Ugrás a fő tartalomra

Vidéki stílus #4: Bolhapiac (Flea Market Style)

     A bolhapiac-stílusú lakótereket nevükhöz híven főként vásárokon, használtbútor-piacokon talált kincsekkel, szerzeményekkel rendezi be a tulajdonos. Fontos elemük a (látszólagos) spontaneitás és az egyediség; a bolhapiac-stílusú enteriőr akkor sikerült igazán jól, ha úgy érezzük: ez a hangulat  máshol utánozhatatlan, megismételhetetlen lenne...

10 + 1 jellemzője:

1. Költségkímélő.


2. Romantikus.



3. Trendi. Külön magazint szenteltek neki.


4. Eklektikus. A tökéletes hatás érdekében kötelező keverni az össze nem illő mintákat, a különböző korok jellegzetes tárgyait!




5. Kreatív.



6. Értékmentő.


7. Értéktelenmentő. :-)


8. Polgárpukkasztó.

9. Fesztelen.

10. Egzotikus.


+1. Humoros.


Hogy tetszik?





Megjegyzések

  1. Ha saját házam lesz, bolhapiacokon és egyéb kincslelőhelyeken fogom beszerezni a bútoraimat. Már alig várom!! :D

    VálaszTörlés
  2. nagyon tetszik! de azt hiszem ehhez is érteni kell:)

    VálaszTörlés
  3. Hát ezekkel a képekkel a szívem szorítod:)Csodásak!!!

    VálaszTörlés
  4. Szerintem, ez egy nagyon nehéz stílus. Úgy összerakni a különböző stílusú bútorokat, kiegészítőket, mintákat hogy ne legyen az összhatás szedett-vedett, kusza...na, ehhez biztos kéz kell és jó szem! És meg kell találni a jó lelőhelyeket :-)

    VálaszTörlés
  5. Emma: jó lesz az a ház!
    Zöldpötty: én is azt hiszem, hogy nagyon nem automatikus... nem elég, ha csak egymás mellé tesszük a cuccot. Tudni kell, hogy melyik cuccot szabad kirakni, és melyiket nem.
    Joie Vivre: ..és a tárgyak megítélésében is vannak fokozatok: ez giccses, de szeretem és vállalom, ez régi és kopott, de kell... Egyébként voltam Vácott régiséglerakatokban az ajánlásod alapján - döbbenetes mennyiségű tárgy van ott! :-)

    VálaszTörlés
  6. erabera: köszönöm, jól rákerestem :)

    VálaszTörlés
  7. Nálam ez kétféleképpen működik. Egyrészt van az, ha meglátok valamit, rögtön tudom hogy hol lesz a helye. Másrészt ha belezúgok valamibe de még nem tudom hova teszem, akkor is tutira hazahozom. Vannak tárgyak amik évek óta nem találják a helyüket a lakásban, de tudom, hogy egyszer meglesz:)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Regénybe illő - vidéki házriport

Learning to let go ... (zene bekapcs.) Nagyon régóta várok arra, hogy bemutathassam ezt a házat. Gyerekkoromban egyszer jártam benne (akkoriban lakatlan volt), és máig emlékszem a színes üveggel kirakott padlásablakra. Már akkor, öt-hatévesen arról álmodoztam, hogy hasonló otthonom lesz egyszer. A ház másé lett, a lehető legértőbb kezekbe került, én felnőttem, az álmaim egy részét feladtam, és visszatértem. A visszatérés azért nem ment egykönnyen. A tulajdonosok ugyanis először vonakodtak - nem beengedni , kiváló vendéglátók és nagyszerű emberek, hanem: megjelenni . A házat megjeleníteni. A magazinoknak eddig sikerrel ellenálltak, Kos-természetemmel mégis rávettem őket, hogy a publikum elé tárják az otthonukat. Egy blogon. A látogatás után több hónapig a gépemben pihentek a fotók - féltve őriztem őket, és próbáltam más fórumra ajánlani a képriportot. A körülmények nem engedték, hogy máshol jelenjen meg. Nagyon boldog vagyok, hogy végül a saját blogomon lett a helye. Fr

Cementlap a linóleum alatt II.

Hosszú történet lesz ez. Nem kétrészes. Ma is esik, plusz festik az ajtókat éppen az előszobában; mivel nem tudok csiszolni, megírom, mi a helyzet. Először is: olyan kedves barátaim és olvasóim vannak, akik ráadásul még valóban okos tanácsokat is tudnak adni, hogy elképzelhető, hogy lesz valamilyen megoldás a ragasztó-problémára. Itt is kösz mindenkinek! Ott tartottunk, hogy hőlégfúvó segítségével sikerült lehámozni a régi linóleumot a cementlapról, de sok ponton csak kenődött a hő hatására a ragasztó, nem lehetett "letolni", illetve olyan erősen tartott, vagy már korábban feloldotta a cementlap felső részét egy pár mm-es vastagságban, hogy fel is jött ez a felső, mintás réteg.  Furcsa módon egyébként jobban tépte, ha apránként próbáltam felszedni, és jobban ment, kevesebb kárt okozva, ha nagyobb adagokban, magasabbról húztam: majd magyarázza el valaki, aki ért hozzá, hogy miért van ez. Utána két út körvonalazódott: vagy fizikailag vagy kémiailag (vagy

Javítások és cserék

Ezen a nyáron úgy döntöttünk, hogy valami olyannal foglalkozunk a házon, ami tényleg kb. száz éves: az ablakokkal.  A nyílászárók közül csak az ajtókat érintette a felújítás anno, és azokat is csak részben. (Majd egyszer elmesélem, most túlságosan meleg van ahhoz, hogy felelevenítsem azt a rengeteg bénázást.) Az ablakokra nem pályáztam, pedig lehet, hogy kellett volna. Kicsit furcsa, mert biztosan nagyon szépek lennének a milliókból utángyártott változataik, de én valahogy kötődöm az eredetiekhez, bármennyire az utolsókat rúgják. Az is érdekes, hogy ez egy olyan ház, amit zseniálisan ki lehet fűteni, pedig a gázt még sosem használtuk, és az ajtók-ablakok nyilván nem zárnak tökéletesen (understatement!). A gazdaboltból hoztunk a múltkor szúnyoghálót, és meg fogjuk próbálni az egyetlen új ablakot: a kis konyha elég nagy, bukó ablakát leszerelni, megtisztítani, és kicserélni rajta a szúnyoghálót. Ezt leírni egy perc volt, véghezvinni becslésem szerint egy egész délután lesz: kicipelni a l