Korán keltem, gyorsan vettem enni- és innivalót, elmentem a nálunk dolgozó emberért. Innentől mint segéd voltam jelen, amikor kellett (nem túl gyakran egyébként). Csináltam a saját dolgaimat, volt bőven: fát hordtam, takarítottam, pakoltam stb.
Nem biztos, hogy mindent a megfelelő sorrendben írok meg: feszített volt a tempó, teljesen egybefolytak a napok, nem is fényképeztem eleget, de minden egyes fázis irtó fontos előrelépés.
Az volt a terv, hogy ez alatt az egy hét alatt amit lehet, kiképzünk, megjavítunk, különös tekintettel a kis konyhára és a kis fürdőre.
Két új szerszámgépre volt szükség mindehhez: a dekopír- és a körfűrészre. (És, persze, a flexre, a fúróra meg még jó néhányra, azokat nem nekem kellett hozni.) Tökre örülök, hogy hatszáz óra kutatás után megvettem a fűrész-párost, mert nélkülük most nem tartanánk itt.
A felújításból kimaradt három kazettás, ősrégi beltéri ajtó, amiket fehérre kellett festeni, ezeknek a csiszolása és tapaszolása jó pár órába tellett.
Kis konyha: ha pozitív akarok lenni, akkor azt mondhatom, mostanra lett értelme annak, hogy egy (vagy két?!?) éve megvettem a Jófogáson a használt konyhabútor-elemeket, mert lehet, hogy egy (kettő?!) évig kerülgettük őket, de most itt voltak, két szuper, darabonként kétezer forintért ugyanonnan vásárolt, tömör fa ikeás pulttal együtt, hogy a régi disznóólba kicseszett, csodálatos módon azonban sértetlen, ipari minőségű rozsdamentes mosogatót ne is említsem. A két és fél méter hosszú, harmadik (fehér, márványos) munkalapot pedig lazán a tyúkólban tároltuk (meguntuk kerülgetni, ugye), és az is kibírta.
Méricskéltünk, tervezgettünk. Az egyik fa munkapult a ragasztóhab segítségével fel is került végleges helyére, a Vitorlás szobába oda, ahol 2018-ban, a felújítás legelején falat bontottunk és egyfajta átadópultot képeztünk ki.
(archív fotót keresek majd ide)
Délután, a munka végeztével megpróbáltam pihenni, de a YouTube-videók nézése közben elkeseredtem azon, hogy a falak még mindig jéghidegek és hogy szétfagy a kezem. Elhatároztam, hogy mihamarabb gyújtóst fogunk felhalmozni új gépünk, a.k.a. Fehér Cápa segítségével, mert a friss fával soha nem fog sikerülni a begyújtás.
Mivel tudtam, hogy a másnap várható ajtófestés miatt nem sokáig csinálhatok port, nekiestem az előszoba _eladdig reménytelennek tűnő_ cementlapjainak. "Ha az ember csinálja, akkor kopik." Haladtam egy kicsit.
 |
| let's give it another try |
Köhögtem, kiszellőztettem, fürödtem, bekentem a könyököm, óriásit aludtam.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése