Ugrás a fő tartalomra

Függöny, festeni akarás, kárpit és kert

Nálatok is vannak mindenféle, "majd egyszer jó lesz" céllal vásárolt textilek?

A múltkor rendet raktam a városi nagy szekrényben, és találtam több függöny(anyago)t. Néhányat elajándékoztam, ezt a gézszerű anyagból készült, eléggé harsány virágosat pedig az előszobában fogjuk használni, ott a cementlappal szerintem jó merészen mutat majd. (Most a Vitorlásban tudtam lefényképezni, mert az előszobában éppen dolgozunk.)

A Gerendás szobában három ablak van, oda még korábban találtam natúr-zöld népi jellegű, nem nehéz szőttes anyagot, majd megmutatom őket, ha készen lesznek.

Vettem háromféle krétafestéket a Lidlben, mert a nyári konyhában jó pár dolgot át szeretnék kenni velük. Ha maradna festék -- és maradjon --, akkor a retro bútorok furnérozott részeit is felfrissítem a házban. 

Ami ennél meredekebb, hogy megvan a padlófesték is a nyári konyhába, mert kétlem, hogy greslaphoz meg tudnám találni a megfelelő csiszolókorongot. Ugyanezt a cikkcakkmintát kéne reprodukálni, de ehhez nagyon pihentnek kell lenni, előtte-utána már megint sokat pakolni, úgyhogy nem most lesz.

Kaptunk egy-két, bútorra vagy falra való kárpitot a házzal együtt, és nemrégen fedeztem fel, hogy azok is pávásak éppúgy, mint a javításra szoruló festmény, amit egyszer a tudjátok, mik mellett találtam.

Még mindig nem értem el a hobbikertész szintnek a legalsó tartományát sem, de vettem tíz árvácskát, néhány ágyásszegélyt és egy iszonyúan tüskés bokrot, amelyik kibírt kétszáz+ km autózást, majd, amikor élesen, meredeken felkanyarodtam valahová, eldőlt a csomagtartóban és ráesett egy kisebb bőrönd

🤦‍♀️🤦‍♀️🤦‍♀️

, de túlélte azt is.

Hajdani szomszédunk, a világ legaranyosabb nénije után egyetlen tárgy maradt nekünk: a híres, zöld virágláda, amit elkértem, mielőtt a sittbe vitték volna a lakásfelújítók. Most levágtuk az elkorhadt részét, és felraktam a teraszkorlátra, abba kerültek az árvácskák.





Megjegyzések

  1. Nagyon cuki az árvácska. Látom, már ti is gőzerővel dolgoztok, mind a kertben mind a házban. Nálunk már volt egy adag traktorozás, most jön majd a fűszerkert rendbehozása is. Voltunk kirándulni tegnap, ahol egy 5 perces hóvihar is volt, de tùléltük. 🙂

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. És azóta is esett hó! Emlékszel? Tavaly itt, nálunk a faluban elfagytak a tulipánfák. Idén talán kibírták, nem tudom. A kerttel nem is igazán tudtunk még foglalkozni, annyi a munka mindenhol a házban (és minden tiszta pókháló)!

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Cementlap a linóleum alatt I.

Három éve, a házvételkor is tudtam, hogy amint lehet, fel fogom szedni a régi linóleumot az előszobában, és meg fogom menteni az alatta lévő cementlapot. 2020. április: végzett a festő, úgyhogy rá is vetettem magam (a linóleumra, I mean). Azaz, rávetettem volna, ha nem ütközöm az első mozdulatnál komoly nehézségekbe. Valaki, aki nagyon okos volt, a legerősebb ragasztóval kente be a cementlapot, és az a linóleum még ma is úgy áll, ahogy köll. Megemeltem egy saroknál, és, basszus, feltépte a cementlap felső rétegét. Mivel pár napig nem jött senki dolgozni, és nem szeretem ezeket a kivárós időszakokat, az egyik reggel megvizsgáltam, hogy mégis, mit lehetne tenni. Most már a hőlégfúvóval felszerelkezve tértem vissza a városból, és így egy fokkal jobban lehetett haladni, de lehetetlen volt igazán kíméletesen eltávolítani a linóleumot, annyira adhezív volt az az izé. A spakli és egyéb eszközök szinte semmit nem értek, csak ugyanúgy felszedték a ragasztóval együtt a c

Keser // édes

Nagyon úgy tűnik, hogy a családban harmadikként engem is megcsípett egy fertőzött kullancs. Négy év alatt ez három eset a legszűkebb körömben. És amellett, hogy már az előzőek miatt is szétidegeskedtem magam, pont Covid idején kell a végére járnom.  Vettünk helikopteres legot, rózsatövet, kis málna- és tőzegáfonyabokrot, amiket el is ültettem; isteni volt még a magamfajta kertészeti antitálentum számára is. (A legot természetesen nem ástam el.) Fél éve szenved hallótávolságon belül néhány (sok) kutya. Többször sírtam a tehetetlenség és a kibírhatatlan hangok miatt. Egy napig azt hittem, el tudtunk érni valamit hivatalos úton, de azt hiszem, mégis kudarcot vallottunk. Meglátjuk; elkeserítő a helyzet az egész országban.  R., ha azt mondjuk neki, "szeretlek", pörrögve elalszik a mellkasunkon. Tökre sajnálom, hogy vannak emberek, akikkel ahelyett, hogy barátok lennénk, kölcsönös hülyeségeink miatt inkább leckék vagyunk egymás életében (ennek még a leírása is borzasztóan rosszul e

Túl sok, túl kevés

Érdekes ez a kelet-európai neurózis. Nem tudunk feloldódni a fogyasztói társadalom felszínes örömeiben, mert - abban reménykedem legalábbis - túlságosan intellektuálisak vagyunk hozzájuk, ugyanakkor számos esetben, amikor jó lenne, képtelenek vagyunk felszabadultan örülni, amire éppen azért lenne szükség, hogy amikor igazán nagy baj van, legyen mire emlékezni, noch dazu, miből töltekezni , hogy ezt a rettenetesen elcsépelt formulát használjam. Filozofálás helyett azt hiszem, inkább tornázom egyet hajnalok hajnalán, jobb lesz mindenkinek :D, viszont előbb, ha már elkezdtem, még egy kis fejtegetés arról, hogy az éppen elég lenne a célom, de sokszor billenek ki, ha lelkileg vagy testileg nem áll fenn az equilibrum, és hát, mostanában nagyon tudatosan kell visszalódítani magam. Vannak pozitív és negatív tendenciák. 1. Túl sok hírt olvasok. ...és túlságosan gyakran frissítem az oldalakat. Nem is értem magam, tényleg. Mindig is abban hittem, hogy a politika merő időpazarlás, és az sem érdek