Ugrás a fő tartalomra

Nigella receptjei karácsonyi enteriőrökre III.

Szerző:
Update: upsz. Elsőre nem azt a videót ágyazta be a blogger, amelyiket akartam. Bocsánat. Akkor most újra.
***
       Tisztában vagyok azzal, hogy régen vége van a karácsonyi szezonnak (tényleg!), de most tanulom, hogy a blogban tett ígéreteket be kell tartani. Mindig. A könnyelműeket is. Még fél órám van, amíg elkészül a  kapribogyóval felturbózott csirkepaprikásos lepényem, ez alatt az idő alatt Nigella-videókkal kínzatom magam. (Mennyivel jobban hangzik angolul: Chicken Paprika Pie.)
      Úgy képzelem, hogy aki ezt a bejegyzést olvassa, megbocsátja nekem, hogy az első Nigella-filmecske, amelyről írok, karácsonyi témájú. Én pedig tanulgatom a videók blogba ágyazását... Egyúttal megígérem, hogy leszállok a karácsonyról, és a következő filmrészlet egészen más lesz.
***
     Lássuk, hogyan zajlott a karácsonyi buli előkészítése Nigella stúdiókonyhájában, amely, persze a megtévesztésig olyan, mint a sajátja. Érdemes 3:45-től figyelmesen nézni, az addigi eseményeket úgy tudnám összefoglalni, hogy Nigella figyelmeztet: ne érezzük magunkat áldozatnak karácsonykor, és a kellő előkészületek után rendezzük  jó hangulatú partikat, valamint "lovely"-nak becéz egy nagy adag nyers, cupákos, bepácolt oldalast.



       Idáig csak néhány részletét láttuk a feldíszített lakásnak: semmi fakszni nem jellemző, ellenben számos fényfüzér lóg a lépcsőről, a konyhabútorról, és ahol különösen mutatós: a kandallóról. A kandallón még egy sor gyertya és girland is helyet kapott. A konyhában karácsonyi képeslapok kiállítása teremt klassz összképet.
      3:45-nél jön az, amiért imádjuk Nigellát: a főzés és az előkészületek hangulatáért. Életképek következnek: Nigella a helyi piacon vásárol gyümölcsöket, amelyeket aztán díszként használ a bulihoz. A szerényen csak "bacchanáliá"-nak nevezett összejövetelen a szőlő és a klementin a főszereplő, utóbbi a levelével együtt. És tényleg, asztali, ehető dekorációként is tök jól néznek ki! Az karácsony hagyományos színeire erősítenek rá a piros-zöld-fehér cukorkák és az arany fóliába csomagolt szerencsepénz-csokik. Ennyi. Egyszerű és nagyszerű. Ezt a dekorációs ötletet jövő - ööö, akarom mondani, idén - karácsonykor be fogom vetni.




Címkék:

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Regénybe illő - vidéki házriport

Szerző:
Learning to let go ... (zene bekapcs.) Nagyon régóta várok arra, hogy bemutathassam ezt a házat. Gyerekkoromban egyszer jártam benne (akkoriban lakatlan volt), és máig emlékszem a színes üveggel kirakott padlásablakra. Már akkor, öt-hatévesen arról álmodoztam, hogy hasonló otthonom lesz egyszer. A ház másé lett, a lehető legértőbb kezekbe került, én felnőttem, az álmaim egy részét feladtam, és visszatértem. A visszatérés azért nem ment egykönnyen. A tulajdonosok ugyanis először vonakodtak - nem beengedni , kiváló vendéglátók és nagyszerű emberek, hanem: megjelenni . A házat megjeleníteni. A magazinoknak eddig sikerrel ellenálltak, Kos-természetemmel mégis rávettem őket, hogy a publikum elé tárják az otthonukat. Egy blogon. A látogatás után több hónapig a gépemben pihentek a fotók - féltve őriztem őket, és próbáltam más fórumra ajánlani a képriportot. A körülmények nem engedték, hogy máshol jelenjen meg. Nagyon boldog vagyok, hogy végül a saját blogomon lett a helye. Fr
30 megjegyzés
További információk

Hovatovább*

Szerző:
Nagyon régóta írom ezt a blogot -- és nagyon régóta nem. :) Írhatnám vicceskedve, hogy alkotói válságban vagyok, de az a helyzet, hogy tényleg abban érzem magam, és nem olyan vicces benne lenni. Jó volna folytatni az írást, de mindig elakadok, holott az évek során a részemmé vált ez a felület; úgy érzem, hogy a vidéki városi érdekes színfolt lett a hazai blogszférában, nekem kiváló kreatív csatorna, grafomán énem legjobb terepe, nektek pedig rendszeres olvasnivaló (volt). Bocsánat, hogy bevonlak benneteket a dilemmáimba, de úgy gondoltam, mégis jobb, ha írok valamiről (bármiről), mintha semmiről sem, ugye. Ugyanakkor a meta-diskurzust kifejezetten nem bírom, mert vagy van mondanivalója az embernek, és akkor írjon, vagy nincs, és akkor ne. (!) Most mégis a köztes állapotról öntenék ide néhány gondolatot, hátha nekem is tisztább lesz a kép: 1. A blog fő szerepe az, hogy a hobbimról, a lakberendezésről szóljon, másodlagosan pedig az, hogy ha valami történik a Háznál, azt megörökítse (ez
4 megjegyzés
További információk

Lomtalanítás '23

Szerző:
Annak ellenére, hogy idén márciusban mindössze másfél óránk volt arra, hogy belevessük magunkat hű társammal, E.-vel a lomizás szenvedélyébe, eléggé eredményesen zártuk, azt hiszem.      A macska és a kertészkedéshez való összes szerszám, vödör stb. mind az autóban volt, mert éppen útra keltünk otthonról, hogy a hétvégét a háznál töltsük, és tudtam, hogy nem akarom és nem merem sokáig így hagyni őket, úgyhogy minden újabb, tíz-tizenötperces kör után ellenőriztük, hogy minden rendben van-e, ami erősen korlátozta a lehetőségeinket. (R. minden alkalommal jelezte, hogy ez neki egyáltalán nem tetszik, és menjünk már.) A felszabadult, egész délutános, kissé mániákus portya ennek következtében elmaradt, de nem baj: az adrenalin így is dolgozott bennünk, és örültünk mindennek, ami szembejött.      Az egész úgy indult, hogy befordultunk az egyik kedvenc utcánkba, és egy pillanat alatt kihalásztam a szemétkupacból ezt a képet: Innentől már nyert ügyünk volt, mert annyira tetszett, hogy minden má
3 megjegyzés
További információk