Ugrás a fő tartalomra

Kopenka: zászlócskák, sütemények, JÁTÉK!

- De jó! Én is imádom a buntingot, nagyon jól fog mutatni a tortán! - ez után az e-mail után úgy számoltam a napokat, mint kisgyerek a nyári vakáció előtt. Őrülten szerettem volna látni a tortát, amit az első blogszületésnap alkalmából készített nekem Viczkó Beáta, a kopenka alkotója. És eljött az a nap, amikor megláttam. Megérte kivárni.


    Amikor belép a kávézó ajtaján, kezében az ismertetőjele: a fehér, szögletes, és mint később kiderül, meglepően nehéz tortásdoboz. Persze, hiszen egy magas, sokrétegű tortácska ül benne. Jobb antré nem is kell: bekukucskálok a dobozba, elolvadok a látványtól, és megindul a beszélgetés. Közös témáinkat a gyerekek-kedvenc lakberendezési stílusok-bloggerszféra-lakások-falszínek-mozaiklapok szavakkal lehet röviden leírni.

     Bea munkáit jól ismertem, de eddig az áldott pillanatig csak az internetről: tortái vicces, színes és az ünnepelt kedvenceit megjelenítő díszeikkel gyerekzsúrok és családi születésnapok dizájnelemei, amelyek irtó jól mutatnak a fotókon. Sohasem giccsesek vagy kommerszek. Megemlítem, hogy szerintem zseniális gyerekszobákat tudna tervezni, és lám, kiderül, hogy az első gondolata a gyermekei születése és a pályamódosítás környékén éppen ez volt. Többféle kreatív tevékenység után aztán a "flow-élmény", az "ez AZ"-felismerés a tortákkal és cupcake-ekkel érkezett el. A cupcake, ahogyan ezt több interjújában elmesélte, azért más, mint a hozzá hasonló muffin, mert töltelékes és díszes. És ettől szebb és finomabb, mint egy muffin. Sokkal. :-)

 

     Cukrásziskolába is jár, de mint elárulja, hőmérő és méricskélés nélkül készíti a tortákat. Szerényen csak annyit mond: azért a meglévő alapanyagokból szeret dolgozni, mert "jó, ha vannak keretek". Ezt már én teszem hozzá: aki igazán tehetséges, annak a kezében van a mérték.




JÁTÉK:

egy szerencsés olvasó 6 db, speciális bunting-díszítéses, Country Komfort-ihlette cupcake-et nyer, egyenesen a Kopenka műhelyéből! 

Teendők, ha szeretnél részt venni a sorsoláson:

1) Legyél a kopenka és a Country Komfort követője a Facebookon (itt és itt); és

2) Legyél a Country Komfort blog rendszeres olvasója (jobb oldalon, itt a blogon, "feliratkozás a webhelyre" nevű kék gomb)

3) A Country Komfort Facebook-oldalán jelöld be magad a Kopenka-JÁTÉK! nevű mappa egyik fotóján (nyomatékosan kérünk mindenkit: egy képen, egyszer!:)

4) Lájkold és oszd meg ismerőseiddel ezt a bejegyzést.

Határidő helyett: 

Őszi-téli nyereményözön a Country Komforttal és támogatóival: amint 2100-an leszünk a Facebookon, kisorsoljuk a cupcake-ek nyertesét, és eláruljuk, mi lesz a következő nyeremény! Hajrá!

(Az ötletet az Ágy-asztal-tv blog interjúja adta; köszi :)




Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Regénybe illő - vidéki házriport

Learning to let go ... (zene bekapcs.) Nagyon régóta várok arra, hogy bemutathassam ezt a házat. Gyerekkoromban egyszer jártam benne (akkoriban lakatlan volt), és máig emlékszem a színes üveggel kirakott padlásablakra. Már akkor, öt-hatévesen arról álmodoztam, hogy hasonló otthonom lesz egyszer. A ház másé lett, a lehető legértőbb kezekbe került, én felnőttem, az álmaim egy részét feladtam, és visszatértem. A visszatérés azért nem ment egykönnyen. A tulajdonosok ugyanis először vonakodtak - nem beengedni , kiváló vendéglátók és nagyszerű emberek, hanem: megjelenni . A házat megjeleníteni. A magazinoknak eddig sikerrel ellenálltak, Kos-természetemmel mégis rávettem őket, hogy a publikum elé tárják az otthonukat. Egy blogon. A látogatás után több hónapig a gépemben pihentek a fotók - féltve őriztem őket, és próbáltam más fórumra ajánlani a képriportot. A körülmények nem engedték, hogy máshol jelenjen meg. Nagyon boldog vagyok, hogy végül a saját blogomon lett a helye. Fr

Cementlap a linóleum alatt II.

Hosszú történet lesz ez. Nem kétrészes. Ma is esik, plusz festik az ajtókat éppen az előszobában; mivel nem tudok csiszolni, megírom, mi a helyzet. Először is: olyan kedves barátaim és olvasóim vannak, akik ráadásul még valóban okos tanácsokat is tudnak adni, hogy elképzelhető, hogy lesz valamilyen megoldás a ragasztó-problémára. Itt is kösz mindenkinek! Ott tartottunk, hogy hőlégfúvó segítségével sikerült lehámozni a régi linóleumot a cementlapról, de sok ponton csak kenődött a hő hatására a ragasztó, nem lehetett "letolni", illetve olyan erősen tartott, vagy már korábban feloldotta a cementlap felső részét egy pár mm-es vastagságban, hogy fel is jött ez a felső, mintás réteg.  Furcsa módon egyébként jobban tépte, ha apránként próbáltam felszedni, és jobban ment, kevesebb kárt okozva, ha nagyobb adagokban, magasabbról húztam: majd magyarázza el valaki, aki ért hozzá, hogy miért van ez. Utána két út körvonalazódott: vagy fizikailag vagy kémiailag (vagy

Javítások és cserék

Ezen a nyáron úgy döntöttünk, hogy valami olyannal foglalkozunk a házon, ami tényleg kb. száz éves: az ablakokkal.  A nyílászárók közül csak az ajtókat érintette a felújítás anno, és azokat is csak részben. (Majd egyszer elmesélem, most túlságosan meleg van ahhoz, hogy felelevenítsem azt a rengeteg bénázást.) Az ablakokra nem pályáztam, pedig lehet, hogy kellett volna. Kicsit furcsa, mert biztosan nagyon szépek lennének a milliókból utángyártott változataik, de én valahogy kötődöm az eredetiekhez, bármennyire az utolsókat rúgják. Az is érdekes, hogy ez egy olyan ház, amit zseniálisan ki lehet fűteni, pedig a gázt még sosem használtuk, és az ajtók-ablakok nyilván nem zárnak tökéletesen (understatement!). A gazdaboltból hoztunk a múltkor szúnyoghálót, és meg fogjuk próbálni az egyetlen új ablakot: a kis konyha elég nagy, bukó ablakát leszerelni, megtisztítani, és kicserélni rajta a szúnyoghálót. Ezt leírni egy perc volt, véghezvinni becslésem szerint egy egész délután lesz: kicipelni a l