...és olyanok, amiket egyáltalán nem.
<3:
1. A legtöbbször úgy érkezünk, hogy a füvet éppen az előző napon nyírták le, és olyankor mindig azt érzem, amit akkor, amikor először néztük meg a házat hat évvel ezelőtt: hogy ez egy mesés, hatalmas telek, egy csodás, régi házzal, ami mindig is ránk várt.
2. Mindig nyílik valami új: vár egy illatos, burjánzó növény, ami a legutóbb még nem virágzott.
3. Hatalmasakat lehet pihenni és aludni bent, a hűvösben. A hőségben a spalettákért vagyok irtó hálás. Most is szuper kedvem van a délutáni pihenő után. :)
4. Pont jó egy csomó minden: pont jó méretű a Gerendás szoba, pont elég kemény az ágy, ideális méretű a nyári konyha, tökéletes, hogy L alakú a ház, és nem lát minket senki a teraszon. Az építészetért rajongó részem minden alkalommal tobzódik ezekben: imádom, ha valamit jól terveztek meg.
5. Mindig rengeteg teendő van, ami mentálisan nagyon hasznos, és isteni érzés, amikor úrrá lettünk a káoszon. Nemrég olvastam, hogy a házimunka, kertészkedés egészséges módja a dopamintermelésnek, és erre nekem nagy szükségem van.
6. Ha akarunk, Balatonozunk, ha nem akarunk, nem megyünk úszni. Még ma is van számtalan olyan hely a környéken, amit nem láttunk.
7. Horvátország közelebb eső részei alig kicsit több mint 3 órányira vannak tőlünk, és most már talán sikerülni is fog többször eljutni a tengerhez, mint eddig. A múltkor, amikor a rohadt forgalom miatt "alig kicsit több mint" 3 óra alatt értem ide, a házhoz, úgy voltam vele, hogy mindjárt iszom egy frissítőt, fogom magam és elmegyek Opatijába... és majdnem meg is csináltam.
8. Az ismerősök kis hálózata: a gyümölcsös, a gazdaboltos, az autószerviz a közeli kisvárosban mind amolyan "welcome home" érzést keltenek bennem, aminek az iróniáját nyilván én is érzem, mert mi olyan szívmelengető egy gumicserében vagy egy tipli- és szegvásárlásban, de akkor is így van.
Nem <3:
1. Szúnyogok & egyéb rovarok (most például eddig sosem látott hangyainvázióra érkeztem).
2. Sokféle zaj vesz körül a nap során, és ugyan az elmúlt hat év alatt sokat fejlődtem zajtoleranciában, azért alapvetően egy csendes zsákutca lenne nekem való.
3. Mindig egy kicsit túl nagy kosz van: vagy azért, mert behordjuk a kertből, vagy azért, mert hetekig nem vagyunk itt, és ha valami rám nem jellemző, az az, hogy a szabadidőmben a takarításon járna az eszem. Mondjuk úgy, hogy igazából azt szeretem, ha valami nagyon tiszta, de a megvalósítást tekintve igen laza vagyok. Látjátok, most is blogot írok, pedig ablakot is pucolhatnék éppen.
4. A pajta és néhány más projekt olyan monstre vállalkozás, ami reménytelennek tűnik, és ettől sokszor el tudok kedvetlenedni. Utálok például olyanokon gondolkodni, hogy miből lehet kigazdálkodni egy 30 méteres kerítést az összes földmunkával, anyagköltséggel együtt.
5. Mindig rengeteg teendő van, és ez néha akkor is nyomasztó, ha jót tesz, hogy nem unatkozom. Elvégre ez egy nyaraló lenne, vagy mi. Azzal szoktam viccelődni, hogy amikor ideérkezem, magamra kell kötnöm egy kötényt, és át kell változnom egy gazdaság vezetőjévé, és mindenféle feladatokat kell kiosztani, megszervezni és leellenőrizni a végrehajtásukat.
6. Kicsit még mindig nehéz idecsábítani az embereket, akik távolról követik a blogot és a ház életét, és ez nem mindig esik jól, de megtanultam nem különösebben foglalkozni ezzel. Aki akar, majd eljön. :)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése