Ugrás a fő tartalomra

Saját készítésű ajándékok country stílusban

     Kényszerből vagy kedvből, mindenképpen igaz: idén is sokmillióan helyezik a hangsúlyt az ünnep bensőségességére az ünnep anyagiassága helyett. Nagyszerű ötlet például az s.k. ajándék - szeretek ilyet kapni, és idén újra készítek is. Tudom, hogy közületek is sokan sütnek aprósütit/gyártanak bonbont karácsony táján ajándékba - ha van tuti recepted, ötleted, bevált csomagolási praktikád, kérlek, oszd meg velünk itt, a bejegyzés alatt vagy a Facebookon! 

 

A rusztikus alapanyagok mellett a csomagolás is sokat lendíthet az ajándék vidékies jellegén. Íme, néhány ötlet kissé Éva magazin stílusban, bocs:

- keressetek hazai gasztrobloggerek édes és sós karácsonyi süteményei között könnyen - akár gyerkőcökkel - elkészíthető és egyszerűen csomagolható/szállítható kedvenceket;
- próbáljátok ki őket :-);
- ha "nagyon rendben" vannak, egy nyugis délutánon gyártsatok belőlük nagyobb mennyiséget;
- a csomagoláshoz és díszítéshez használjatok:
  • rafiát 
  • zsírpapírt + bádogdobozt 
  • befőttesüveget 
  • kockás/csíkos vászonszalvétát 
  • barna csomagolópapírt 
  • fenyőágat, karácsonyfadíszt
  • sütőformát, ami önmagában is ajándék, pl. őzgerincforma, piteforma, muffinforma stb.



















Off: az év végéig még van egy pár ajándékunk... A jövő héten a Szépségek Kicsiny Boltjával játszunk natúrkozmetikumokért, és a Deco Majorelle-nyeremények, illetve a Bútortuning-vásárlási utalvány is gazdára várnak! Húzzunk bele; oszd meg te is az oldalt, hadd sorsoljunk minél többször. :-)

(forrás)



Megjegyzések

  1. Egyik jobb mint a másik :) Nálam a linzer és a kókuszgolyó az abszolút karácsonyi sütik!A linzer Édesanyám kedvence így karácsonyra az ajándék mellé igyekszem mindig meglepni vele,és elmondhatom sikert is aratok :)

    VálaszTörlés
  2. tetszenek:) én is gasztroajándékokkkal készülök. Most konkretizálom épp a dolgokat: nehogy lemaradjak arról, aminek idő kell összeérni.
    Kaptam egy pici dobozt, az alapján készítem a többit kartonból. Illetve megtartottam korábbi bonbonos dobozokat, valamint vettem csatos üvegeket. Ezekbe kerülnek a jobbnál jobb finomságokat.
    A vaníliakivonat pedig már "érik" pici vázában/korábbi pálinkás üvegben: megcsináltam korábban, mert idő kell neki, de így is neccesen lesz kész Kariig.

    VálaszTörlés
  3. Jó ötlet a kekszszalámi(nem kell sütni)..és a grillázsdió(karamellizálni a cukrot,beledobálni a diót,darabosan,majd ha kihült darabolni..)meg a kókuszosgolyók..most létezik egy könyv ABRAK A BABRA..(Hegyi Barbara)..sajnos nem volt pénz nálam az Auchanban árulják..na neki vannak valami "csodabogyó" receptjei....

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Regénybe illő - vidéki házriport

Learning to let go ... (zene bekapcs.) Nagyon régóta várok arra, hogy bemutathassam ezt a házat. Gyerekkoromban egyszer jártam benne (akkoriban lakatlan volt), és máig emlékszem a színes üveggel kirakott padlásablakra. Már akkor, öt-hatévesen arról álmodoztam, hogy hasonló otthonom lesz egyszer. A ház másé lett, a lehető legértőbb kezekbe került, én felnőttem, az álmaim egy részét feladtam, és visszatértem. A visszatérés azért nem ment egykönnyen. A tulajdonosok ugyanis először vonakodtak - nem beengedni , kiváló vendéglátók és nagyszerű emberek, hanem: megjelenni . A házat megjeleníteni. A magazinoknak eddig sikerrel ellenálltak, Kos-természetemmel mégis rávettem őket, hogy a publikum elé tárják az otthonukat. Egy blogon. A látogatás után több hónapig a gépemben pihentek a fotók - féltve őriztem őket, és próbáltam más fórumra ajánlani a képriportot. A körülmények nem engedték, hogy máshol jelenjen meg. Nagyon boldog vagyok, hogy végül a saját blogomon lett a helye. Fr

Hovatovább*

Nagyon régóta írom ezt a blogot -- és nagyon régóta nem. :) Írhatnám vicceskedve, hogy alkotói válságban vagyok, de az a helyzet, hogy tényleg abban érzem magam, és nem olyan vicces benne lenni. Jó volna folytatni az írást, de mindig elakadok, holott az évek során a részemmé vált ez a felület; úgy érzem, hogy a vidéki városi érdekes színfolt lett a hazai blogszférában, nekem kiváló kreatív csatorna, grafomán énem legjobb terepe, nektek pedig rendszeres olvasnivaló (volt). Bocsánat, hogy bevonlak benneteket a dilemmáimba, de úgy gondoltam, mégis jobb, ha írok valamiről (bármiről), mintha semmiről sem, ugye. Ugyanakkor a meta-diskurzust kifejezetten nem bírom, mert vagy van mondanivalója az embernek, és akkor írjon, vagy nincs, és akkor ne. (!) Most mégis a köztes állapotról öntenék ide néhány gondolatot, hátha nekem is tisztább lesz a kép: 1. A blog fő szerepe az, hogy a hobbimról, a lakberendezésről szóljon, másodlagosan pedig az, hogy ha valami történik a Háznál, azt megörökítse (ez

Lomtalanítás '23

Annak ellenére, hogy idén márciusban mindössze másfél óránk volt arra, hogy belevessük magunkat hű társammal, E.-vel a lomizás szenvedélyébe, eléggé eredményesen zártuk, azt hiszem.      A macska és a kertészkedéshez való összes szerszám, vödör stb. mind az autóban volt, mert éppen útra keltünk otthonról, hogy a hétvégét a háznál töltsük, és tudtam, hogy nem akarom és nem merem sokáig így hagyni őket, úgyhogy minden újabb, tíz-tizenötperces kör után ellenőriztük, hogy minden rendben van-e, ami erősen korlátozta a lehetőségeinket. (R. minden alkalommal jelezte, hogy ez neki egyáltalán nem tetszik, és menjünk már.) A felszabadult, egész délutános, kissé mániákus portya ennek következtében elmaradt, de nem baj: az adrenalin így is dolgozott bennünk, és örültünk mindennek, ami szembejött.      Az egész úgy indult, hogy befordultunk az egyik kedvenc utcánkba, és egy pillanat alatt kihalásztam a szemétkupacból ezt a képet: Innentől már nyert ügyünk volt, mert annyira tetszett, hogy minden má