A hosszabb téli szünet kimondottan jólesett, mégsem volt elég arra, hogy ide is eljussak, pedig rengetegszer gondoltam, hogy "ezt most kéne megírni, amíg friss az élmény."
Örülök, hogy viszonylag sok minden történt; persze, mindig több programot találok ki, mint amennyi megvalósul, de többnyire el tudtam fogadni, ha a többiek valamelyik ötletemért nem rajongtak (például így mentem el egyedül Zebegénybe sétálni, ami teljesen rendben volt). Jó pár dolog nagyon szépen sikerült, és úgy látom, az emberek komolyan vágynak a közösségi élményekre és a melegségre. Az egyik trükk szerintem, hogy a karácsonyihangulat-gyűjtést jóval hamarabb, akár az adventi időszak előtt el kell kezdeni, akkor a barátok is jobban ráérnek találkozni stb. Idén így fogom szervezni, azt hiszem.
A háznál felkerült a bejárati ajtó mellé a macskás agyagdísz, amit régóta őrizgettem.
A pajta környéke is rendezettebb lett: eltüntettük az összefűrészelt hulladékfát (J. nagyon klassz farakást készített a teraszra), és a vízszigetelés műanyag lemeze sem lóg már túl a fal egy szakaszán. Elképesztő munka van még ott, és nem tudom, hogyan oldjuk majd meg.
Most először kötöttem mindenféle zöldekből díszt a házhoz: legalább a tök nagy, eddig parlagon heverő szalaggyűjteményemből is használtam fel hozzá. Őszintén szólva, bármilyen ajtó vagy kapu csak díszítve tetszik igazán, viszont sokszor megfeledkezem erről. A ledes koszorúk is szépek, bár nekünk nincs még.
A házban remélem, hogy egyre letisztultabb minden, holott még nem sikerült szekrényt varázsolni oda, amit nyár óta tervezek, és itt is írtam róla. Mindenképpen lesz, és be is mutatom majd itt.
A takarítás mindig elképesztően időigényes és nem is annyira sikeres (a fürdőszobába valamilyen ipari vízkőoldó kellene), a múltkor pedig nagyon felhúztam magam, mert azt hittem, hogy van egy működő, régi CD-játszónk, amivel majd szuper zenékre fogok port törölni és ágyneműt húzni, de nincsen. Vagyis ott van, de 00:38-nál mindig ugrik a lemez, ezért félórányi próbálgatás után kivágtam a kukába hagytam az egészet, és iszonyú idegesen, néma csendben dolgoztam tovább.
Apropó: nem tudom, hogy írtam-e, hogy van kukánk, mi több: hulladékelszállítás-előfizetésünk, ami teljesen új perspektívákat nyit meg. Nem kell ügyeskedni, hazahozni a szemetet, őrülten spórolni, hatszor átgondolni, hogy valamit ki szabad-e dobni, vagy inkább elégessük, vagy mi a túró legyen vele.
Amit még nagyon szeretek, az a mikroklíma: ha jó idő van, akkor a háznál mindig gyönyörűen süt a nap, és folyton a teraszon vagyunk napközben -- így volt ez például újévkor. De szép a fagyos, csillagos égbolt, és cukik a baglyok, ahogy elkezdenek éjszaka huhogni.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése