Ugrás a fő tartalomra

Illúziók nélkül

Szerző:
      Rachel Ashwell bámulatos karriert tudhat a magáénak. A shabby chic (kopottan elegáns) stílus felfedezője, megnevezője és elterjesztője mondhatni, két évtizede töretlenül sikeres. Könyvei borítóján a védjegyévé vált farmer (= shabby) és blúz (= chic) összeállításban szép, vonzó, harmonikus nő látszik, akivel együtt fényképezkedni minden amerikai shabby-blogger álma.




 

     És akkor jöjjön a hidegzuhany. 2006-ban Rachel beengedte malibui házába Oprah Winfrey-t, az amerikai televízóshow-k nagyasszonyát. A ház és a tulajdonos így fest. (Muszáj a linkre kattintani, mert a diák nem másolhatók.)

 
Mit gondoltok?



       Én röviden ezt: :-( Oprah szerint "Rachel egyszerűen rájött, hogy ő már nem a nagy, hanem a kis házakat szereti." Hm. Az amerikai fórumozók néha kegyetlen, néha találó, néha rosszindulatú megjegyzéseiből kiderül: ők sincsenek elájulva a helytől - vannak, akik szerint unalmasak az enteriőrök, vannak, akik szerint a konyha egy vicc és vannak, akik úgy gondolják, ez az ingatlan igencsak sovány adottságokkal rendelkezik ahhoz (nem néz a tengerre például), hogy ilyen rettenetesen drága legyen (20.000$/hó).
        Ha próbálok optimista lenni, akkor azt látom, hogy mindenkinek lehet szar napja Rachel sem úszhatja meg az idő múlását. De ez más, rosszabb. Szerintem egy megtört asszony ímmel-ámmal berendezett, kiadásra szánt, az eddigi villáinál klasszisokkal rosszabb lakásában járni nem igazán kellemes.

Persze, az enteriőrök hozzák az elvárható stíluselemeket, és mégis.
Valami hibádzik.
Valami odalett.

Remélem, hogy pozitív fejleményekről számolhatok be hamarosan.


források:

http://realestalker.blogspot.com/2007/09/rachel-ashwells-shabby-chic-rental-in.html
http://www.oprah.com/home/Rachel-Ashwells-Beach-House/1#slideshow
http://goodbonesgreatpieces.com/blog/2009/10/shabby-chic-interiors-rachel-ashwells-new-book/
http://oneshabbyoldhouse.blogspot.com/2010/06/rachael-ashwells-opens-new-shop-in.html



Címkék:

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Regénybe illő - vidéki házriport

Szerző:
Learning to let go ... (zene bekapcs.) Nagyon régóta várok arra, hogy bemutathassam ezt a házat. Gyerekkoromban egyszer jártam benne (akkoriban lakatlan volt), és máig emlékszem a színes üveggel kirakott padlásablakra. Már akkor, öt-hatévesen arról álmodoztam, hogy hasonló otthonom lesz egyszer. A ház másé lett, a lehető legértőbb kezekbe került, én felnőttem, az álmaim egy részét feladtam, és visszatértem. A visszatérés azért nem ment egykönnyen. A tulajdonosok ugyanis először vonakodtak - nem beengedni , kiváló vendéglátók és nagyszerű emberek, hanem: megjelenni . A házat megjeleníteni. A magazinoknak eddig sikerrel ellenálltak, Kos-természetemmel mégis rávettem őket, hogy a publikum elé tárják az otthonukat. Egy blogon. A látogatás után több hónapig a gépemben pihentek a fotók - féltve őriztem őket, és próbáltam más fórumra ajánlani a képriportot. A körülmények nem engedték, hogy máshol jelenjen meg. Nagyon boldog vagyok, hogy végül a saját blogomon lett a helye. Fr
30 megjegyzés
További információk

Hovatovább*

Szerző:
Nagyon régóta írom ezt a blogot -- és nagyon régóta nem. :) Írhatnám vicceskedve, hogy alkotói válságban vagyok, de az a helyzet, hogy tényleg abban érzem magam, és nem olyan vicces benne lenni. Jó volna folytatni az írást, de mindig elakadok, holott az évek során a részemmé vált ez a felület; úgy érzem, hogy a vidéki városi érdekes színfolt lett a hazai blogszférában, nekem kiváló kreatív csatorna, grafomán énem legjobb terepe, nektek pedig rendszeres olvasnivaló (volt). Bocsánat, hogy bevonlak benneteket a dilemmáimba, de úgy gondoltam, mégis jobb, ha írok valamiről (bármiről), mintha semmiről sem, ugye. Ugyanakkor a meta-diskurzust kifejezetten nem bírom, mert vagy van mondanivalója az embernek, és akkor írjon, vagy nincs, és akkor ne. (!) Most mégis a köztes állapotról öntenék ide néhány gondolatot, hátha nekem is tisztább lesz a kép: 1. A blog fő szerepe az, hogy a hobbimról, a lakberendezésről szóljon, másodlagosan pedig az, hogy ha valami történik a Háznál, azt megörökítse (ez
4 megjegyzés
További információk

Lomtalanítás '23

Szerző:
Annak ellenére, hogy idén márciusban mindössze másfél óránk volt arra, hogy belevessük magunkat hű társammal, E.-vel a lomizás szenvedélyébe, eléggé eredményesen zártuk, azt hiszem.      A macska és a kertészkedéshez való összes szerszám, vödör stb. mind az autóban volt, mert éppen útra keltünk otthonról, hogy a hétvégét a háznál töltsük, és tudtam, hogy nem akarom és nem merem sokáig így hagyni őket, úgyhogy minden újabb, tíz-tizenötperces kör után ellenőriztük, hogy minden rendben van-e, ami erősen korlátozta a lehetőségeinket. (R. minden alkalommal jelezte, hogy ez neki egyáltalán nem tetszik, és menjünk már.) A felszabadult, egész délutános, kissé mániákus portya ennek következtében elmaradt, de nem baj: az adrenalin így is dolgozott bennünk, és örültünk mindennek, ami szembejött.      Az egész úgy indult, hogy befordultunk az egyik kedvenc utcánkba, és egy pillanat alatt kihalásztam a szemétkupacból ezt a képet: Innentől már nyert ügyünk volt, mert annyira tetszett, hogy minden má
3 megjegyzés
További információk