Ugrás a fő tartalomra

Burkol(a)t célzások II.

Az elmúlt egy hónap során rátaláltam a házhoz jelenleg szükséges padlólapok közül háromfélére, sőt, közülük kettőt meg is rendeltem! A napokban átveszem őket, és egyszerűen szuper érzés, hogy egy része a problémának megoldódott. Nem letudtam, hanem ötezer munkaórányi keresés után meglett a két kis lieblingem. Nemsokára a blogon is bemutatom a választásaimat, a mostani bejegyzésben azonban még nézzük meg azt a fázist, amikor javában tartott az inspirációgyűjtés.


Nekem a burkolatbolt olyan, mint az írószerbolt, a Spotify, a Pinterest vagy másnak a csokoládé- és cukorkabolt: a fantáziám végtelen loop-módba vált, a dopamin- és endorfintermelés az egekben, és nem tudom abbahagyni a kombinációk kielemzését, a tobzódást. Ha egyszer bejutok, nehéz magamat onnan elrángatni és visszanyerni a józan eszem.

nem ezt választottam, de azért <3

Két dolgot akartam még az előző burkolatos bejegyzés kapcsán mondani:

1. Köszönöm a sok tippet és tapasztalatot, több irányba is elindítottatok. Nagyon hasznos volt az összes észrevétel, személyes példa. Mindig írjatok!

2. A (kicsit vagy nagyon) mintás padló + fehér csempe, fehér szaniter irány szerintem kvázi örökzöld, legalábbis sokkal több karaktert ad, mint a blah-unalmas bézs/szürke/barna padló, amit egy idő után legszívesebben elrejtenénk (ezt is a younghouselove blogról tanultam, többek között), HA az a padlóminta tényleg nagy szerelem és már jó ideje az, és mindig visszatér rá az ember, és nem tudja elengedni. Ezért a cementlap-utánzatok az összes hátrányuk ellenére maradtak - legalábbis a fejemben.


+ 1: azt is felfedeztem, hogy a külföldi oldalakon a farmház-stílushoz vagy a skandináv jellegű konyhákhoz előszeretettel választják a famintás járólapot, és nagyon nem kérnek elnézést miatta. :-)

Szóval, elmentünk még egy helyre, és bár az árak itt is az égbe szöknek, remek tanulságai voltak a túrának. Mutatom a kedvenceimet. Vigyázat, azt nem állítom, hogy végül ennyire színes, tarka, vibráló lett a választásom (és az ellenkezőjét sem). Nem tagadom, hogy nagyon tetszik ez a vonal továbbra is.















Ezek vannak -- meg a kis szívdobogások, amiket keltenek.


kakukktojás // pesti bérház




Megjegyzések

  1. Érintettnek érzem magam a famintás járólappal :P még mindig imádom! pont ma írtam bejegyzést arról, hogy a ház úgy, ahogy van, jól működik. Igen, a járólap is :D
    https://tanyaahegyen.blogspot.com/2019/09/az-eddigi-tapasztalatok.html

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Megyek olvasni, Zsuzsi! Én pedig egyre több helyen látom, és most már van "szemem" észrevenni is.

      Törlés
  2. Éppen ma láttam valahol egy mintát, gondoltam rád.Az a bérházi, klasszikus, szép. Hiába, tudtak a régiek. Szerintem.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon kidolgozottak, művésziek, jó értelemben véve bonyolultak -- imádom őket.

      Törlés
  3. Az a ferde csíkos nagyon vagány!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. De jó, hogy neked is bejön! A nyári konyha burkolata eleve ilyen csíkos. Szóval, esélyes...

      Törlés
  4. Pompás időszak a tervezésé, amikor még bármi lehet a térből, a szobából! Számtalan variációt lefuttatni fejben, látványterveket, inspirációkat gyűjteni. :-) Az üzletben járva aztán szembesülni a realitással, az árakkal - ahol jártál, a nagyobb felületeken bemutatott különböző szépségek valódi segítséget jelentenek, jobban elképzelhető így a burkolat mondjuk a konyhában, mint 1-1 elem alapján. Mivel kedvesen biztattad olvasóidat, hogy írjunk csak bátran, és mivel nemrég estem át hasonló tortúrákon: a kortalan alapokra szavaztunk, amit akár 20 év múlva is szívesen nézünk, és a jó minőségű burkolatra, ami ezt az időt ki is bírja. Pl. a padlón octogono + taco hoz egy kis semleges eleganciát.
    A pesti bérházak burkolata hatalmas szerelem! A vizes helyiségekben eredetileg ilyen volt nálunk, de az előző tulaj valami brutális ragasztó felhasználásával álmediterrán selejttel burkolta le, Mekk mester módjára - a felső lapok eltöredeztek a szakszerűtlen lerakástól, az alsó gyönyörűség menthetetlen lett. Sajnos.
    A bútorokkal könnyebb játszani, lefesteni egy vagány színnel, vagy merész huzatot (egy vidám takarót) választani a székre, fotelra. No és akármennyire is próbálkozom nem felhalmozni a tárgyakat, de a kedvencek karakteresek, némelyek színesek, akadnak bohémek, a zsizsegésükhöz kell egy kis nyugodt háttér. :-)
    Kíváncsian és drukkolva lelkes olvasód:
    Luca

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Elnézegetem a kedvenc fotóimat, és mindegyiken a fa hajópadló tetszik még nagyon.

      Visszaemlékszem arra, hogy a házunkban mi tetszett elejitől fogva: a fa hajópadló. Irtó széles keményfa deszkákból állt a Vitorlás szobában, nem csónakosodtak azok meg sehány évtized alatt sem, csak a vizesedés miatt muszáj volt felszednünk őket.

      Luca, te blogolsz is? Instagramon megpróbálok visszakeresni, hogy rád találjak.

      Sosem gondoltam volna, de most képzeld, azt fogom tenni bútor-ügyben, hogy, ha egyszer végre ki lesz festve minden szoba, akár kényelmetlenül is, szinte rakodófelület nélkül fogjuk használni őket, ezalatt kiderül, hogy pontosan hány polc stb. kell, és kivárom, amíg megtalálom a megfelelő darabokat. Ebből a szempontból hasznos volt az a rengeteg pakolás és emelés, amit muszáj volt és lesz vállalnunk: besokalltam! :-)

      Törlés
  5. Hajópadlón gondolkodsz? Elképesztően jól hangzik!
    Se blog, se insta, se face, teljes detox - csak (kútba hullott) szenvedélyes tervezés. Azt fejben is lehet. :-D
    Luca

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Regénybe illő - vidéki házriport

Learning to let go ... (zene bekapcs.) Nagyon régóta várok arra, hogy bemutathassam ezt a házat. Gyerekkoromban egyszer jártam benne (akkoriban lakatlan volt), és máig emlékszem a színes üveggel kirakott padlásablakra. Már akkor, öt-hatévesen arról álmodoztam, hogy hasonló otthonom lesz egyszer. A ház másé lett, a lehető legértőbb kezekbe került, én felnőttem, az álmaim egy részét feladtam, és visszatértem. A visszatérés azért nem ment egykönnyen. A tulajdonosok ugyanis először vonakodtak - nem beengedni , kiváló vendéglátók és nagyszerű emberek, hanem: megjelenni . A házat megjeleníteni. A magazinoknak eddig sikerrel ellenálltak, Kos-természetemmel mégis rávettem őket, hogy a publikum elé tárják az otthonukat. Egy blogon. A látogatás után több hónapig a gépemben pihentek a fotók - féltve őriztem őket, és próbáltam más fórumra ajánlani a képriportot. A körülmények nem engedték, hogy máshol jelenjen meg. Nagyon boldog vagyok, hogy végül a saját blogomon lett a helye. Fr

Teázós

Totálisan összefüggéstelen lesz, amit ma írok; vegyük úgy, hogy az esőt nézve virtuálisan együtt iszunk valamilyen finom teát ( te-ázás, hahaha ), és van nálam tíz noteszlap mindenféle témában. Tegnap elkezdett poszt. 1. Aki szokott a Rossmann-tól rendelni, és szereti a szakácskönyveket, annak szerintem érdemes most élnie azzal az akcióval, amelyikben bio élelmiszerek mellé Stahl Judit-szakácskönyvet adnak ajándékba. Nem tudom, miért van így, mert a stílusa néhol elképesztően modoros, mégis ő tudja azt, amitől kb. önálló olvasmány lesz a receptgyűjtemény, de mint receptgyűjtemény önmagában is vérprofi. Továbbajándékozni szintén jó. 2. Azt hiszem, el kell fogadnom, hogy az érvényesülés és kapcsolatépítés címén végzett tevékenységek 9/10-e nekem nem megy -- és nem is tartom őket ízlésesnek (biztosan azért, mert kompenzálok). Magamat pedig gyakran tartom bénának, amiért nem építek és nem érvényesülök. Ami még rettenetesen irritál, az a  "ki kinek a kije"  nevű társadalmi társ

Lomtalanítás 2020

Megint visszafelé haladok az időben: ez a szuper gyűjtésünk még akkor történt, amikor nem világméretű járványról volt szó. Az egyik utolsó gondtalan esténk volt, mondhatni. A kerületünkben minden évben figyelem az évente egyszer legálisan utcára hordott tárgyakat (bútormániásként nem bírok nem odanézni), de egyrészt nekem is volt egy minimalista fordulatom, és óvatosabb lettem az esztelen halmozással kapcsolatban, másrészt emlékeim szerint az elmúlt pár évben az egyre erősödő tendencia az volt, hogy napokkal előbb megjelentek a lomisok, krétával felrajzolták a felségterületüket, a lomtalanítás napján pedig kiváló érzékkel, hangos perpatvarok közepette lefoglalták a legmenőbb cuccokat, majd azokat tőlük lehetett megvásárolni .    A gyerekeknek gyártottam is elméleteket arról, hogy végtére is társadalmilag - vagy mit tudom én, milyen szempontból - jól van ez így, hadd éljenek meg belőle, ez nekik így is egy _megalázó, durva_, sokat utazós, hosszú, munkás nap, a mi lakásunk p