Ugrás a fő tartalomra

Keser // édes

Nagyon úgy tűnik, hogy a családban harmadikként engem is megcsípett egy fertőzött kullancs. Négy év alatt ez három eset a legszűkebb körömben. És amellett, hogy már az előzőek miatt is szétidegeskedtem magam, pont Covid idején kell a végére járnom. 


Vettünk helikopteres legot, rózsatövet, kis málna- és tőzegáfonyabokrot, amiket el is ültettem; isteni volt még a magamfajta kertészeti antitálentum számára is. (A legot természetesen nem ástam el.)

Fél éve szenved hallótávolságon belül néhány (sok) kutya. Többször sírtam a tehetetlenség és a kibírhatatlan hangok miatt. Egy napig azt hittem, el tudtunk érni valamit hivatalos úton, de azt hiszem, mégis kudarcot vallottunk. Meglátjuk; elkeserítő a helyzet az egész országban. 

R., ha azt mondjuk neki, "szeretlek", pörrögve elalszik a mellkasunkon.


Tökre sajnálom, hogy vannak emberek, akikkel ahelyett, hogy barátok lennénk, kölcsönös hülyeségeink miatt inkább leckék vagyunk egymás életében (ennek még a leírása is borzasztóan rosszul esik, annyira erős volt a szeretet[em]). Iszonyú nehéz eligazodni a toxikus, aszimmetrikus, érdek- kontra melengető, feltöltő, életre szóló kapcsolatok között. Örülnék, ha az utóbbiakból több lenne, viszont nem akarok több pofont kapni, ezért (túlságosan) óvatos vagyok: nem teszem meg az újrakezdő lépést stb. 

🦉

Vannak újra felbukkanó, régi kedves barátok többen is, akiknek nagyon örülök, szuper hallani és látni, hogy mi történt velük mostanában. Ennek az időszaknak ez az egyik legjobb hozadéka.


Beletúrtam a szekrényemben lévő ruhahantba*, és találtam egy két éve őrizgetett, vadonatúj, hófehér-vékony csíkos pamutvászon pizsamát. Arra gondoltam, itt az ideje felavatni, és pontosan fél napos korában véletlenül több helyen átitattam alkoholos filccel, kb. százforintos nagyságú foltokat hagyva. Ma reggel vettem észre. Tanulság: fáradtan ne javítsunk feladatlapokat az ágyban, törökülésben. Most az a kérdés, hogy a hidrogén-peroxid tényleg kiveszi-e a Sharpie-t az anyagból.

Voltam városi sétán, "titkos" kertben, és ismét megállapítottam, hogy (reformkori) építésznek vagy orvosnak kellett volna mennem (aktuálisan erythema migrans-diagnosztának, sajnos).


*utalás Tariska Szabolcs dalszövegére




Megjegyzések

  1. Még egy Dalfutár rajongó! ❤️ És szintén városi sétáló! De jó! Gyógyulj meg gyorsan, a kutyán esetleg nem tudnak állatmentők segíteni?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Stanglika, az évadzáró nagyon aktuálisra és ütősre sikerült szerintem. // Az állatmentőkre lehet, hogy szükség lesz: talán konszolidáltabb a helyzet, de nem akarom elkiabálni (biztosan nem oldódott meg). Eleve azt hiszem, hogy sokan nem lépnek hasonló helyzetben, pedig szinte az összes ismerősömnek van hasonló története (amelyikben szem- vagy fültanú volt). Talán egyre határozottabbak lesznek az emberek az állatvédelem terén is. // Köszönöm a jókívánságokat. :-)

      Törlés
  2. Te jó ég, gyógyulást! Lyme-kór? Sok orvos nem veszi komolyan, sajnos...
    Alkoholos filc (textilből) eltávolítására: körömlakklemosó és a tiszta alkohol, inkább nyomkodva egy új szivaccsal, nem dörzsölve.
    A fotók szuperek, ahogy a Dalfutár is. (A jelenlegi évadot tartalékolom még rémesebb időkre, bár bevallom, az 1. csapatot megnéztem Karácsony János miatt.)
    Mázlista cica R., hogy otthonra lelt, Ő már biztonságban élhet. Iszonyat, amit védtelen állatokkal tesznek az országban. Volt kudarcos mentésem, azóta is kísért, pedig lassan 6 éves történet (karácsony előtt "azért is" kivégeztek mindenkit a gyepin, pedig mást ígértek). 3 kutya állatorvosi költségeit tudtuk még időben finanszírozni, kerek születésnapra volt ajándék az összeg erre a célra - annál iszonyúbb volt szembesülni a mészárlással. Még csak telt ház sem volt.
    A környéketeken ha van karakán állatvédő szervezet, ők segíthetnek - ha a jegyző, a rendőrség hajlandó intézkedni, az már mesébe illő. Zalában a csempészeket és szaporítókat lebuktató hatóságokat nagyon dicsérik.
    Mérgező embereknek lehet segíteni? Készülök feladni két esetben, és inkább nagy ívben elkerülni az illetőket. Értelmezhetetlen, hogy csak kárt okozni akarjon valaki...
    Már megint hosszú voltam, elnézést, pedig a dió buroklégyről nem is írtam, nem lesz miatta nálunk sem termés.
    Luca

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen -- és ösztönös zárkózottságom ellenére azért említettem meg a Lyme-ot, mert remélem, hogy mindenki nagyon figyel és utánaolvas az általános orvosi hozzá nem értést (ld. sooook szteroidos kenőcs a bőrtünetre stb.) ellensúlyozandó, tisztelet a kivételnek, természetesen. NB. nem találtam meg a kullancsot, és a másik két, korábbi eset nem a mi néhol/néha igen dzsumbujos kertünkben történt, hanem egy nagyon patent, picire nyírt pázsittal rendelkező kertben.

