Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: július, 2018

Szobareceptek (Annie Sloan nyomán)

Írtam már Annie Sloan, a krétafesték-keverő nagyasszony és fia, Felix egyik könyvéről, most pedig alaposabban is átveszem a tananyagot. És éppen nem azért, mert kötelező irodalom, hanem, mert letehetetlenül inspiráló. A Room Recipes for Style and Colour című alapmű ébreszthet rá arra, hogy mi az, amit meg lehet valósítani egy házban, és mi az, amit nem. Sokat tanultam ebből a könyvből; segített lenyesegetni a vadhajtásokat, amelyek egyes stílusirányzatok iránti rajongásomból fakadtak. És most már tudom, hogy merre haladok.

A Házunkkal kapcsolatban az első pillanattól kezdve érzem, hogy két stílusirány lesz mérvadó:

a FARMHÁZ & a COTTAGE (kunyhó).

Rendben, de ezeken belül hogyan válasszunk - és milyen elemeket tehetünk hozzájuk?

Főképp az utóbbi kérdés izgat engem: talán most, hogy végre valóra vált az egyik legnagyobb álmom, és lett egy vidéki házunk, nem kéne elszúrni túl eklektikus, túl steril vagy túlságosan amatőr berendezéssel.

Ami még nagyon fontos, hogy sok újrahasznosított…

Kisebb-nagyobb munkázatok

Még mindig csak teoretikusan. Nem tudom, hogy mikor, mennyi fedezet lesz a felújítási munkálatokra, és nem is akarok stresszelni ezen. Apránként tudunk haladni vele, ezt el kell fogadni.
Próbálok nem belecsúszni a tipikus, gondterhelt, ideges háztulajdonosi stílusba ("ez sincs készen, az sincs készen, ez sem működik, az sem működik"). Ez a majdnem százéves ház azért van, hogy örüljünk neki. 



A nagy, nyári pihenés részeként fogom fel, hogy lassabban megy minden, mint ahogyan terveztem. Nincsenek elvárásaim, illetve, amikor lennének, és feltámadna az elégedetlenkedés, akkor az irdatlan hosszú listámról megpróbálok kipipálni egy itemet, olyat, amit én is meg tudok csinálni - például lefestem a helyi fiúk által fillérekből, szerintem tök szépen kikupált nagykaput.  Vagy kimegyünk dolgozni az ún. komposztsarokhoz (értsd: éveken át összehordott faágak, sörösdobozok, levelek vegyes halmaza, a.k.a. szemétdomb), és azon munkálkodunk, hogy eltüntessük. Amikor végre megszüntetjük, nagyo…

Venni vagy bérelni? - avagy: kell-e saját nyaraló? (2. rész)

Legutóbb jeleztem már, hogy ez hitvita-jellegű kérdés; olyan, amelyről egyesek kommentháborúkat szoktak vívni, míg mások egy vödör pattogatott kukoricával az ölükben nézik a meccset...


A különböző befektetési tanácsadó oldalak nagyrészt egyetértenek abban, hogy a víkendház, akármilyen alapos anyagi megfontolás eredményeképpen vesszük is: luxuscikk. Mindig drágább lesz, mint időszakosan bérelni egy házat: magas az alapára, és miután megvettük, szépen, sorban jelentkeznek a  rejtett költségei, amelyekkel vagy kalkuláltunk előre vagy nem (viharkár, tyúkól-bontás, Józsi bácsi gondnoki díja, Gizi néni fizetsége a kertészmunkákért, konyhafelújítás, lötyögő konnektor cseréje, nélkülözhetetlen kerti eszközök garmadája, anyámkínja).

A kérdés az, hogy az imént említett komoly anyagi áldozatokat és a többi - ha úgy tetszik, érzelmi - tényezőt összegezve megéri-e nekünk birtokolni az adott ingatlant.

Most arról írok, szándékosan kendőzetlenül sorolva az összes szempontot, hogy mi milyen célból vá…