Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Improvizált palacsinták (+ hírek)

A blog időközben nyolc éves lett (november 2-án)! Ebből az alkalomból új Facebook-oldalt kapott, mert a régit nem engedték átnevezni - pedig még külön reklamáló levelet is írtam, de akkor már nem egy gép utasított el, hanem maga Sasha (reméljük, nem robot-munkatárs), hogy szerinte a Vidéki Városi megtévesztő cím. Pedig, Kedves Sasha, a világ nem csak fekete vagy fehér... :-) A Vidéki Városi igenis létezik: én magam volnék. 

Gyertek át az új oldalra! Nagy örömömre egy korábbi munka és a tavasszal elkezdett spórolások gyümölcse is beért (ezt megünneplendő, ott voltam ennek a koncertnek a budapesti változatán, és hát, elég jó választás volt), úgyhogy most már nagyon konkrét munkázatokról és a sorrendjükről fogok írni. 

Hiába jön a tél, olyan sokrétű a tennivaló, hogy nem fogunk unatkozni. Tavasztól kezdve pedig élesben fog kiderülni, hogy jól gondoltam-e papíron az átalakításokat. Addig szabályos időközönként öntöm ide az ötleteimet és a rinyáimat, jó lesz?
(Olyan hülye szentimentális vag…
Legutóbbi bejegyzések

Padló: elvek és lehetőségek

Nagyon jó kedvem van; egy szuper gyerekfoglalkozásról jövünk (nem vagyok a türelem mintaképe, de most órákon át gyártottam három réteg tüllből a büdöske-virágokat, E. drótot vágott [igazi szerszámmal, igazi drótot], H. szokás szerint nagyon szépeket alkotott, pl. papírból majmot a fán, eközben isteni volt az összes rágcsálnivaló és nass: mindenkinek megvolt a flow), és nagyon sietek is, mert egy másik buliba megyünk mindjárt. Úgyhogy, gyorsan ideöntöm a házban található padlófelületeket - metaforikusan.
Ez az egész szorosan összefügg a fűtés kérdéskörével: a Facebookon nagyon sokat segítettetek abban, hogy jobban átlássam a padlófűtés előnyeit és hátrányait, és most úgy gondolom, hogy minimum a Gerendás és a középső szobában, a fürdőben és a wc-ben padlófűtés kellene, a konyhában, az előtérben, a Vitorlásban pedig (mivel az utóbbiakban nem szeretném felszedetni a gres-, cementlapot és a fapadlót) radiátoros megoldás.
A Gerendásban fel kell szedetni; borzasztó állapotban van az egykor …

Saját kútfő (1. rész)

Megvettük a házat másfél évvel ezelőtt, és annyira naivan bólintottunk egy csomó hiányosságára, hogy ma már csak mosolyogni tudok rajta. Derékmagasságig vizesedik a fal? Semmi gond, majd ezzel kezdjük! Lóg a nyári konyha ajtaja a zsanérról? Hát, igen, érthető, nem mai csirke már. Nincs teteje a kútnak? Persze, azt sem fogjuk így hagyni. 

Hogy is hagynánk így.
Ez a csillogó szemű, felújításra kiéhezett, elhamarkodottan sokat vállaló hozzáállásom - a korlátozott anyagi lehetőségekkel párosítva - azóta sok fejtörést okozott saját magamnak, de szerencsére, a kút még a könnyebben teljesíthető feladatok közé tartozott. És már nagyon bökte a szemem a téglákkal lenyomott, ferdén odacseszett ráhelyezett paladarab is.
"Csak" anyag kellett hozzá - és ember. 
Mondom, naïveté...
Volt terv a fejemben, le is rajzoltam filccel, khm, perspektivikusan, egy darab papírra, aztán finomítottam rajta, győzködtem a kiszemelt embert, hogy menni fog ez neki, a gyerekeket pedig minden sétánál figyelmez…

Őszi tervek (a könnyű változat)

