Még nyáron mutatta H. nekem Isabel Paige YouTube-csatornáját, és most újra odakeveredtem. Nagyon érdekes fiatal lány: talán Washington államban, elképesztően szép természeti környezetben ún. egyszerű életet él, amelyben ugyan kicsit sok az "Oh, my gosh!"-sal kísért elragadtatás, a country gitárjáték és a benzin-/dízelhasználat, tehát az ökológiai lábnyoma egyáltalán nem biztos, hogy olyan kicsi, amilyennek lát(tat)ni szeretné, illetve vannak bizonyos, "az anyatermészet gyermeke vagyok" dogmából fakadó túlkapásai (mint például az ikonikus, jeges patakban való fürdések) és furcsaságai (csak hosszú ruhában szaladgál a hóban meg ilyenek), számos téren szenzációs és önazonos, amit tesz: a kabinjellegű lakberendezéshez, a növényi alapú főzéshez és a testmozgáshoz kimondottan kedvet csinál; jó nézni, és tetszik, hogy szembemegy az átlagos amerikai életvitellel.
Mondjuk, mostanában olyan kevés időm van hasonló csacskaságokra, hogy a zenei videók kivételével mindent 1,75-szörös sebességgel szoktam nézni, tehát a chill hangulat és a slow living nem annyira jön át -- nincs hét percem egy célkás hummusz elkészítésének átélésére --, de azért értékes tartalom, ajánlom.
***
A hatodik napon készült el annak az ablaknak a pótlása, amelyik a korábban fekete, nyáron felújított tűzfalon található. Mert, mi tagadás, volt mit pótolni.
Nagyon szeretem, amikor úgy hozunk valamit rendbe, hogy teljesen autentikus lesz az eredmény.
Ebben az esetben régi ablaktáblákat használtunk, és ugyan sokat kellett csiszolni, méricskélni, pántokat állítani és vágni, a padláson bádogot találni, hetvenötször hátrarongálni az árokpartra, azt kell mondanom, megérte.
 |
| Oh. my. gosh |
A nyolc nap munkái közül nálam ez az ablak kapja a cementlappal megosztott aranyérmet - pedig erős volt a mezőny.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése