Ugrás a fő tartalomra

Tízből mennyi? - különkiadás: ipari stílusú hálószoba

Vicces, de nagyon lefoglal a blog, miközben több napja nem posztoltam semmit...

Képzeljétek, a múlt héten elkészítettem az egyik interjút, amire több mint két éve várok! Eddig máshol nem látott képekkel és fantasztikus játékkal körítve napokon belül itt lesz, a blogon. Ünnep a javából, meglátjátok.

Szinte párhuzamosan a fent említett találkozással egy kedves ismerőssel is új riportot készítettem, amelyből legújabb munkáiról is sok minden kiderül... tőle is lehet majd nyerni valami teljesen egyedit.

Tegnap pedig két-három órán át ismét spejztakarítást rendeztem, és elég jó számban találtam "jé, nekünk ilyenünk is van?"-jellegű karácsonyi mütyüröket. Ilyenkor mindig megszáll és megnyugtat az érzés, hogy milyen... gazdagok vagyunk. Miközben nagyon nem, de biztosan értitek, miért dob fel egy tucat gyertya, egy pár LEGO-kocka és Barbie-ra való csizma :D, két csillogó füzér, egy kis vászonzacskónyi dió és nyolc darab szép formájú befőttesüveg. Bemutatom majd, hogy miket készítettem belőlük.

Na de, amíg a felsorolt dolgokkal és a munkákkal haladok, kérlek benneteket, hogy pontozzatok!
Tudom, hogy az echte country stílustól olyan messze van ez a szoba, mint Makó Jeruzsálemtől, mégis úgy gondolom, hogy mivel az ipari stílus mindenhol nagyon tarol, fontos róla beszélnünk. Hány pontot ér ez a szoba (1-10-ig) és miért?






Megjegyzések

  1. Nekem nem jön be az ipari stílus. Értem és elismerem a hangulatát, de nehéz eltalálni azt az igazit, amiről szólna, a melléfogások pedig egyszerűen rondák. Gyerekszobába főleg nem való szerintem. Egyáltalán meleg családi környezetbe nem való. Kísérletezzen vele az, aki egyedül van, esetleg párban, merész, és kreatív akar lenni, de gyerek mellé...:) Hát nem is tudom. :)

    Varga Betty

    VálaszTörlés
  2. Az ipari stílust szeretem, de erősen ötvözve lágyabb tárgyakkal. Én az utángyártott iparit nem értem, pont a lényegét veszti el ezzel.

    VálaszTörlés
  3. Nem értem, hogy ez a piros-fehér, zászlócskákkal-képecskékkel-mütyürökkel giccsesített izé mitől "ipari"? Attól a nyomorult, látványosan utángyártott gázkészüléktől? Az indusztriális stílusban alapvetően a tér a meghatározó, itt éppen ez ELEVE szűkös, tehát alkalmatlan.

    VálaszTörlés
  4. Nálam 0 pont. Nagy ipari stílus-fan vagyok, de ebben semmi sincs belőle. Az, hogy a buntingtól a hideg lel, csak egyéni probléma, de egyébként hol itt az industrial? Nagyon szeretlek olvasni, várom is a folytatást, de ez most melléfogás volt ... ne haragudj...

    VálaszTörlés
  5. Ipari vagy nem ipari, ez a szoba nekem túl fehér. Mondjuk egyetértek egy-két kritikával, mint, hogy az iparihoz magas, nagy terek kellenek és ez igazán nem az, meghogy igazán nem úl sok iparias dolog van benne. Ugyanakkor, ez mitõl gyerekszoba? Az elefánt vagy a benzinkút miatt? Hát!?! És melléfogásnak nevezni egy egyszerü kérdést, hát szerintem az volt a melléfogás!
    Én olyan 2-re osztályoznám, ha nagyon muszály.

    VálaszTörlés
  6. mi ebben az ipari? nekem is ugyanez a kérdés fordult meg a fejemben... az a kis mű gázkészülék pedig inkább gyerekeknek való játék vagy mi célt szolgálhat??? egyébként nekem ezen darab kivételével tetszik a szoba...

    VálaszTörlés
  7. jajj, most látom h ez egy gyerekszoba akar lenni.:( annak nagyon gyenge, sivár, legalábbis a képen látható része...

