Ugrás a fő tartalomra

Tízből mennyi? - Halloween special edition

     Könnyen lehet, hogy az itt látható házikó évekkel ezelőtt bejárta a blogszférát (fürdőszobáját már a Facebookon is csodáltuk együtt), de Halloween és őszi szünet idején nem hagyhattam ki...
     Időnként összedugjuk a fejünket, és megvitatjuk, hogy egy-egy enteriőr hány pontot kapna a maximális tízből, ha mi lennénk a zsűritagok. 
     Most az a kérdés, hogy akár szereted, akár utálod ezt az időszakot, akár foglalkozol a Halloweennel, akár nem: mit szólnál, ha ennek a háznak a kulcsait a kezedbe nyomná valaki, és azt mondaná: eltölthetsz itt egy hosszú hétvégét? 

Kéne, nem kéne, tetszene, nem tetszene?

Mellesleg pontozni is szabad...





 
U.i.: November 2-án, azaz szerdán lesz egyéves a blog, ünnepléssel és játékkal készülünk, gyertek!

(forrás)



Megjegyzések

  1. Elfogadnám, nem csak egy hétvégére. :)
    10 pont, a fürdőt különösen imádom. :)

    VálaszTörlés
  2. Kritikus leszek :) a háló 8 pont, a fürdő 7 pont,a foteles rész 9 pont, a többi olyan 4 pont körül van. Az utolsó előtti kép viszont tíz pontos! :)

    VálaszTörlés
  3. Kedvesek a kommentek, kösz! Nálam 9 pont, és épp a foteles rész túlzott szakadtsága miatt nem tíz. Őszi szünetre nagyon ideális-optimális kunyhó...

    VálaszTörlés
  4. Nem adnám vissza azt a kulcsot!! Én odaköltöznék!! :)

    VálaszTörlés
  5. Körtvélyessy Andrea2011. október 31. 14:10

    naná,hogy elfogadnám 10 pont

    VálaszTörlés
  6. Ú, nekem a Holiday jutott az eszembe, és, hogy az egyik lány a téli szünetre kiköltözött a "világ végére"...egy kis hó még jöhetne és 9-10 pontos lenne egy hétvégére:)

    VálaszTörlés
  7. 10-ből 12! nagyon tetszik. Elfogadnám a kulcsot is, majd lecserélném a zárat :) nem adnám vissza!

    VálaszTörlés
  8. A kacsa és tyúk miatt (na jó anélkül is) szigorúan 10, azaz TÍZ pont :)

    VálaszTörlés
  9. Enchanting: ó, igen, és Jude Law!
    Beus és mások: én is ilyen szigorú vagyok most! :)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Házkeresés és -vétel: az úgy volt, hogy... II. rész

Az egyiket elvitték, a másikra lecsaptunk. Folytatás.





A Másik
A miénk.
Lassan egy éve, hogy csalódottan értünk haza életünk első háznéző túrájáról: elvitték a kiszemelt csodát (sőt, azt is sejtettük, hogy nem igazán értő kezekbe került).


Másnap, a szülinapomon, huszonnégy órán át esett az eső. Az abszolút lúzerhangulatom tovább fokozta, hogy ki kellett pakolni a rohadt cuccokat a rohadt kocsiból, de, nem túlzok, olyan idő volt, hogy ez szinte lehetetlenül veszélyes volt.


Mégsem kipakolás közben csúsztam el, hanem a fürdőkádból kiszállva. 
Nem írom le részletesen, milyen forgatókönyvek peregtek le bennem (én itt, meztelenül, mondjuk, könyökzúzódással és kificamodott térddel, a telefonom húsz méterre, a szomszédban vésővel dolgozó munkások nem hallanák meg, ha segítséget kérnék, de így hogyan és minek is kérnék, mekkora égés lenne stb.).
Végül kikászálódtam az előszobán át, felöltöztem, megúsztam a dolgot, de emlékszem az érzésre: oké, akkor innen csak előre és felfelé lehet menni, ennél…

Túlvásárlások(k)

"Nem azért vásárolunk túl sok mindent, 
mert az otthonunkban zsúfolt 
szekrényeket és fiókokat akarunk látni; 
az ok mélyebben húzódik. 
Azért vásárolunk túl sok mindent, 
mert elégedetlenek vagyunk azzal, 
amerre az életünk tart."  

(Joshua Becker)

Az egyik korábbi bejegyzésben megígértem, hogy írok a külön bejáratú, mára remélhetőleg megszelídített és kordában tartott shopping-dependenciámról. Belemenős-terápiás blogposzt következik. Előre szólok: nem mindenhol lesz szép. Szabad hozzá zenét hallgatni

Úgy kezdődött, hogy pár évvel ezelőtt, egy reklám hatására a kőkeményen célcsoport-tagnak (6-12 év) számító lányomnak vettem egy csomó mindent nagyon akciósan, of course. Mindig online, előre örülve annak, hogy milyen szép lesz a cuccokban.
És, láss csodát, tényleg extracsinos volt mindben.
Azután megvolt az ideológia, hogy miért kell a kisbabakorban lévő fiamnak is rendelnem ruhákat: hogy ne kelljen fizikailag bevásárlókörutakra mennünk, mert így sokkal kényelmesebb. Ez az egyik ha…

Piszkos kis titok

A héten lenyomtunk egy jó intenzív napot a Háznál: három különböző csapat jött felmérni a lehetséges munkákat.* Közben legfeljebb plusz öt fok volt, és hát, nagyjából öt órát töltöttünk kint, a szabadban. Nem nagyon tudtam a végén a szétfagyott ujjaimmal elfordítani a lakatban a kulcsot - de azért: helló, tavasz! 

Az első szakember viszont felfedezett egy hibát, és nekem attól kezdve állati jó kedvem lett. De miért? Imádom, amikor rájövök valamilyen turpisságra. Persze, jobb lett volna ezt is már a megvétel előtt tudni, de annyira röhejes, hogy az eladók megpróbáltak eltitkolni előlünk valamit, aminek előbb-utóbb ki kellett derülnie. 
Szóval, van a Vitorlás szobánk, és az nem akkora, amekkorának látszik.
Hanem nagyobb.
Ööööö.
A lézeres falméréskor ugyanis kiderült, hogy le van falazva egy része. Éreztem én, amikor gondolatban berendeztem a teret, hogy valahogy nem odáig tart, ameddig kellene - a WC-hez vezető folyosó hossza alapján.
Mi úgy tudtuk, hogy az északi fal a hideg ellen "…