Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: március, 2019

Águas de Março [zeneajánló 🎶]

Március vizei.
(Tavaszi szél.)

Már megint a jazzklub, a vizsgakoncertek meg a víz és Jobim. 
Mit tudott ez az ember? Olyan dalokat írt, hogy lassan átállít a bossa nova oldalára még engem is. 
Milyen jó, hogy éppen márciusban ismertem meg ezt a számot. :-) A Rio de Janeiro-ban tipikusnak számító esős hónap ihlette meg a szerzőt, és a hangulata mellett nagyon helyes a dal szövege is (itt találtam meg az angol verzióját).
Annyira puha, kedveske és a ritmikája is szokatlan errefelé; totálisan távol áll tőlem mindez.
Mégis: zseniális cucc. Nem csodálom, hogy egyfajta nemzeti klasszikusnak számít Brazíliában, és egyébként is a zeneirodalom egyik legnagyobbat taroló száma evör.

Tudom, hogy nehéz most nem rohanni portugálul tanulni.  Nekem is, higgyétek el
Hálás vagyok a BJC-nek és a Bartók Konzisoknak, hogy a vizsgakoncerteken a közönség tagjaként időről időre olyan prémium tehetségkutatón érezhetem magam, amelyen mindegyik előadó garantáltan szuperjó, üde és már ilyen fiatalon nagyon profi. …

A titkos lista I.: az alapok

Pár héttel ezelőtt megígértem, hogy kendőzetlenül leírom ide a titkos vágyaimat. Az építkezőseket, nyugi... 

Eléggé konkrét elképzeléseim vannak arról, hogy a munkálatok végeztével hogyan fog majd kinézni a Ház és a kert. Listát is írtam, hogy mi az, amiből nem engedünk a negyvennyolcból.

Jó, igazából nem tudom, hány item ez, illetve, pontosan hogyan korrelál a valósággal, de úgy gondolom, vízió nélkül semmit nem ér az egész felújítás. Egyes részek ismerősek lehetnek az eddigi bejegyzésekből, és lesz pár újdonság is, de várjátok csak ki a második részt; abban jönnek majd az igazán cifra fantáziák. 
Az az igazság, hogy engem csak az efféle elszállt ötletek (lerobbant, vizesedő házból, nem túl sok pénzzel gazdálkodva kényelmes otthon, pajtából lakható tér stb.) motiválnak igazán. A ház maga és a rekonstrukcióra fordítható összeg egy része is úgy lett, hogy – bocs, nagyon elcsépelt  mertünk nagyot álmodni (azután, persze jól megdolgozni érte).

A ház külsején rendbe kell hozni:

a lábazatot…

"To do"-lista

A hedonizmus és a kötelességtudat viaskodik bennem egymással. Büszke vagyok ezekre a tulajdonságokra, mert úgy érzem, a házhoz mindkettő szükséges: teljes odaadással élvezni, amit ad, és lelkiismeretesen csinálni körülötte, amit kell.
Most, hogy megvan a fűtésszerelő részletes ajánlata, muszáj kőművest találnom, aki nekikezd a padlóbontásnak és -szigetelésnek, de kb. mindenki, akit megkérdezek, az mondja: a) nem tud ilyet; b) nem lesz könnyű felkutatni, mert, ugye, tudom, hogy szakemberhiány van

Hogy a fenébe ne tudnám?

Úgyhogy, a jövő héten makacsul újrapróbálkozom. 
Addig is, elképzelem, hogy milyen jól fog mutatni, amikor feltesszük a falra a karácsonyra kapott öntöttvas díszeket.

Az alábbi képet Pesten lőttem, egy állati sötét lépcsőházban, ahol, hiába mentem időpontra, nem hagyhattam ki a padló tanulmányozását. Azért is teszem ide a fotót, mert mostanában komolyan erőltetnem kell, hogy értékelni tudjam a budapesti élet szépségeit, és ne csak a testem egyértelműen negatív jelzése…

Sosem gondoltam volna...

...hogy gyomnövényeket fogok fényképezni.


Egyáltalán: ez a növény-vonal még mindig teljesen új nekem. Nem vagyok nagy hobbikertész (=> azt sem tudom, hogyan kell gazolni), a tevékenységem többnyire kimerül a gereblyézésben, és most azt látom, hogy az én országos jó barátommal gyorsan meg kéne ritkítanunk az összes bokrot, mielőtt hipp-hopp kizöldül minden.
...hogy aljnövényzetet fogok fényképezni.
Továbbra is borzasztóan örülök, amikor a házban egykor lakó néni által ültetett dolgok felbukkannak.

