Ugrás a fő tartalomra

Róza és a többiek

Írok majd a nyár fő témájáról, a tyúkól-projektről is, csak most megint összegyűlt annyi apróbb, egy-kétmondatnyi történetem, hogy jöjjenek ezek előbb. Annyit azért elmondok, hogy előre nem láttam, mekkora munka lesz a romos épület helyére felhúzni egy újat, pedig nem ez az első meló, amelyikben én vagyok a segédmunkás. Már most nagyon elégedett vagyok az eredménnyel, hát még, ha teljesen készen lesz! Volt néhány nehéz nap, amikor fel lehetett volna adni, de nem így történt.

nem olyan fából faragtak engemet

Amikor van egy kis idő, próbálom erősíteni a ház népi jellegét: ehhez használtam a néhai családtagunk, M. Róza faragta menyecskét és a picit (sem) sablonos üzenettel bíró porcelánszívet (csak el ne törjön, ugye).

heartbreak = universal

Az elmúlt hetekben nagy kockapókerezések mentek esténként. Nekem való társasjáték, mert nem irtózatosan hosszú, és tudok benne nyerni néha. Nagyon ajánlom mindenkinek, a gyerekek is megszerették.

Csavarozgattam ezt-azt, például a kedvenc zománcozott tábláimat. A wc-ajtóra a "Széchenyi u. 59." került (tudom, nem kérdezte senki).

Mindig úgy gondoltam, hogy tőlem teljesen idegen a raklapbútor-őrület, de annyira, hogy nem is igen figyeltem oda, mi mindent lehet készíteni ezekből a szerintem csúnya, szőrös, ormótlan tákolmányokból. Erre most szereztem két iszonyú menő, kék színű darabot, számomra értelmezhetetlen feliratokkal, és nagyon úgy tűnik, hogy az eredeti cél, a bontott cserép tárolása helyett H. szobájába fogjuk betenni legalább az egyiket.






Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Függöny, festeni akarás, kárpit és kert

Nálatok is vannak mindenféle, "majd egyszer jó lesz" céllal vásárolt textilek? A múltkor rendet raktam a városi nagy szekrényben, és találtam több függöny(anyago)t. Néhányat elajándékoztam, ezt a gézszerű anyagból készült, eléggé harsány virágosat pedig az előszobában fogjuk használni, ott a cementlappal szerintem jó merészen mutat majd. (Most a Vitorlásban tudtam lefényképezni, mert az előszobában éppen dolgozunk.) A Gerendás szobában három ablak van, oda még korábban találtam natúr-zöld népi jellegű, nem nehéz szőttes anyagot, majd megmutatom őket, ha készen lesznek. Vettem háromféle krétafestéket a Lidlben, mert a nyári konyhában jó pár dolgot át szeretnék kenni velük. Ha maradna festék -- és maradjon --, akkor a retro bútorok furnérozott részeit is felfrissítem a házban.  Ami ennél meredekebb, hogy megvan a padlófesték is a nyári konyhába, mert kétlem, hogy greslaphoz meg tudnám találni a megfelelő csiszolókorongot. Ugyanezt a cikkcakkmintát kéne reprodukálni, de ehhez na

Túl sok, túl kevés

Érdekes ez a kelet-európai neurózis. Nem tudunk feloldódni a fogyasztói társadalom felszínes örömeiben, mert - abban reménykedem legalábbis - túlságosan intellektuálisak vagyunk hozzájuk, ugyanakkor számos esetben, amikor jó lenne, képtelenek vagyunk felszabadultan örülni, amire éppen azért lenne szükség, hogy amikor igazán nagy baj van, legyen mire emlékezni, noch dazu, miből töltekezni , hogy ezt a rettenetesen elcsépelt formulát használjam. Filozofálás helyett azt hiszem, inkább tornázom egyet hajnalok hajnalán, jobb lesz mindenkinek :D, viszont előbb, ha már elkezdtem, még egy kis fejtegetés arról, hogy az éppen elég lenne a célom, de sokszor billenek ki, ha lelkileg vagy testileg nem áll fenn az equilibrum, és hát, mostanában nagyon tudatosan kell visszalódítani magam. Vannak pozitív és negatív tendenciák. 1. Túl sok hírt olvasok. ...és túlságosan gyakran frissítem az oldalakat. Nem is értem magam, tényleg. Mindig is abban hittem, hogy a politika merő időpazarlás, és az sem érdek

Festék, próba, 🍒

Reggelenként nagyon észnél kell lenni, hogy haladjon az ember a dolgával, mert aztán beüt a délelőtt tíz óra, és akkortól nem lehet semmit csinálni a hőség miatt. Esetleg bent, de ott se nagyon. Mondjuk, mindig is reggeli típus voltam, de néha úgy elméláznék a cikóriakávé fölött egy fél órát, ha lehetne. Vicces és jó dolgok az elmúlt napokból: Van narancsszínű liliom-mezőnk a terasz előtt, de ők is megérzik a szárazságot, locsolni kell őket.  Még a városban sikerült készíteni a balkonon egy üveg tökéletes kovászos uborkát. (A "kezdők szerencséje"-szabály szerint.)  A második adag, amelyik a háznál készült, ideális körülmények között, persze, már nem lett annyira lenyűgöző, de azért el fog fogyni. E.-vel véletlenül felgyalogoltunk a Várba. Tényleg csak a Rumini-közeli másik célpontunkhoz indultunk, és egyszer csak (f)eltévedtünk a Halászbástyára. A legcsodálatosabb nem is a panoráma volt, hanem -- az egész spontaneitása mellett -- a Pest hőmérsékletéhez képest mínusz 15 fok és