kezdenünk kell valamit. Mit szóltok hozzá?   *"A szürke az új fekete." ( forrás )

Idén nyáron több ismerőssel beszélgettünk arról, hogy a tenger látványa mennyire sokat számít a lelkünknek. Annyira sokat, hogy többen vagyunk, akik, ha az utazás alatt egy hétig májkrémes kenyeret kell enni, akkor is elutazunk a tengerpartra. Legalábbis megpróbáljuk összehozni. Ilyen időket élünk. A legújabb, és a közeljövőben nyilván nem teljesülő álmom az, hogy az őszi-téli időszakban láthassak valamilyen északi partot, ahol csak sétálni és bámuldozni meg fotózni lehet. De éppen azért jó álomnak, mert nem teljesül egykönnyen... Kommentben várom, ha jártál olyan tengerparton, ahol a látvány kárpótolt a hidegért, a szélért, satöbbi. Gyűjtöm az álom-úticélokat. :-) ( forrás )

Semmi különös nincs a házban, csak látszik rajta, hogy boldogok a benne élő emberek. Miből következtetek erre? Abból, hogy bár nyilván kőgazdagok, mernek a berendezést tekintve egyszerűek, sőt, egyes helyeken szakadtak lenni (zöldségesláda gyerekkönyveknek!). Abból is, hogy az eredeti képaláírások szerint az anyuka egyik nagy öröme a nagy mosogató a háztartási helyiségben, amelyben a három koszos-sáros gyerkőcöt le lehet mosdatni, ha úgy adódik. Abból, hogy imádnak főzni, enni és mesélni. Több se kell. ( forrás )