    VálaszTörlés
  8. Ne értsetek félre: a Tízből mennyi? rovat lényege épp az, hogy pontozni kell. NAGYON nem az, hogy csupa olyan szobát teszek fel, ami nekem bejön, és jól megsértődöm, ha ti nem adtok rá max. pontot. :D Szóval, nekem sem igazán tetszik. Ami jó benne szerintem, az a szőnyeg, a gardrób a kosarakkal és a bunting (zászlófüzér) - mert én az utóbbit még mindig imádom. 4 pontot adnék rá, és én is inkább bénának, mint menőnek látom azt a GAS feliratú izét. Amúgy pedig "industrial country" címkével látták el a képet az eredeti helyen, a linkkel még adós vagyok. Abban, persze, igazatok van, hog yaz echte ipari stílus más.

    VálaszTörlés
  9. Nem a szívem csücske, de százszor szebb mint az összes béna, ízléstelen gyerekszoba ami eddig itthon láttam (elég csak az ingatlanok.hu oldalra felmenni, hogy mi az itthoni ízlés). Béna vakuljakmeg falszínek, mert a gyereknek legyen MINDEN színes, össze vissza, a harmóniátlan, gagyi szobák. Pedig a gyermekünk ízlését is mi formáljuk.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Regénybe illő - vidéki házriport

Learning to let go ... (zene bekapcs.) Nagyon régóta várok arra, hogy bemutathassam ezt a házat. Gyerekkoromban egyszer jártam benne (akkoriban lakatlan volt), és máig emlékszem a színes üveggel kirakott padlásablakra. Már akkor, öt-hatévesen arról álmodoztam, hogy hasonló otthonom lesz egyszer. A ház másé lett, a lehető legértőbb kezekbe került, én felnőttem, az álmaim egy részét feladtam, és visszatértem. A visszatérés azért nem ment egykönnyen. A tulajdonosok ugyanis először vonakodtak - nem beengedni , kiváló vendéglátók és nagyszerű emberek, hanem: megjelenni . A házat megjeleníteni. A magazinoknak eddig sikerrel ellenálltak, Kos-természetemmel mégis rávettem őket, hogy a publikum elé tárják az otthonukat. Egy blogon. A látogatás után több hónapig a gépemben pihentek a fotók - féltve őriztem őket, és próbáltam más fórumra ajánlani a képriportot. A körülmények nem engedték, hogy máshol jelenjen meg. Nagyon boldog vagyok, hogy végül a saját blogomon lett a helye. Fr

Teázós

Totálisan összefüggéstelen lesz, amit ma írok; vegyük úgy, hogy az esőt nézve virtuálisan együtt iszunk valamilyen finom teát ( te-ázás, hahaha ), és van nálam tíz noteszlap mindenféle témában. Tegnap elkezdett poszt. 1. Aki szokott a Rossmann-tól rendelni, és szereti a szakácskönyveket, annak szerintem érdemes most élnie azzal az akcióval, amelyikben bio élelmiszerek mellé Stahl Judit-szakácskönyvet adnak ajándékba. Nem tudom, miért van így, mert a stílusa néhol elképesztően modoros, mégis ő tudja azt, amitől kb. önálló olvasmány lesz a receptgyűjtemény, de mint receptgyűjtemény önmagában is vérprofi. Továbbajándékozni szintén jó. 2. Azt hiszem, el kell fogadnom, hogy az érvényesülés és kapcsolatépítés címén végzett tevékenységek 9/10-e nekem nem megy -- és nem is tartom őket ízlésesnek (biztosan azért, mert kompenzálok). Magamat pedig gyakran tartom bénának, amiért nem építek és nem érvényesülök. Ami még rettenetesen irritál, az a  "ki kinek a kije"  nevű társadalmi társ

Lomtalanítás 2020

Megint visszafelé haladok az időben: ez a szuper gyűjtésünk még akkor történt, amikor nem világméretű járványról volt szó. Az egyik utolsó gondtalan esténk volt, mondhatni. A kerületünkben minden évben figyelem az évente egyszer legálisan utcára hordott tárgyakat (bútormániásként nem bírok nem odanézni), de egyrészt nekem is volt egy minimalista fordulatom, és óvatosabb lettem az esztelen halmozással kapcsolatban, másrészt emlékeim szerint az elmúlt pár évben az egyre erősödő tendencia az volt, hogy napokkal előbb megjelentek a lomisok, krétával felrajzolták a felségterületüket, a lomtalanítás napján pedig kiváló érzékkel, hangos perpatvarok közepette lefoglalták a legmenőbb cuccokat, majd azokat tőlük lehetett megvásárolni .    A gyerekeknek gyártottam is elméleteket arról, hogy végtére is társadalmilag - vagy mit tudom én, milyen szempontból - jól van ez így, hadd éljenek meg belőle, ez nekik így is egy _megalázó, durva_, sokat utazós, hosszú, munkás nap, a mi lakásunk p