Ugrás a fő tartalomra

Felező tizenkettes

Szerző:

 1. A múltkor elfelejtettem írni, hogy pontosan értem és át is élem a (blog)írásnak azt a motivációját, amit Karinthy Frici fogalmazott meg felülmúlhatatlanul.

2. A múltkor azt is elfelejtettem írni, hogy nem mindig vagyok tudatában, mert közben írok, de gyakran "stank face" arckifejezéssel hallgatom a számokat, ha igazán lenyűgöz valami. Szerencsére, kevesen látják ezt. 

3. Nagyjából egy éve egyébként nem megy annyira a hajnali kelés, de nem baj. Örülök, ha jól alszom.

4. Majdnem vettem vastag, kinti inget, de mintha lenne egy régi, kockás darab itthon, ami éppen jó lesz. Muszáj megértetnem magammal, hogy a több mozgás-kevesebb kakaós csiga mindig jobb, mint az új ruha. 

Drukkolok a felettes énemnek az ösztön-énemmel vívott csatában.

5. Berendeztük a nagy komódot: olyan, mintha ide teremtették volna, a Gerendás szoba sarkába.

6. Éppen a Toldit olvasom valakivel sorról sorra, mint annak idején Géher tanár úrral Shakespeare-t. Mekkora zseni Arany. 

#stankface 

#eternity

--------------------------------------------------✂️✂️✂️✂️✂️✂️----------------------------------------------------

7. Egyszer összeszedem magam, és végighallgatom azokat a számokat, amelyekre a Jazzma-interjúkban hivatkoznak a megkérdezettek. Kíváncsi vagyok, hogy a Binder-féle Bartók tetszene-e E.-nek. Ilyeneket kellene csinálni a vírushelyzet alatt - és valóban, arra is jó a blog, hogy jelezzem magamnak: itt az ideje kicsit lágyabban, élményszerűbben tölteni együtt az időt.

8. Az infrafény állati jó a könyökömnek. Úgy érzem, nem belemagyarázás meg placebo-.

9. Jó volt a havazás és még a hólapátolás is.


10. Sokszor szándékosan beszorítom magam úgy, hogy tizenöt-húsz percem legyen valamire, és akkor nincs kecmec, meg kell csinálni. Ezzel a módszerrel szoktam felsöpörni, felmosni, így festettem le a drótos szekrény polcait, majd mutatom őket készen is.

11. Várom a telefonomhoz a memóriakártyát, az új tokot és fóliát, mert nagyon gáz, ahogyan most kinéz/működik.

12. Készen van a kis fürdő zuhanytálcája, meg is ünnepeltük, ahogy illik.





Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Regénybe illő - vidéki házriport

Szerző:
Learning to let go ... (zene bekapcs.) Nagyon régóta várok arra, hogy bemutathassam ezt a házat. Gyerekkoromban egyszer jártam benne (akkoriban lakatlan volt), és máig emlékszem a színes üveggel kirakott padlásablakra. Már akkor, öt-hatévesen arról álmodoztam, hogy hasonló otthonom lesz egyszer. A ház másé lett, a lehető legértőbb kezekbe került, én felnőttem, az álmaim egy részét feladtam, és visszatértem. A visszatérés azért nem ment egykönnyen. A tulajdonosok ugyanis először vonakodtak - nem beengedni , kiváló vendéglátók és nagyszerű emberek, hanem: megjelenni . A házat megjeleníteni. A magazinoknak eddig sikerrel ellenálltak, Kos-természetemmel mégis rávettem őket, hogy a publikum elé tárják az otthonukat. Egy blogon. A látogatás után több hónapig a gépemben pihentek a fotók - féltve őriztem őket, és próbáltam más fórumra ajánlani a képriportot. A körülmények nem engedték, hogy máshol jelenjen meg. Nagyon boldog vagyok, hogy végül a saját blogomon lett a helye. Fr
30 megjegyzés
További információk

Hovatovább*

Szerző:
Nagyon régóta írom ezt a blogot -- és nagyon régóta nem. :) Írhatnám vicceskedve, hogy alkotói válságban vagyok, de az a helyzet, hogy tényleg abban érzem magam, és nem olyan vicces benne lenni. Jó volna folytatni az írást, de mindig elakadok, holott az évek során a részemmé vált ez a felület; úgy érzem, hogy a vidéki városi érdekes színfolt lett a hazai blogszférában, nekem kiváló kreatív csatorna, grafomán énem legjobb terepe, nektek pedig rendszeres olvasnivaló (volt). Bocsánat, hogy bevonlak benneteket a dilemmáimba, de úgy gondoltam, mégis jobb, ha írok valamiről (bármiről), mintha semmiről sem, ugye. Ugyanakkor a meta-diskurzust kifejezetten nem bírom, mert vagy van mondanivalója az embernek, és akkor írjon, vagy nincs, és akkor ne. (!) Most mégis a köztes állapotról öntenék ide néhány gondolatot, hátha nekem is tisztább lesz a kép: 1. A blog fő szerepe az, hogy a hobbimról, a lakberendezésről szóljon, másodlagosan pedig az, hogy ha valami történik a Háznál, azt megörökítse (ez
4 megjegyzés
További információk

Lomtalanítás '23

Szerző:
Annak ellenére, hogy idén márciusban mindössze másfél óránk volt arra, hogy belevessük magunkat hű társammal, E.-vel a lomizás szenvedélyébe, eléggé eredményesen zártuk, azt hiszem.      A macska és a kertészkedéshez való összes szerszám, vödör stb. mind az autóban volt, mert éppen útra keltünk otthonról, hogy a hétvégét a háznál töltsük, és tudtam, hogy nem akarom és nem merem sokáig így hagyni őket, úgyhogy minden újabb, tíz-tizenötperces kör után ellenőriztük, hogy minden rendben van-e, ami erősen korlátozta a lehetőségeinket. (R. minden alkalommal jelezte, hogy ez neki egyáltalán nem tetszik, és menjünk már.) A felszabadult, egész délutános, kissé mániákus portya ennek következtében elmaradt, de nem baj: az adrenalin így is dolgozott bennünk, és örültünk mindennek, ami szembejött.      Az egész úgy indult, hogy befordultunk az egyik kedvenc utcánkba, és egy pillanat alatt kihalásztam a szemétkupacból ezt a képet: Innentől már nyert ügyünk volt, mert annyira tetszett, hogy minden má
3 megjegyzés
További információk