Töröltem végre egy csomó fényképet egyébként, és áprilisban, ha minden igaz, új telefont fogok venni, már alig várom a jobb minőségű fotókat. 
...hogy fűszernövényeket fogok fényképezni.


Nagyon boldog vagyok, hogy megmaradt tavalyról a rozmaring, mit "megmaradt": él és virul a kút mellett.

...hogy naplementét fogok fényképezni.


Sóhajtozva! Ez a legnagyobb gáz talán. 🤦‍♀️🌄  De mit tegyek, ha a nap végén, a kert aljában ez a látvány fogad? (#ejtrabul) Tényleg valamiféle jutalomnak é…

Héttől hétig

Az a tervem, hogy idén gyakrabban jelentkezem a blogon, ha kell, akkor rövidebb bejegyzésekkel. Egyúttal, elkerülendő a csöpögősséget, megpróbálom a minimumra tekerni azt a rajongó, elfogult hangot, amelyik könnyen bekapcsolódik, amikor az életem legszeretettebb részeiről beszélek. Majd elválik, mennyire sikerül.

Maradjunk annyiban, hogy három nap egyhuzamban a háznál felér egy wellness-hétvégével.
Pedig most még van benne fázás, kényelmetlenség bőven: a fűtés (legalábbis a gázvezetékkel való összekapcsolódás) őszre lesz készen, akkor lehet majd élesíteni, ha a szolgáltató is úgy akarja.
Addig a cserépkályhát lehet megrakni.

A fürdőszoba sem egy spa, valljuk be.
Amikor megérkezem, mindig megállapítom, hogy "jézusom, itt minden százéves," úgyhogy "nagyon hamar kapjuk össze magunkat, és kezdjük el kicserélni a dolgokat," azután a második reggelen már rendszerint olyan gondolataim támadnak, hogy

"miért is baj, ha a szoba sarkában a szétmállott padlódeszkákat tartó…

A kategorikus nem

Két témáról lesz ma szó: az egyik azt érinti, hogy ez a blog milyen műfajba sorolható (ki vagyok én és miről írok), a másik pedig azt, hogy a ház felújításakor mely hibákba nem akarok beleesni. 

Naszóval. :)
1. 
Ez a blog nem szakmai blog, és nem is lesz az, lévén, hogy az építészet, az építőipar, a házfelújítás és a lakberendezés nekem nem szakmám. 
Akkor mi ez a felület?
Sok minden. Magán-napló, amely  némileg perverz módon, de ennyi belefér...  azért ide íródik, hogy mások is elolvassák. Aki nem ezért ír blogot, az (saját magának is) hazudik. Együtt tudok és akarok élni ezzel az͢͢ önellentmondással, azzal az izgalommal, amelyik még ma is elfog, amikor lenyomom a "közzététel" gombot.   
A blog: szöveguniverzum és mint ilyen, önreflexiós kényszer. Egy hely, ahol én vagyok a házigazda, a felelős a tartalomért, és szerencsés esetben másokat is érdekel/megérint az aktuális mondanivalóm, akkor is, ha az nem szorosan vett építkezős ügy.
Szórakoztató és emlékezetes esetek gyűjte…

Ütemterv (2. rész)

Hogy vagytok? Miután tegnap reggel kétperces online shopping keretében vettem kétezer+ forintért térképmásolatot a Földhivataltól (a világ legjobb biznisze, komolyan mondom), és beadtuk a gázigénylést, én nagyon jól. Mi mindenen múlik az ember hangulata, ugye. 

Bár másféle munkákban bővelkedett, a február második fele a ház ügyeit tekintve eléggé béna, lassú és terméketlen volt, úgyhogy inkább tekintsünk előre. 
1. Padlószigetelés és (szenny-)vízvezetékek, fűtéscsövek:
ezekről volt szó az első részben. A Gerendás szobába olyan hajópadlót tervezek, amelyik passzol a ház stílusához: széles, sötétebbre pácolt vagy olajozott deszkákból fog állni. A mézszínű és a hagyományos angol festett padló továbbra is nagyon tetszik.


Mostanra 99%-ig biztos vagyok abban, hogy padlófűtés lesz nálunk. Az egyik fő ok: aggasztó lenne, ha szétfúrnák a ház falait. Annyira régi már a tégla, hogy nehezen tudom elképzelni, hogy megtartja a radiátort vagy a konvektort  ha egyszer egy sima konnektort is alig bír …