Ugrás a fő tartalomra

Egy éves a Country Komfort!

       Bekuckóztam a kedvenc fotelembe, magam mellé készítettem egy nagy bögre teát, megírtam az első posztot, majd erős szívdobogással lenyomtam a "bejegyzés közzététele" gombot - és azonnal tudtam, hogy ez kell nekem. Így kezdődött minden egy közepesen szürke novemberi délutánon, egy évvel ezelőtt.

      Az első hetekben kifejezetten szerettem azt a bejegyzéstípust, amelyben egyetlen képről írtam hosszabban. Úgy éreztem: végre, mindig is erről álmodoztam! Az idők során ez módosult, és ma már többnyire nem a szöveg a leghangsúlyosabb, de továbbra is szeretek elidőzni egy-egy költőien szép fotó felett.


       A blog célja a kezdetektől az, hogy megvizsgálja, megvitassa az olvasókkal: veletek, miért szeretjük ennyire a vidékies stílust. E cél érdekében kimásolt, külföldi magazinokból származó képriportokat is örömmel használok fel - a halloweenes házikóba tegnap legalább ötször látogattam vissza, "csak úgy" -, de igazi boldogságot a CK saját lakásriportjai szereznek. Titok: a tarsolyomban van egy olyan anyag, amelynek az elkészülése negyed évet vett igénybe, de abszolút megérte: a ház, amelyről szól, az egyik legmeghatározóbb vidékiház-élményem... Részletek hamarosan!

      Fontosnak tartom, hogy sorra vegyük a vidékies stílus egyes irányzatait: azért is, mert jó néven nevezni a kis liblingjeinket, és azért is, mert ha a való életben kipróbáljuk, netalántán keverjük őket, érdemes tudni, hogy miben más mondjuk, a cottage és a bolhapiac-stílus. Nagyon örülök annak, hogy a shabby chicről szóló cikk népszerű lett, és többen idézték is.

      A Country Komfort másik, fontos célkitűzése az, hogy a vidéki stílus számtalan példáján belül megkülönböztesse a hiteleset, az értékeset és a szépet a talmi giccstől és a félresikerült modorosságoktól - még ha néha fáj is. Élesebben fogalmazva: válogatás nélküli rajongás helyett a Country Komfort szeretne a "megmondó bútorblog" lenni.

a CK ars poeticája
      Kulisszatitok még: soha nem gondoltam volna, hogy a blog kapcsán ennyiféle játékot szervezek majd... Az első néhány sorsolás után azonban rákaptam az ízére, megszerettem az alkotókkal készített mini-interjúkat, és egyre izgalmasabb volt, ahogyan a csapat létszámával egyenes arányban nőtt a beszélgetőpartnerek száma is. És én ezt akartam: beszélgetni a vidékies lakberendezés rajongóival. :-) Az egy év alatt több mint húsz, a blog profiljához illő ajándékot sorsoltunk ki - és bizony, az ágyneműtől kezdve a magazinon át a bútorgombig rengeteg minden lehet country-s! Különösen azokat a játékokat szeretem, amelyek megmozdítják a közösséget: ilyenkor együtt szervezünk, együtt röhögünk, együtt izgulunk...  

       Végül, hogyan lesz a virtuálisból valóságos: az elmúlt héten Beával, a kopenka-torták alkotójával találkoztam, akivel azonnal egy hullámhosszon voltunk és nagyon jót beszélgettünk. A blog születésnapi tortáját a kedvenc zászlófüzérünkkel díszítette. Szép lett, ugye?

A vele készített interjú és közös játékunk a héten olvasható lesz - gyertek minél többen!






Boldog születésnapot, kedves blogom.

U.i.: Fotóst keresek, aki profilképet készítene a Country Komfort bloggeréről. Mert bármennyire rajongok a shabby chicért, igazából nem egy díszes keretű francia tükör van a fejem helyén. :-)




Megjegyzések

  1. Gratulálok a szülinaphoz, nagyon kedvelem az írásaidat. Csak így tovább, kívánok sok erőt és energiát az elkövetkező időkre is! :)

    VálaszTörlés
  2. Gratulálok a szülinaphoz, Én fotós vagyok, cameliahotography.hu vagy FB -n Camelia Pop Photography oldalon találsz képeket( igaz ott inkább portré és kisbaba képek vannak) viszont a privát FB oldalamon (Pop Camelia)természet és épület képek is találhatóak. Én szívesen készíttek neked képeket ha bejön stílusom. Élérhetőségem:
    camelia5@hotmail.com, Mobil: 06 706178926

    Üdvözlettel Camelia Pop

    VálaszTörlés
  3. Camelia! De jó, nézem és írok. Köszönöm!

    VálaszTörlés
  4. Gratulálok a szülinaphoz, és ezzel együtt a kitartáshoz és a szilárd elvekhez!:) Ez a torta pedig nagyon ínycsiklandozó lett!:)

    VálaszTörlés
  5. Köszönöm, Enchanting! Ez jólesett. :)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Házkeresés és -vétel: az úgy volt, hogy... II. rész

Az egyiket elvitték, a másikra lecsaptunk. Folytatás.





A Másik
A miénk.
Lassan egy éve, hogy csalódottan értünk haza életünk első háznéző túrájáról: elvitték a kiszemelt csodát (sőt, azt is sejtettük, hogy nem igazán értő kezekbe került).


Másnap, a szülinapomon, huszonnégy órán át esett az eső. Az abszolút lúzerhangulatom tovább fokozta, hogy ki kellett pakolni a rohadt cuccokat a rohadt kocsiból, de, nem túlzok, olyan idő volt, hogy ez szinte lehetetlenül veszélyes volt.


Mégsem kipakolás közben csúsztam el, hanem a fürdőkádból kiszállva. 
Nem írom le részletesen, milyen forgatókönyvek peregtek le bennem (én itt, meztelenül, mondjuk, könyökzúzódással és kificamodott térddel, a telefonom húsz méterre, a szomszédban vésővel dolgozó munkások nem hallanák meg, ha segítséget kérnék, de így hogyan és minek is kérnék, mekkora égés lenne stb.).
Végül kikászálódtam az előszobán át, felöltöztem, megúsztam a dolgot, de emlékszem az érzésre: oké, akkor innen csak előre és felfelé lehet menni, ennél…

Túlvásárlások(k)

"Nem azért vásárolunk túl sok mindent, 
mert az otthonunkban zsúfolt 
szekrényeket és fiókokat akarunk látni; 
az ok mélyebben húzódik. 
Azért vásárolunk túl sok mindent, 
mert elégedetlenek vagyunk azzal, 
amerre az életünk tart."  

(Joshua Becker)

Az egyik korábbi bejegyzésben megígértem, hogy írok a külön bejáratú, mára remélhetőleg megszelídített és kordában tartott shopping-dependenciámról. Belemenős-terápiás blogposzt következik. Előre szólok: nem mindenhol lesz szép. Szabad hozzá zenét hallgatni

Úgy kezdődött, hogy pár évvel ezelőtt, egy reklám hatására a kőkeményen célcsoport-tagnak (6-12 év) számító lányomnak vettem egy csomó mindent nagyon akciósan, of course. Mindig online, előre örülve annak, hogy milyen szép lesz a cuccokban.
És, láss csodát, tényleg extracsinos volt mindben.
Azután megvolt az ideológia, hogy miért kell a kisbabakorban lévő fiamnak is rendelnem ruhákat: hogy ne kelljen fizikailag bevásárlókörutakra mennünk, mert így sokkal kényelmesebb. Ez az egyik ha…

Piszkos kis titok

A héten lenyomtunk egy jó intenzív napot a Háznál: három különböző csapat jött felmérni a lehetséges munkákat.* Közben legfeljebb plusz öt fok volt, és hát, nagyjából öt órát töltöttünk kint, a szabadban. Nem nagyon tudtam a végén a szétfagyott ujjaimmal elfordítani a lakatban a kulcsot - de azért: helló, tavasz! 

Az első szakember viszont felfedezett egy hibát, és nekem attól kezdve állati jó kedvem lett. De miért? Imádom, amikor rájövök valamilyen turpisságra. Persze, jobb lett volna ezt is már a megvétel előtt tudni, de annyira röhejes, hogy az eladók megpróbáltak eltitkolni előlünk valamit, aminek előbb-utóbb ki kellett derülnie. 
Szóval, van a Vitorlás szobánk, és az nem akkora, amekkorának látszik.
Hanem nagyobb.
Ööööö.
A lézeres falméréskor ugyanis kiderült, hogy le van falazva egy része. Éreztem én, amikor gondolatban berendeztem a teret, hogy valahogy nem odáig tart, ameddig kellene - a WC-hez vezető folyosó hossza alapján.
Mi úgy tudtuk, hogy az északi fal a hideg ellen "…