Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: 2019

Haladások, offline

Kicsit megcsömörlöttem az online jelenléttől, ezért nem jelentkez(t)em túl gyakran. (Mondjuk, nem volt nehéz kikövetkeztetni.) Ezenkívül próbálom pörgetni a dolgokat, egyidőben több tányért tartva a levegőben. 



A spártai körülmények ellenére szuper dolgok (is) történtek a háznál, és most nagyon erősen látszott a bloggerélet paradoxonja, ami amúgy eddig is érezhető volt, nevezetesen és leegyszerűsítve, hogy 
vagy csinálom vagy írok róla. 
Most már látom a felújítás végét, de persze, pontos dátumot mondani még lehetetlen. Meg hát, sok a stressz.
Ezt ellensúlyozandó, vettem mandula- és sárgabarackfát, málnabokrot.
Rendeltem faanyagot és trapézlemezt a terasz új tetejéhez.
Befejeződtek a belső faljavítások.
Most következik a villanyszerelés újabb fázisa, a rézkábel behúzása.
Megbeszéltük az asztalossal, hogyan pótoljuk a tornác tönkrement léceit.
Megtisztítottam a tornác előtt egy kétméteres sávot, hogy lehessen majd dolgozni. (Októberben, ujjatlan felsőben, yeah.)
Megérkezett a vörösfenyő…

Őszi munkák: folyamatban

A három legjobb dolog az elmúlt napokban: az, hogy megérkezés után pár perccel három őzet láttam áthaladni a kerten az erdő felé; az, hogy be tudtam gyújtani a cserépkályhába és az, hogy nálam volt a meleg, bélelt favágóingem. Gyors bejelentkezés.

Kapszulagardrób (ha-ha) címén is ezt tudom kiemelni: bár nem szeretem a pirosat, ez a plüssel bélelt, akciósan vásárolt kültéri kabátszerűség eddig legalább ötvenszeresen hozta be a kétezer forintos árát, mert ennyiszer fáztam volna meg nélküle. ("Put on anything you want. If we're gonna go out there, we're gonna go out there comfortable. Some of us.")
Most nagyjából a következő munkálatok folynak, illetve várhatóak a ház körül:
- villanyszerelés; - beltéri falvakolás; - hajópadló-tervezés és -rendelés; - fűtésszerelés (szenvedés a gázcsonk megtalálásával); - hidegburkolás.
Történt még két előremutató dolog: 
- a kert aljában fákat és mogyoróbokrokat vágattunk ki (ott egyszer valószínűleg veteményes lesz, illetve gyümölcsfá…

Szombat, macskakő

Részt lehet venni egy (tök)fesztiválon úgy is, hogy az ember csak néhány percig sodródik a hömpölygő tömeggel.
Több módszerünk van erre: az egyik a korán érkezés, a másik a véletlen vagy direkt (!) eltévedés, a harmadik a standok mögötti illegális elsurranás, a vezetékekben lehetőleg nem elbotolva, a negyedik az, hogy mást csinálunk, mint amit a főprogram javasol. Mellékutcák: szeretlek benneteket.

Azért nagyon tudták a festők, hol kell letelepedni (lásd még: Szentendrén). Olyan gyönyörű volt Zebegény ezen a szombaton, hogy úgy éreztem: vagy benne vagyok, vagy fényképezek, de ha az utóbbit csinálom, kimaradok a varázslatból. 
Vissza is fogunk menni rétest enni, emlékházat és múzeumot látogatni, alig várom. Most viszont meg kell mutatnom, hogy helyi védelem alatt álló műemléképületek esetében mit nem csinálunk a faragott tornáccal, avagy műanyag álmennyezet és gázcső-szerelés fail.
Mindjárt kiderül, hogy jön ez ide, és valószínűleg a rádiók hibája, de évekkel ezelőtt besokalltam az Abb…

Vasárnap, macskakő

Pár órára elmentünk Szentendrére, és a bor- és jazzfesztivál miatti tömeg ellenére sikerült egy tökéletes délelőttöt kerekíteni. Fogalmam sincs, hogy van ez: most kellett a zsúfoltság meg a poharak koccanása a jó hangulathoz.

Az építkezéshez annyi köze volt csak a túránknak, hogy spontán gyűjtöttem színmintákat kapukról. Ha lesz nálunk a háznál fakó mentaszín, akkor beltérben, mivel kint nincsenek szép fafelületeink (például kapu), illetve, ami van: a tornác, az egyrészt nagyon öreg fából van, másrészt egyértelműen sima falusi zöld színű -- de óvatos vagyok a mentával kapcsolatban a divatossága miatt is. Már nem is annyira menő, mint pár éve, de azért nagyon inspirálnak ezek az árnyalatok. Hiába nem echte falusi dolog, egyszer mindenképpen lesz dézsába vagy kőedénybe ültetett növény is nálunk; mindent feldob és meseszerűvé tesz az a sok levél és inda.


Cukik voltak a macskák.


Tökéletes volt a vénasszonyok nyara-időjárás, és nagyon jólesett a koncert. Megérte köré szervezni a sétát; mon…

Hidegburkolat: a győztesek I.

Vettem a bátorságot: a házban egyik este a telefon kijelzőjén látható kép alapján választottam ki a fürdőkbe kerülő padlólapok közül a két befutót úgy, hogy nem láttam őket bemutatóteremben. Merész, majdhogynem vakmerő módszer, ugye? 

Csak saját felelősségre szabad ilyet csinálni! 
Nem nagyon okos dolog akkora horderejű döntést, mint amilyen az éveken át nézendő hidegburkolatok kiválasztása, online meghozni, de az a helyzet, hogy az előző burkolatos bejegyzésekben (1. rész & 2. rész) taglalt, bemutatótermekben gyűjtött inspirációkat így absztraháltam (vagy mi), a rendelési idők miatt ki akartam mondani az utolsó szót és hát, állati jó szemem van. Nem bántam meg a választásaim, sőt. 
Tudtam, hogy szofisztikált, időtálló, nem vibráló, nem túlzottan markáns vagy túl divatos mintájú, alapszínüket tekintve mindenképpen világos lapokat akarok (a fő fürdőszoba eléggé sötét), ha lehet, kis csavarral, mert a visszafogottan vízparti stílusú nyaralóba ez belefér. Így lett egy pici poén is, és…

Milyen volt az idei nyár?

Vegyesek az emlékeim: tudom, hogy egy ház soha nincsen készen, de a miénk még nagyon nincsen készen. Eközben irtó büszke vagyok azokra az eredményekre (vízszigetelés, lomtalanítás, aljzatbetonozás, asztalosmunkák), amelyeket júniustól szeptemberig értünk el, arra pedig még inkább, hogy kibírtuk a nyarat az építkezéssel egy fedél alatt.



Amióta házas életet élek*, gyakran elgondolkodom, hogy megéri-e. De hát, most már benne vagyok, ugyebár. 
*szójáték-overload
Nagyon eltökéltnek kell lenni hozzá, az biztos: minden reggel egy közhelyesen nagy levegőt venni, és csinálni. 
És ez, valljuk be, összeegyeztethetetlen a vakáció fogalmával, úgyhogy van egy kis bűntudatom meg hiányérzetem is. 
Mi kell a jó nyaraláshoz? Nekünk:
tengerpartozásráérős reggelek és estéknapközben kötetlen program némi kultúrával átszővefinom ételek
A fentiek közül egy sem volt idén; ugyan, miből/mikor/hogyan is lett volna. Emlékszem, már júniusban úgy éreztem, hogy ha még egyszer ananászos-kókuszos párnát kell ennem a Lid…

Minek neked az a pajta? (II. rész)

Elárulok néhány titkot.


terveim vannak a pajtával kapcsolatban, de nem konkrét üzleti tervek; egyszerűen csak tudom, hogy jó lesz, ha ez az épület is a miénk marad.idén nyáron a kitakarítását és a falai vízszigetelését elvégeztettük, több idő viszont nem jutott rá, annyit kellett a főépülettel foglalkozni.biztosan nem máról holnapra lesz belőle valami, úgyhogy ez a történet is türelemre (és kitartásra, kreatív gondolkodásra, no meg: árral szemben menni) tanít.
a macskánk egyik kedvenc helye a pajta mögötti árokpart. Amikor hosszú percekig (órákig) ott üldögél, én pedig állok mellette, mindig terveket szövögetek.a jelenlegi állás szerint féltető fog kerülni az épület tetejére: az a ferde, hátrafelé csapott fajta (nem az én ötletem, de szerintem zseniális, mert így talán kigazdálkodható a rengeteg egyéb felújítási munka mellett).
elképzelhető, hogy a saját kis nyárerdőnkből fogunk faanyagot nyerni a féltetőhöz.nem szívesen vágatok ki fákat, hármat-négyet sem (mindegyikhez kötődöm), ugyanak…

Burkol(a)t célzások II.

Az elmúlt egy hónap során rátaláltam a házhoz jelenleg szükséges padlólapok közül háromfélére, sőt, közülük kettőt meg is rendeltem! A napokban átveszem őket, és egyszerűen szuper érzés, hogy egy része a problémának megoldódott. Nem letudtam, hanem ötezer munkaórányi keresés után meglett a két kis lieblingem. Nemsokára a blogon is bemutatom a választásaimat, a mostani bejegyzésben azonban még nézzük meg azt a fázist, amikor javában tartott az inspirációgyűjtés.

Nekem a burkolatbolt olyan, mint az írószerbolt, a Spotify, a Pinterest vagy másnak a csokoládé- és cukorkabolt: a fantáziám végtelen loop-módba vált, a dopamin- és endorfintermelés az egekben, és nem tudom abbahagyni a kombinációk kielemzését, a tobzódást. Ha egyszer bejutok, nehéz magamat onnan elrángatni és visszanyerni a józan eszem.

Két dolgot akartam még az előző burkolatos bejegyzés kapcsán mondani:

1. Köszönöm a sok tippet és tapasztalatot, több irányba is elindítottatok. Nagyon hasznos volt az összes észrevétel, személy…