      Elfelejtettem beleírni, hogy a fotókat a lányom telefonjával készítettem, szép volt az a délelőtt fények szempontjából is.

      Nagyon sajnálom a traumatikus élményeidet: miközben igazán tettrekész állatszerető emberek vagyunk, még a mi áldozatkészségünk sem elég sokszor, és én sehol sem vagyok hozzád képest. Viszont ahol lehet, szólok. Írok. Figyelek. Gondolkodom azon, hogyan tudnám további traumatizálódás nélkül, hiperszenzitív emberként segíteni egyik-másik szervezet muinkáját.

      Nekem is baljós előérzeteim vannak a mezei "menhelyekkel", telepekkel kapcsolatban. Zala nincsen messze, köszönöm a tippet!

      Kicsit önámító, amit írtam, de gondolom, olvasható a sorok között: valójában LEHET tudni, hogy melyik kapcsolat szimmetrikus. Azt is igenis LEHET tudni, hogy melyik reláció toxikus (vagy éppen melyik hozza elő belőlünk a mérgező/káros mintákat). Csak a gyermeki (=megoldatlan, feldolgozatlan), kontrollálhatatlanul feltörő szeretetéhségben könnyű ezt elfelejteni, letagadni -- legalábbis számomra. Néha. Rejtőzködő természetem ellenére azért írtam erről, mert megdöbbent még mindig, ahogyan számtalanszor ismétli az ember például azt a mintát, amelyikben ő túlzottan odaadó, a másik kriptikus/negligáló, és az utóbbi csak olaj a tűzre.

      Lett egy-két vödör dió, a többi kuka. Mi ez ahhoz képest, hogy régebb' a fél falu a mi kapunk előtt, az azóta megsemmisített kőhídon ülve kvaterkázott, gátlások nélkül eszegetve a híresen jó termésünket...!

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Függöny, festeni akarás, kárpit és kert

Nálatok is vannak mindenféle, "majd egyszer jó lesz" céllal vásárolt textilek? A múltkor rendet raktam a városi nagy szekrényben, és találtam több függöny(anyago)t. Néhányat elajándékoztam, ezt a gézszerű anyagból készült, eléggé harsány virágosat pedig az előszobában fogjuk használni, ott a cementlappal szerintem jó merészen mutat majd. (Most a Vitorlásban tudtam lefényképezni, mert az előszobában éppen dolgozunk.) A Gerendás szobában három ablak van, oda még korábban találtam natúr-zöld népi jellegű, nem nehéz szőttes anyagot, majd megmutatom őket, ha készen lesznek. Vettem háromféle krétafestéket a Lidlben, mert a nyári konyhában jó pár dolgot át szeretnék kenni velük. Ha maradna festék -- és maradjon --, akkor a retro bútorok furnérozott részeit is felfrissítem a házban.  Ami ennél meredekebb, hogy megvan a padlófesték is a nyári konyhába, mert kétlem, hogy greslaphoz meg tudnám találni a megfelelő csiszolókorongot. Ugyanezt a cikkcakkmintát kéne reprodukálni, de ehhez na

Túl sok, túl kevés

Érdekes ez a kelet-európai neurózis. Nem tudunk feloldódni a fogyasztói társadalom felszínes örömeiben, mert - abban reménykedem legalábbis - túlságosan intellektuálisak vagyunk hozzájuk, ugyanakkor számos esetben, amikor jó lenne, képtelenek vagyunk felszabadultan örülni, amire éppen azért lenne szükség, hogy amikor igazán nagy baj van, legyen mire emlékezni, noch dazu, miből töltekezni , hogy ezt a rettenetesen elcsépelt formulát használjam. Filozofálás helyett azt hiszem, inkább tornázom egyet hajnalok hajnalán, jobb lesz mindenkinek :D, viszont előbb, ha már elkezdtem, még egy kis fejtegetés arról, hogy az éppen elég lenne a célom, de sokszor billenek ki, ha lelkileg vagy testileg nem áll fenn az equilibrum, és hát, mostanában nagyon tudatosan kell visszalódítani magam. Vannak pozitív és negatív tendenciák. 1. Túl sok hírt olvasok. ...és túlságosan gyakran frissítem az oldalakat. Nem is értem magam, tényleg. Mindig is abban hittem, hogy a politika merő időpazarlás, és az sem érdek