Részt lehet venni egy (tök)fesztiválon úgy is, hogy az ember csak néhány percig sodródik a hömpölygő tömeggel.
Több módszerünk van erre: az egyik a korán érkezés, a másik a véletlen vagy direkt (!) eltévedés, a harmadik a standok mögötti illegális elsurranás, a vezetékekben lehetőleg nem elbotolva, a negyedik az, hogy mást csinálunk, mint amit a főprogram javasol. Mellékutcák: szeretlek benneteket.
Azért nagyon tudták a festők, hol kell letelepedni (lásd még: Szentendrén). Olyan gyönyörű volt Zebegény ezen a szombaton, hogy úgy éreztem: vagy benne vagyok, vagy fényképezek, de ha az utóbbit csinálom, kimaradok a varázslatból.
Vissza is fogunk menni rétest enni, emlékházat és múzeumot látogatni, alig várom. Most viszont meg kell mutatnom, hogy helyi védelem alatt álló műemléképületek esetében mit nem csinálunk a faragott tornáccal, avagy műanyag álmennyezet és gázcső-szerelés fail.
Mindjárt kiderül, hogy jön ez ide, és valószínűleg a rádiók hibája, de évekkel ezelőtt besokalltam az Abba életművétől. Elég meghallanom valamelyik kulcsszót, például dancing queen, tambourine, voulez vous, "take a chance," "sending out an SOS" és ááá. A néptáncbemutató után valamiért funky Abba-feldolgozások szóltak a hangszórókból, és nagyon jók voltak: a friss megközelítés elvette a szövegek idétlenségét és nyálasságát, hogy úgy mondjam. Talán ez a felvétel volt, de nem biztos (majd egyszer valaki mondja meg, Nils Landgren miért öltözött benzinkutasnak/vegyi tisztítónak, addig együtt tudok élni a dologgal).
Egy extrastresszes hét és reggel után ülni a zebegényi patakparton, a nap felé fordulni, és hagyni, hogy két séta között átmosson a meglepően jó zene: rengeteget segített abban, hogy nagyjából újra megtaláljam a fókuszt. Receptre írnám fel magamnak. So, I say: thank you for the music, for giving it to me.
Mostanában mint a mesében vagyok, hol volt, hol nem volt.. Most olvastalak, gépen. Jók a fotóid, még nézni is, nemhogy átélni. Tavaly jártunk arra, nem mentünk át, már sajnálom, de egy napba sok nem fért bele.
VálaszTörlésHoldgyöngy, örülök, hogy látlak! Zebegény minden évben szerepel az őszi terveim között; csak elindulni volt nehéz. Ott már minden magától értetődő és sétatávra van.
TörlésDirekt eltévedni - ezt hogy lehet kivitelezni? :-) A célját érteni vélem: kaland, felfedezés, spontaneitás, remélem kijavítod, ha más... :-)
VálaszTörlésSzuper feltöltődés lehetett!
Luca
Luca, nem részleteztem a bejegyzésben, pedig eléggé vicces: most például a rétesezőnél bekapcsoltam a GPS-t a telefonomon (a kisfiam gurgulázva nevet a gépi hangon jövő utasításokon), hogy vigyen el a Szőnyi-emlékházhoz, és szögesen ellentétes irányba fordítva minket, felvezetett a hegyre. 200 méter után lehetett tudni, hogy ez nem az az irány, mi mégis mentünk még egy kicsit, és nagyon szép helyekre tévedtünk.
Törlés