Ugrás a fő tartalomra

Vidéki stílus #4: Bolhapiac (Flea Market Style)

     A bolhapiac-stílusú lakótereket nevükhöz híven főként vásárokon, használtbútor-piacokon talált kincsekkel, szerzeményekkel rendezi be a tulajdonos. Fontos elemük a (látszólagos) spontaneitás és az egyediség; a bolhapiac-stílusú enteriőr akkor sikerült igazán jól, ha úgy érezzük: ez a hangulat  máshol utánozhatatlan, megismételhetetlen lenne...

10 + 1 jellemzője:

1. Költségkímélő.


2. Romantikus.



3. Trendi. Külön magazint szenteltek neki.


4. Eklektikus. A tökéletes hatás érdekében kötelező keverni az össze nem illő mintákat, a különböző korok jellegzetes tárgyait!




5. Kreatív.



6. Értékmentő.


7. Értéktelenmentő. :-)


8. Polgárpukkasztó.

9. Fesztelen.

10. Egzotikus.


+1. Humoros.


Hogy tetszik?





Megjegyzések

  1. Ha saját házam lesz, bolhapiacokon és egyéb kincslelőhelyeken fogom beszerezni a bútoraimat. Már alig várom!! :D

    VálaszTörlés
  2. nagyon tetszik! de azt hiszem ehhez is érteni kell:)

    VálaszTörlés
  3. Hát ezekkel a képekkel a szívem szorítod:)Csodásak!!!

    VálaszTörlés
  4. Szerintem, ez egy nagyon nehéz stílus. Úgy összerakni a különböző stílusú bútorokat, kiegészítőket, mintákat hogy ne legyen az összhatás szedett-vedett, kusza...na, ehhez biztos kéz kell és jó szem! És meg kell találni a jó lelőhelyeket :-)

    VálaszTörlés
  5. Emma: jó lesz az a ház!
    Zöldpötty: én is azt hiszem, hogy nagyon nem automatikus... nem elég, ha csak egymás mellé tesszük a cuccot. Tudni kell, hogy melyik cuccot szabad kirakni, és melyiket nem.
    Joie Vivre: ..és a tárgyak megítélésében is vannak fokozatok: ez giccses, de szeretem és vállalom, ez régi és kopott, de kell... Egyébként voltam Vácott régiséglerakatokban az ajánlásod alapján - döbbenetes mennyiségű tárgy van ott! :-)

    VálaszTörlés
  6. erabera: köszönöm, jól rákerestem :)

    VálaszTörlés
  7. Nálam ez kétféleképpen működik. Egyrészt van az, ha meglátok valamit, rögtön tudom hogy hol lesz a helye. Másrészt ha belezúgok valamibe de még nem tudom hova teszem, akkor is tutira hazahozom. Vannak tárgyak amik évek óta nem találják a helyüket a lakásban, de tudom, hogy egyszer meglesz:)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Házkeresés és -vétel: az úgy volt, hogy... II. rész

Az egyiket elvitték, a másikra lecsaptunk. Folytatás.





A Másik
A miénk.
Lassan egy éve, hogy csalódottan értünk haza életünk első háznéző túrájáról: elvitték a kiszemelt csodát (sőt, azt is sejtettük, hogy nem igazán értő kezekbe került).


Másnap, a szülinapomon, huszonnégy órán át esett az eső. Az abszolút lúzerhangulatom tovább fokozta, hogy ki kellett pakolni a rohadt cuccokat a rohadt kocsiból, de, nem túlzok, olyan idő volt, hogy ez szinte lehetetlenül veszélyes volt.


Mégsem kipakolás közben csúsztam el, hanem a fürdőkádból kiszállva. 
Nem írom le részletesen, milyen forgatókönyvek peregtek le bennem (én itt, meztelenül, mondjuk, könyökzúzódással és kificamodott térddel, a telefonom húsz méterre, a szomszédban vésővel dolgozó munkások nem hallanák meg, ha segítséget kérnék, de így hogyan és minek is kérnék, mekkora égés lenne stb.).
Végül kikászálódtam az előszobán át, felöltöztem, megúsztam a dolgot, de emlékszem az érzésre: oké, akkor innen csak előre és felfelé lehet menni, ennél…

Túlvásárlások(k)

"Nem azért vásárolunk túl sok mindent, 
mert az otthonunkban zsúfolt 
szekrényeket és fiókokat akarunk látni; 
az ok mélyebben húzódik. 
Azért vásárolunk túl sok mindent, 
mert elégedetlenek vagyunk azzal, 
amerre az életünk tart."  

(Joshua Becker)

Az egyik korábbi bejegyzésben megígértem, hogy írok a külön bejáratú, mára remélhetőleg megszelídített és kordában tartott shopping-dependenciámról. Belemenős-terápiás blogposzt következik. Előre szólok: nem mindenhol lesz szép. Szabad hozzá zenét hallgatni

Úgy kezdődött, hogy pár évvel ezelőtt, egy reklám hatására a kőkeményen célcsoport-tagnak (6-12 év) számító lányomnak vettem egy csomó mindent nagyon akciósan, of course. Mindig online, előre örülve annak, hogy milyen szép lesz a cuccokban.
És, láss csodát, tényleg extracsinos volt mindben.
Azután megvolt az ideológia, hogy miért kell a kisbabakorban lévő fiamnak is rendelnem ruhákat: hogy ne kelljen fizikailag bevásárlókörutakra mennünk, mert így sokkal kényelmesebb. Ez az egyik ha…

Piszkos kis titok

A héten lenyomtunk egy jó intenzív napot a Háznál: három különböző csapat jött felmérni a lehetséges munkákat.* Közben legfeljebb plusz öt fok volt, és hát, nagyjából öt órát töltöttünk kint, a szabadban. Nem nagyon tudtam a végén a szétfagyott ujjaimmal elfordítani a lakatban a kulcsot - de azért: helló, tavasz! 

Az első szakember viszont felfedezett egy hibát, és nekem attól kezdve állati jó kedvem lett. De miért? Imádom, amikor rájövök valamilyen turpisságra. Persze, jobb lett volna ezt is már a megvétel előtt tudni, de annyira röhejes, hogy az eladók megpróbáltak eltitkolni előlünk valamit, aminek előbb-utóbb ki kellett derülnie. 
Szóval, van a Vitorlás szobánk, és az nem akkora, amekkorának látszik.
Hanem nagyobb.
Ööööö.
A lézeres falméréskor ugyanis kiderült, hogy le van falazva egy része. Éreztem én, amikor gondolatban berendeztem a teret, hogy valahogy nem odáig tart, ameddig kellene - a WC-hez vezető folyosó hossza alapján.
Mi úgy tudtuk, hogy az északi fal a hideg ellen "…