Ugrás a fő tartalomra

Frankománia

Josephine Ryan egyike a legszerencsésebb briteknek: francia régiségüzletei vannak, könyveket írt a francia vidéki stílusú lakberendezésről, és most jön a hab a tortán: van egy kis háza Franciaországban. Tripla öröm.

Többször írtam arról, hogy pár éve még ez a vonal volt számomra a lakberendezés netovábbja, egészen addig, amíg át nem kattant valami, és el nem kezdtem a (letisztultabb) angol countryért rajongani. 

Persze, Jospehine házának némely részlete most is erős hatással van rám (konyha! lámpák! padló!).

Ti hogy vagytok ezzel a konkrét házzal és általában a francia shabby chic-kel? Melyik vidékies stílusirányzat "indít be" titeket a legjobban?















(forrás)



Megjegyzések

  1. Nekem a túl barlangos dolgok nem jönnek be, egyébként szép

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, nekem is túlzás - bár az eredeti épület részei, biztosan ezért nem változtatott rajtuk. Ami még nekem túl sok, az a ROZSDA. :D

      Törlés
  2. Én a konyhabútoron akadtam fenn, ill. a szekrényen. Ezt hogy tisztíja, vagy az a lényeg, hogy nem kell? S a rozsda!!!

    VálaszTörlés
  3. Nekem éppen azok a részek tetszenek a legjobban, ahol a barlang szerü, tisztíthatatlan és rozsdás dolgok vannak. Hát én már csak ilyen vagyok. Az abszolut kedvenceim: a konyha a csodás boltívekkel, meg a gyalulatlan fából készült bútorral; az a csodás kék kád a szép fehérre meszelt barlangban; és az ebédlö az öreg téglás padlóval. Én úgy általában nem vagyok híve a francia belsöépítészetnek, mert a shabby chic + csillár + nagyon fehér és flancos stílust nem igazán bírom, de ezt a házat be tudnám lakni. Tuti biztos!

    VálaszTörlés
  4. A konyha gyönyörű és a nappali rész is bejön nagyon. A konyhabútort nyilván valami páccal is be lehet kenni, ápoltabbnak tűnne és mégis nyers fa maradna. Az ágy körüli keretet nem nagyon értem, mintha elfelejtették volna befejezni, vagy baldachin vagy nem, és a fürdőkádas helyiség nagyon "kolostori minimál"
    (ezt a stílus elnevezést talán most találtam fel:-). Egyébként tetszik a miliője a háznak, roppant otthonos.

    VálaszTörlés
  5. Engem a francia teljesen elborzaszt, szívvel-lélekkel az angolra szavazok...

    VálaszTörlés
  6. Kolostori minimál ez nagyon találó :)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Regénybe illő - vidéki házriport

Learning to let go ... (zene bekapcs.) Nagyon régóta várok arra, hogy bemutathassam ezt a házat. Gyerekkoromban egyszer jártam benne (akkoriban lakatlan volt), és máig emlékszem a színes üveggel kirakott padlásablakra. Már akkor, öt-hatévesen arról álmodoztam, hogy hasonló otthonom lesz egyszer. A ház másé lett, a lehető legértőbb kezekbe került, én felnőttem, az álmaim egy részét feladtam, és visszatértem. A visszatérés azért nem ment egykönnyen. A tulajdonosok ugyanis először vonakodtak - nem beengedni , kiváló vendéglátók és nagyszerű emberek, hanem: megjelenni . A házat megjeleníteni. A magazinoknak eddig sikerrel ellenálltak, Kos-természetemmel mégis rávettem őket, hogy a publikum elé tárják az otthonukat. Egy blogon. A látogatás után több hónapig a gépemben pihentek a fotók - féltve őriztem őket, és próbáltam más fórumra ajánlani a képriportot. A körülmények nem engedték, hogy máshol jelenjen meg. Nagyon boldog vagyok, hogy végül a saját blogomon lett a helye. Fr

Teázós

Totálisan összefüggéstelen lesz, amit ma írok; vegyük úgy, hogy az esőt nézve virtuálisan együtt iszunk valamilyen finom teát ( te-ázás, hahaha ), és van nálam tíz noteszlap mindenféle témában. Tegnap elkezdett poszt. 1. Aki szokott a Rossmann-tól rendelni, és szereti a szakácskönyveket, annak szerintem érdemes most élnie azzal az akcióval, amelyikben bio élelmiszerek mellé Stahl Judit-szakácskönyvet adnak ajándékba. Nem tudom, miért van így, mert a stílusa néhol elképesztően modoros, mégis ő tudja azt, amitől kb. önálló olvasmány lesz a receptgyűjtemény, de mint receptgyűjtemény önmagában is vérprofi. Továbbajándékozni szintén jó. 2. Azt hiszem, el kell fogadnom, hogy az érvényesülés és kapcsolatépítés címén végzett tevékenységek 9/10-e nekem nem megy -- és nem is tartom őket ízlésesnek (biztosan azért, mert kompenzálok). Magamat pedig gyakran tartom bénának, amiért nem építek és nem érvényesülök. Ami még rettenetesen irritál, az a  "ki kinek a kije"  nevű társadalmi társ

Lomtalanítás 2020

Megint visszafelé haladok az időben: ez a szuper gyűjtésünk még akkor történt, amikor nem világméretű járványról volt szó. Az egyik utolsó gondtalan esténk volt, mondhatni. A kerületünkben minden évben figyelem az évente egyszer legálisan utcára hordott tárgyakat (bútormániásként nem bírok nem odanézni), de egyrészt nekem is volt egy minimalista fordulatom, és óvatosabb lettem az esztelen halmozással kapcsolatban, másrészt emlékeim szerint az elmúlt pár évben az egyre erősödő tendencia az volt, hogy napokkal előbb megjelentek a lomisok, krétával felrajzolták a felségterületüket, a lomtalanítás napján pedig kiváló érzékkel, hangos perpatvarok közepette lefoglalták a legmenőbb cuccokat, majd azokat tőlük lehetett megvásárolni .    A gyerekeknek gyártottam is elméleteket arról, hogy végtére is társadalmilag - vagy mit tudom én, milyen szempontból - jól van ez így, hadd éljenek meg belőle, ez nekik így is egy _megalázó, durva_, sokat utazós, hosszú, munkás nap, a mi lakásunk p