Ugrás a fő tartalomra

Madárka és shabby chic: Deco Majorelle-interjú és JÁTÉK!

Mi, country-rajongók egész évben, de karácsony táján különösen szeretjük stílusos kiegészítőkkel körülvenni magunkat: a natúr szalmadíszektől a nosztalgikus miniatűr korcsolyákig, kinek-kinek a vérmérséklete szerint... Arról nem is beszélve, hogy a provence-i és/vagy country stílus hatása alá került embernek a legnagyobb örömet vidékies lakásdísszel vagy romantikus stílusú tárggyal lehet szerezni (igen, hazabeszélek...:-)! Most egy új webáruház lehet segítségünkre az dekoráció- és ajándékválasztásban: a Deco Majorelle, amely kifejezetten kopottan elegáns lakberendezési tárgyakat kínál. Kiss Benedekkel, a bolt tulajdonosával beszélgettem.


- Ezt a kérdést nem lehet kihagyni: honnan a név - Deco Majorelle - és honnan a madárka?

- Nevet választani talán a legnehezebb; kifejező legyen, de azért legyen benne valami egyedi, és könnyen meg lehessen jegyezni. Egyszerre kell(ene) sok szempontnak megfelelnie egy jó (márka)névnek - nem véletlenül foglalkoznak ezzel külön cégek. Mindenképpen valami franciásan hangzó nevet szerettem volna, merthogy ugye: Provence. 
     A munkám kapcsán sokat jártam/járok Marrakesh-ben. Van ott egy Jardin Majorelle nevű park, ami Jacques Majorelle francia festőről kapta a nevét, aki ott élt és alkotott, és egyébként egy csodaszép ultramarinba hajló kék színt is kikevert, amit előszeretettel használt, ezt később róla nevezték el bleu majorelle-nek, és ez az egyik kedvenc színem... Még azon is gondolkoztam, hogy ne zöld, hanem ilyen majorelle-kék legyen a színünk, de ez egy mellékszál. A park egyébként szép hely, kicsit kiesik a központból, de érdemes kimenni, ha valaki Marrakesh-ben jár, Yves Saint Laurent vette meg és újíttatta fel, de ez is mellékszál....
     Szóval, nagyon tetszett a név csengése, és ezért lett Majorelle a Majorelle... a Deco meg adja magát.
     A madárka esete kevésbé kacskaringós: Erdélyben túráztunk két éve ősszel, és egy vörösbegyet fotóztam az egyik reggel. Felborzolta a tollait, mert fázott (de lehet hogy nem fázott, nem vagyok ornitológus) és nagyon aranyos volt, nagyon pufók. És amikor a logón gondolkodtam, akkor ugrott be a vörösbegy; megkértem az egyik grafikus barátomat, ugyan tervezzen már nekem egy pufók madárkát, és ez lett az eredmény.
 
- Mit gondolsz, mi az, ami Franciaországban és főleg Provence-ban ennyire megfogja az embereket? 

- Alapvetően szerintem  a lezserséget és, ha fogalmazhatok ilyen ügyetlenül, az "élni tudást" irigyeljük a franciáktól. Nem csak mi, sokan mások is. Hogy nem görcsölnek, nem idegesek, nincsenek tele komplexusokkal, hogy "úristen, ehhez vagy ahhoz ki mit szól". És  biztos ízlésük van: ez az öltözködésben a szembetűnőbb, de ha bemész egy francia lakberendezési boltba, és nemcsak a felkapott párizsi Marais negyedben, hanem bárhol Franciaországban, akkor csak kapkodod a fejed, hogy hogyan vannak összerakva a dolgok! Szellemesen, lazán, nagyon kreatívan és a végeredmény mindig - na jó, legtöbbször - valami egyedi, de ütős. És nem feltétlenül a méregdrága dizájnbútoroktól lesz az, sőt.
     Provence számomra ennek a kvintesszenciája, "a" francia élet, sűrítve. 


- Melyik a kedvenc lakberendezési stílusod, és jellemző-e az otthonodra?

- Nem véletlenül szerepel a country szó a te blogod nevében sem: ezek a tárgyak alapvetően vidéki házakban "működnek", egy belvárosi lakásban talán kevésbé. Jó ízléssel, kreativitással azonban jól lehet keverni a stílusokat, az eklektika divatos is most, és számomra is a legszimpatikusabb "ága" a lakberendezésnek. Egy vegytiszta minimál vagy mediterrán otthon nekem sokszor túl steril, túlságosan "megcsinált". A lakásnak tükröznie kell a lakóját, és szerintem kevés ember ennyire egydimenziós. 
     Ami engem illet, sokáig a marokkói stílus volt a mindent meghatározó: vörös falak, nagy marokkói lámpák. Mostani  lakásunk letisztultabb: minimál keverve ezzel-azzal, főleg az afrikai textil- és szoborgyűjteményünkkel, de a család balatoni nyaralója tavasszal már Deco Majorelle-territórium lesz:-)


- Milyen forrásokból - magazinokból, blogokból, kiállításokon - tájékozódsz a legújabb trendekről és termékekről?

- Blogok közül nem kérdés, melyikből :-). Itthon van most már pár nagyon jó blog, és egyre jobbak, pl. az Ágy-Asztal-TV. A hazai magazinokból az Elle Dekor és a Lakáskultúra, külföldiek közül az Art&Decoration és a Coté Sud, a kiállítások közül a frankfurti Ambiente a legfontosabb.


  - A jövőben milyen tárgyakkal bővül majd a kínálatotok?

- Alapvetően a shabby chic-vonal erősödik majd, főleg a praktikus használati tárgyak, tálcák, konyhai tároló dobozok, fűszertartók köre, illetve a fali konyhaszekrény kollekciónk egészül ki több üvegajtós szekrénnyel. Nagyon népszerűek a kerámia fiókgombjaink, jövőre nagyon sok új szín és minta lesz. Tervezzük egy öntöttvas kollekció forgalmazását is.
     Tavasszal pedig rengeteg madárodúnk érkezik, amiken a nyílás pont megfelelő méretű (egy madarász barátom adta meg a méreteket, külön nekünk gyártják): az énekes madár még pont befér, a kakukk vagy a mókus meg már pont nem. 

A Deco Majorelle fontos küldetésének érzi, hogy a cinkék és a vörösbegyek biztonságban érezhessék magukat :-)

JÁTÉK: a Deco Majorelle jóvoltából

- egy szerencsés CK-olvasó egy öröknaptárat:


- egy másik szerencsés CK-olvasó pedig egy kulcsosszekrényt nyer:



Tökéletes karácsonyi ajándékok akár magadnak, akár egy countrymán barátodnak!

Teendők, ha szeretnél résztvenni a sorsoláson:

1)  Legyél a Deco Majorelle és a Country Komfort követője a Facebookon (itt és itt); és

2) legyél a Country Komfort blog rendszeres olvasója (jobb oldal, kék gomb, katt: "feliratkozás a webhelyre"), valamint

3) írj egy megjegyzést a Deco Majorelle-JÁTÉK! nevű mappában annak az ajándéknak a fotója alá, amelyiknek jobban örülnél!

4) A lájkolást és a megosztást is nagyon szeretjük és köszönjük!

Határidő helyett:

amint a Country Komfort eléri a 2400 követőt a Facebookon, kisorsoljuk az első ajándékot, és nem sokkal utána a másodikat is. :-) És újabb játék indul... Hajrá!

(A képek a Deco Majorelle tulajdonai.)




Megjegyzések

  1. Like, megosztva!
    Az öröknaptár nagyon tetszik!!
    Szép napot!
    Ambrus Ágnes

    VálaszTörlés
  2. kész, a kulcsos szekrényt szeretném :)
    Weszter Enikő

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Regénybe illő - vidéki házriport

Learning to let go ... (zene bekapcs.) Nagyon régóta várok arra, hogy bemutathassam ezt a házat. Gyerekkoromban egyszer jártam benne (akkoriban lakatlan volt), és máig emlékszem a színes üveggel kirakott padlásablakra. Már akkor, öt-hatévesen arról álmodoztam, hogy hasonló otthonom lesz egyszer. A ház másé lett, a lehető legértőbb kezekbe került, én felnőttem, az álmaim egy részét feladtam, és visszatértem. A visszatérés azért nem ment egykönnyen. A tulajdonosok ugyanis először vonakodtak - nem beengedni , kiváló vendéglátók és nagyszerű emberek, hanem: megjelenni . A házat megjeleníteni. A magazinoknak eddig sikerrel ellenálltak, Kos-természetemmel mégis rávettem őket, hogy a publikum elé tárják az otthonukat. Egy blogon. A látogatás után több hónapig a gépemben pihentek a fotók - féltve őriztem őket, és próbáltam más fórumra ajánlani a képriportot. A körülmények nem engedték, hogy máshol jelenjen meg. Nagyon boldog vagyok, hogy végül a saját blogomon lett a helye. Fr

Cementlap a linóleum alatt II.

Hosszú történet lesz ez. Nem kétrészes. Ma is esik, plusz festik az ajtókat éppen az előszobában; mivel nem tudok csiszolni, megírom, mi a helyzet. Először is: olyan kedves barátaim és olvasóim vannak, akik ráadásul még valóban okos tanácsokat is tudnak adni, hogy elképzelhető, hogy lesz valamilyen megoldás a ragasztó-problémára. Itt is kösz mindenkinek! Ott tartottunk, hogy hőlégfúvó segítségével sikerült lehámozni a régi linóleumot a cementlapról, de sok ponton csak kenődött a hő hatására a ragasztó, nem lehetett "letolni", illetve olyan erősen tartott, vagy már korábban feloldotta a cementlap felső részét egy pár mm-es vastagságban, hogy fel is jött ez a felső, mintás réteg.  Furcsa módon egyébként jobban tépte, ha apránként próbáltam felszedni, és jobban ment, kevesebb kárt okozva, ha nagyobb adagokban, magasabbról húztam: majd magyarázza el valaki, aki ért hozzá, hogy miért van ez. Utána két út körvonalazódott: vagy fizikailag vagy kémiailag (vagy

Javítások és cserék

Ezen a nyáron úgy döntöttünk, hogy valami olyannal foglalkozunk a házon, ami tényleg kb. száz éves: az ablakokkal.  A nyílászárók közül csak az ajtókat érintette a felújítás anno, és azokat is csak részben. (Majd egyszer elmesélem, most túlságosan meleg van ahhoz, hogy felelevenítsem azt a rengeteg bénázást.) Az ablakokra nem pályáztam, pedig lehet, hogy kellett volna. Kicsit furcsa, mert biztosan nagyon szépek lennének a milliókból utángyártott változataik, de én valahogy kötődöm az eredetiekhez, bármennyire az utolsókat rúgják. Az is érdekes, hogy ez egy olyan ház, amit zseniálisan ki lehet fűteni, pedig a gázt még sosem használtuk, és az ajtók-ablakok nyilván nem zárnak tökéletesen (understatement!). A gazdaboltból hoztunk a múltkor szúnyoghálót, és meg fogjuk próbálni az egyetlen új ablakot: a kis konyha elég nagy, bukó ablakát leszerelni, megtisztítani, és kicserélni rajta a szúnyoghálót. Ezt leírni egy perc volt, véghezvinni becslésem szerint egy egész délután lesz: kicipelni a l