Azért light, mert ebben a felsorolásban nincsen benne néhány, erre az időszakra várható kemény döntés, szellemi tennivaló és nehéz/pénzigényes fizikai munka (majd írok azokról is). Mindenhol azt olvasom, hogy ne hagyjuk ki a szép őszi időben ezt vagy azt a látnivalót, programot. A bakancsok és listák között azért nem elveszve, inkább egyensúlyozva, ezeket szeretném nagyon megvalósítani.
Margitsziget: legalább egyszer bringóhintózniírni a "latte faktor"-ról a blogra ($$$)befejezni a pinceajtó festését (+ fotó róla az Instagramra)az őszi Balaton megtekintéselátogatás abba a közeli külföldi városba, amit már nyáron kinéztem a netensok jó zenét hallgatnivégre eljutni a közeli mozibazebegényi kirándulás vonattal fűszeres-sütőtökös italt és simán sütőtök-fűszeres tejeskávét készíteni (+ fotó róla az Instagramra - csak viccelek)valami vállalható halloweenezés a gyerekekkel (a horror vonal kizárásával)fővárosi őszi programok (amíg lehet, szabadtériek)magazinozás (az öt kedvencem* mind…

Ingatlanár-tárgyalás - I. rész (retrospektív)

Ma nem lesz szó semmiféle kényes témáról, mint a legutóbb. Ma könnyed lesz minden, mint egy vasárnap reggel (szerintem vagyunk egy páran, akik a zsigereinkben érezzük, hogy azt a számot egészen biztosan nem kisgyermekesek írták; a vasárnap reggel mint könnyed téma, atyaég. Világos, hogy a dal egy szakításról szól, de egyáltalán: a hasonlat ötlete hogyan merülhetett fel?!). Illetve, dehogynem kényes ügyről fogunk beszélni: a pénzről.

Térjünk rá arra, hogyan is bonyolítottuk életünk első ingatlanvásárlását - materiális szinten. Menjünk hát vissza az időben 2017. májusára.
Azért is gondoltam, hogy meglesz ez a ház, mert a házmustra reggelén mindenki akkor ült be az autóba, amikor kellett, és döngettünk szépen az autópályán a cél felé.
Aztán összevesztünk az M7-esen. Azon, hogy kell-e nekünk valamiféle közös, sziklaszilárdan képviselt, végigvitt ártárgyalási stratégia. Nem volt finom. Nagyon sz@r volt.
Az út végén kicsit el is tévedtünk, de a tulajdonos segített odatalálni. Amikor visszan…

Plátói szerelem I. (#házak)

Ha van valami, aminek feketeöves nagymestere, örökös világbajnoka vagyok, akkor ez az. Irtó jó szemem van ahhoz, hogy tizenkétezer-kilencszáznyolcvan ingatlanhirdetésből kiszúrjam azt az egy különleges házat, amelyikbe majd nagyon bele tudok szeretni. És amelynek a nem-birtoklása nagyon fog majd fájni. Lamentáló-retrospektív poszt, a végén pozitív perspektívával.

Soha nem gondoltam volna, hogy ilyen szenvedésteli periódusaim lesznek, furcsa is átélni őket nekem, aki életem összes traumája után egyféle nem voltam sosem: depressziós. Ez nem az, de hullámokban hasonló - és nagyon nem jó.
Ijesztő ennyire fixálódni valamire. 
És, basszus, az ember évekig tudja csinálni (per definitionem). 
Racionálisan tudja, hogy már nem kell neki és nem is lesz az övé, emocionálisan azonban még nem tudja lezárni.
Az összes platonikus érzelemmel kapcsolatban a leszokás rögös útján haladok; sokat segítenek a kávézáskor olvasott velős mondatok.
"Az idő értékes. Okosan pazarold."
Vegyük például azt a…

Utólagos vízszigetelés II.: a padlófűtés-dilemma

A házunkban cserépkályhák vannak (azok sem mindenhol) és vizesedő falak (azok viszont mindenhol). Milyen lenne, ha az ezekből következő két cél: az egyenletes, modern fűtés és a száraz fal egycsapásra teljesülhetne? Ha ez a feladat is egy játszótéren hallott tanács alapján fog egyszer megoldódni, az nagyon vicces lesz. 
Az egyik forró nyári napon feküdtünk a Gerendás szobában, finom hűvös volt, és éppen arra gondoltam, hogy a paplan alól kibújva nem ártana felvenni kardigánt és zoknit, amikor megvilágosodtam és beugrott, hogy ide padlófűtés kell. Pontosan úgy, ahogy R. javasolta a játszótéren. (Itt is kösz!) És éppen úgy, ahogy nyugaton az öreg házakban már nagyon régen szokás.

A brit lakberendezési magazinokban számtalanszor lehet olvasni cottage- és pajta-tulajdonosoktól, hogy "nagyon szeretjük a környéket, a nyugalmat, a ház eredeti szerkezeti elemeit, de a legjobban - nos, a legjobban a padlófűtést imádjuk!"

Ha nekünk lenne, nyilván nem nyáron akarnám bekapcsolni, de fan…