Ugrás a fő tartalomra

7 + 1 újévi fogadalom

Bizsergés és fáradtság: ezzel a két szóval írható le legjobban a mostani állapotom. 


1. A Ház felújítása kapcsán okos leszek, figyelmes, realista, ugyanakkor fantáziadús és határozott; amikor pedig majd nagyon stresszes lesz, relaxációs technikákkal és azzal, hogy megpróbálom kívülről szemlélni a problémát, megőrzöm a nyugalmam. Meg fogjuk csinálni.


2. Megtalálom az álommunkát. Ez esetemben valahol a tanítás - angol és magyar nyelv - kultúra - gyerekek - szöveggondozás - lakberendezés - styling területek nagyon nem egyszerűen kijelölhető határmezsgyéjén van. Ha tudtok valamilyen érdekes álláslehetőségről, írjátok meg a countrykomfort@gmail.com címre, kérlek!

3. Sok időt, türelmet, odafigyelést szánok a gyerekekkel a kedvenc dolgainkra. 


4. Megtanulok valamit. A legnagyobb kedvem a fuvola újrakezdéséhez van; a stabil alapszint már boldoggá tenne. (Csak felnőttként tanultam valamennyit, kb. tizenöt éve.) Vagy egy kis zongora... ezek a hangszerek vannak itthon, ugye. Fényképezés. Jóga. Mindez a YouTube intenzív igénybe vételével.

5. Amikor van egy szabad órám, azt értelmes kikapcsolódással: barátokkal / filmnézéssel / mozgással / olvasással / rendrakással / tanulással (ld. 4. pont) töltöm, nem pedig fölösleges facebookozással, instagramozással, múltbeli ügyeken való rágódással vagy evéssel jövőbeli ügyekhez köthető passzív szorongással.



Margitsziget                                                                    saját erdő

6. Bármilyen és bármekkora bevétellel kapcsolatban alkalmazom a 70%-s szabályt: azaz, az összeg 30%-át azonnal félreteszem. A megtakarításokat régóta vágyott dolgokra költöm, de csak akkor, amikor itt lesz az ideje.

7. Többet fogunk utazni, figyelve az anyagiakra: most nem a drága utak ideje jött el. Belföldön is nagy kedvem van néhány hely felfedezéséhez, évszaktól függetlenül, akár vonattal is. 


+1: a szisztematikus rendrakást napi rutinná teszem. Nagyon lelkes vagyok, de most már itt az ideje, hogy kitartó is legyek. Erről @rendezo365 néven az Instagramon is beszámolok (külön blogot nem indítok, mert nem írogatni kell, hanem csinálni, hehe); kövessetek ott is!


                                              égősor                                                        karácsonyfa





Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Regénybe illő - vidéki házriport

Learning to let go ... (zene bekapcs.) Nagyon régóta várok arra, hogy bemutathassam ezt a házat. Gyerekkoromban egyszer jártam benne (akkoriban lakatlan volt), és máig emlékszem a színes üveggel kirakott padlásablakra. Már akkor, öt-hatévesen arról álmodoztam, hogy hasonló otthonom lesz egyszer. A ház másé lett, a lehető legértőbb kezekbe került, én felnőttem, az álmaim egy részét feladtam, és visszatértem. A visszatérés azért nem ment egykönnyen. A tulajdonosok ugyanis először vonakodtak - nem beengedni , kiváló vendéglátók és nagyszerű emberek, hanem: megjelenni . A házat megjeleníteni. A magazinoknak eddig sikerrel ellenálltak, Kos-természetemmel mégis rávettem őket, hogy a publikum elé tárják az otthonukat. Egy blogon. A látogatás után több hónapig a gépemben pihentek a fotók - féltve őriztem őket, és próbáltam más fórumra ajánlani a képriportot. A körülmények nem engedték, hogy máshol jelenjen meg. Nagyon boldog vagyok, hogy végül a saját blogomon lett a helye. Fr

Teázós

Totálisan összefüggéstelen lesz, amit ma írok; vegyük úgy, hogy az esőt nézve virtuálisan együtt iszunk valamilyen finom teát ( te-ázás, hahaha ), és van nálam tíz noteszlap mindenféle témában. Tegnap elkezdett poszt. 1. Aki szokott a Rossmann-tól rendelni, és szereti a szakácskönyveket, annak szerintem érdemes most élnie azzal az akcióval, amelyikben bio élelmiszerek mellé Stahl Judit-szakácskönyvet adnak ajándékba. Nem tudom, miért van így, mert a stílusa néhol elképesztően modoros, mégis ő tudja azt, amitől kb. önálló olvasmány lesz a receptgyűjtemény, de mint receptgyűjtemény önmagában is vérprofi. Továbbajándékozni szintén jó. 2. Azt hiszem, el kell fogadnom, hogy az érvényesülés és kapcsolatépítés címén végzett tevékenységek 9/10-e nekem nem megy -- és nem is tartom őket ízlésesnek (biztosan azért, mert kompenzálok). Magamat pedig gyakran tartom bénának, amiért nem építek és nem érvényesülök. Ami még rettenetesen irritál, az a  "ki kinek a kije"  nevű társadalmi társ

Lomtalanítás 2020

Megint visszafelé haladok az időben: ez a szuper gyűjtésünk még akkor történt, amikor nem világméretű járványról volt szó. Az egyik utolsó gondtalan esténk volt, mondhatni. A kerületünkben minden évben figyelem az évente egyszer legálisan utcára hordott tárgyakat (bútormániásként nem bírok nem odanézni), de egyrészt nekem is volt egy minimalista fordulatom, és óvatosabb lettem az esztelen halmozással kapcsolatban, másrészt emlékeim szerint az elmúlt pár évben az egyre erősödő tendencia az volt, hogy napokkal előbb megjelentek a lomisok, krétával felrajzolták a felségterületüket, a lomtalanítás napján pedig kiváló érzékkel, hangos perpatvarok közepette lefoglalták a legmenőbb cuccokat, majd azokat tőlük lehetett megvásárolni .    A gyerekeknek gyártottam is elméleteket arról, hogy végtére is társadalmilag - vagy mit tudom én, milyen szempontból - jól van ez így, hadd éljenek meg belőle, ez nekik így is egy _megalázó, durva_, sokat utazós, hosszú, munkás nap, a mi lakásunk p