Ugrás a fő tartalomra

Hová tűntem?

Hú, de nehéz ezt a bejegyzést megírni. 

A blog egy kis, saját világ: 2010-ben és 2014-ben is (ahogy minden egyes évben közötte, utána) megvolt az öröme az ide való elvonulásnak. Rengeteg olyan pillanat adódott, amikor iszonyúan élveztem, hogy a magán-univerzumom mennyi új ismeretséget és élményt ad.

Kiégettség-érzetem nem igazán volt, inkább úgy fogalmaznék: szüneteket kellett néha tartanom.

nyári születésnap a verandán


2017-ben nagy tervekkel tértem vissza: vettünk egy házat, ami erősen a "felújítandó" kategóriába tartozik. Láttam magam előtt, hogy éppen az fog segíteni az építkezés szenvedései közepette, hogy ide megírhatok mindent.

konyhai kilátás


Aztán, éppen ősszel, amikor be akartam indítani a gépezetet, nem jó dolgok történtek. És mivel ez a blog sosem rólam szólt, annyit mondhatok, hogy majd, egyszer visszatérhetünk rájuk kicsit konkrétabban.  

Azért, ahogyan azt nyilván észre is vettétek, rögtön jött az írásblokk.

régi fogmosópohár-tartók és poszter az alixpressről: ezeket már oda szereztem


Olvastam időközben sokféle ember magánblogját, rengeteget tanultam-elemeztem, és állatira vágytam arra, hogy írhassak.

Most itt vannak a vázlatok és az új ötleteim. 

Visszajöttem és maradok.

vegyes cucc a vízparti hangulathoz


A blog - és a HÁZ - pedig lépésről lépésre megújul. Tartsatok velem!  

lélekszimbólum whatsoever





Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Regénybe illő - vidéki házriport

Learning to let go ... (zene bekapcs.) Nagyon régóta várok arra, hogy bemutathassam ezt a házat. Gyerekkoromban egyszer jártam benne (akkoriban lakatlan volt), és máig emlékszem a színes üveggel kirakott padlásablakra. Már akkor, öt-hatévesen arról álmodoztam, hogy hasonló otthonom lesz egyszer. A ház másé lett, a lehető legértőbb kezekbe került, én felnőttem, az álmaim egy részét feladtam, és visszatértem. A visszatérés azért nem ment egykönnyen. A tulajdonosok ugyanis először vonakodtak - nem beengedni , kiváló vendéglátók és nagyszerű emberek, hanem: megjelenni . A házat megjeleníteni. A magazinoknak eddig sikerrel ellenálltak, Kos-természetemmel mégis rávettem őket, hogy a publikum elé tárják az otthonukat. Egy blogon. A látogatás után több hónapig a gépemben pihentek a fotók - féltve őriztem őket, és próbáltam más fórumra ajánlani a képriportot. A körülmények nem engedték, hogy máshol jelenjen meg. Nagyon boldog vagyok, hogy végül a saját blogomon lett a helye. Fr

Teázós

Totálisan összefüggéstelen lesz, amit ma írok; vegyük úgy, hogy az esőt nézve virtuálisan együtt iszunk valamilyen finom teát ( te-ázás, hahaha ), és van nálam tíz noteszlap mindenféle témában. Tegnap elkezdett poszt. 1. Aki szokott a Rossmann-tól rendelni, és szereti a szakácskönyveket, annak szerintem érdemes most élnie azzal az akcióval, amelyikben bio élelmiszerek mellé Stahl Judit-szakácskönyvet adnak ajándékba. Nem tudom, miért van így, mert a stílusa néhol elképesztően modoros, mégis ő tudja azt, amitől kb. önálló olvasmány lesz a receptgyűjtemény, de mint receptgyűjtemény önmagában is vérprofi. Továbbajándékozni szintén jó. 2. Azt hiszem, el kell fogadnom, hogy az érvényesülés és kapcsolatépítés címén végzett tevékenységek 9/10-e nekem nem megy -- és nem is tartom őket ízlésesnek (biztosan azért, mert kompenzálok). Magamat pedig gyakran tartom bénának, amiért nem építek és nem érvényesülök. Ami még rettenetesen irritál, az a  "ki kinek a kije"  nevű társadalmi társ

Lomtalanítás 2020

Megint visszafelé haladok az időben: ez a szuper gyűjtésünk még akkor történt, amikor nem világméretű járványról volt szó. Az egyik utolsó gondtalan esténk volt, mondhatni. A kerületünkben minden évben figyelem az évente egyszer legálisan utcára hordott tárgyakat (bútormániásként nem bírok nem odanézni), de egyrészt nekem is volt egy minimalista fordulatom, és óvatosabb lettem az esztelen halmozással kapcsolatban, másrészt emlékeim szerint az elmúlt pár évben az egyre erősödő tendencia az volt, hogy napokkal előbb megjelentek a lomisok, krétával felrajzolták a felségterületüket, a lomtalanítás napján pedig kiváló érzékkel, hangos perpatvarok közepette lefoglalták a legmenőbb cuccokat, majd azokat tőlük lehetett megvásárolni .    A gyerekeknek gyártottam is elméleteket arról, hogy végtére is társadalmilag - vagy mit tudom én, milyen szempontból - jól van ez így, hadd éljenek meg belőle, ez nekik így is egy _megalázó, durva_, sokat utazós, hosszú, munkás nap, a mi lakásunk p