Valószínűleg

Valószínűleg most már tényleg fel fogja adni az öt és fél éves telefonom akkumulátora -- tökéletes ébresztő vasárnap hajnalban --, úgyhogy sietek ennek a bejegyzésnek a megírásával. :P

    A januárban az a jó, hogy... nem túl sok minden, de az teljesen feldobott, hogy a kedvenc használtruha-boltunkban végre olyan mértékű leárazás volt, aminek hatására nem bűntudattal, hanem egyfajta lazasággal lehetett válogatni, és szerintem H-val irtó jó dolgokat találtunk 200-500 forintokért. A kedvencem egy bordó, a hátán Led Zeppelin-hímzéssel ellátott, hosszú farmering, ami nagyon úgy tűnik, hogy rám várt, de lett még többféle élénk színű, finomkötött felsőm (a hideg időszakban szinte mindig ilyenekben dolgozom), blézerem, pulóverem.

    A kávé és főleg a tea szintén jó, még az adventi naptár is teaválogatás volt. Naponta 3-4 teafiltert biztosan leforrázunk, és mostanra rájöttem, hogy ezeknek a herbateáknak az összetevői közül az édesköményt szeretem, az édesgyökeret viszont nagyon nem (és kicsit tartok is a vérnyomásemelő hatásától).

    Azt hittem, hogy lesznek "hosszú, téli esték," de nem nagyon vannak, legalábbis biztosan nem unatkozom esténként. Néha azért előfordul, hogy puha zokniban, pizsamában és köntösben például a Lidl legújabb szakácskönyvét olvasgatom, ami megint jó lett, és szeretem is az ételek egy részét, csak szerintem annyira hagyományosak a receptek, hogy az már tkp. réges régen korszerűtlen táplálkozástanilag, még ha jó magyar szokás szerint ezt nem is szeretnénk elfogadni -- és hát, én eleve képtelen vagyok ennyi húst meg tojást enni. Azért szuper dolgokat tanultam belőle, és sok mindent ki fogok próbálni (naan!).

    Bár x év után először az Ikeában járva megint voltak olyan gagyi termékek, amik csalódást keltettek (pl. szerettem volna egy egyszerű állólámpát, de annyira műanyag volt, hogy nem vettem meg), az biztos, hogy a zöldséggolyó elképesztően finom, és jó a hangulat az étteremben. Vettem is egy zacskó mirelit golyót, és itthon is megpróbálom majd reprodukálni.

    A múltkor az egyik vasárnapon rendet raktam a ruhásszekrényekben, a talált dolgokról és a tanulságokról írok még. Karácsony előtt is vittem egy hatalmas adag cuccot az adományboltba, ahol egyfajta jutalomként megtaláltam álmaim hengerpárnáját kilencszázhetven forintért -- azóta is nagyon szeretem.