Ugrás a fő tartalomra

Mit jelent számodra a country stílus? - X. rész: Kisflanc válasza

[Country Komfort:] Emlékszem, amikor elkezdtem blogolni, az első pár lázas bejegyzés után körülnéztem a hazai színtéren, és azonnal végigolvastam jó néhány blogot, a kezdetektől a legfrissebb posztig, éjszakába nyúlóan. Edina blogja, a Kisflanc is köztük volt: akkor is úgy gondoltam, és ma is igaz, hogy ha egy sikkes francia lakást vagy menő, újrahasznosítással kapcsolatos ötleteket szeretnék látni, Kisflanc soha nem okoz csalódást... Ami pedig külön jó, hogy Edinával immár szerkesztőtársak lettünk: a dekooder népes csapatába tartozunk mindketten. A képeket most is úgy nézzétek, hogy ő válogatta nekünk mindet!

***
A nagyvilág eseményeitől egyre többen szeretnének elvonulni vagy kirekedni, erre a vidéki élet, a vidékre költözés egy jó lehetőség.
Az alacsony büdzséből gazdálkodás és ebből adódóan az önellátó életmód népszerűsödése a lakberendezési trendekben is nyomot hagy. Ennek következménye, hogy bátrabban mentünk régi használati tárgyakat, értelmet adunk örökölt holmiknak, rongyokból készítünk dekorációt vagy lakberendezési kiegészítőket.

Ezek bizonyos fajta biztonságérzetet nyújtanak, mint a jól megtömött éléskamra. Sajnos nem mindenki tud a városból a vidékbe szakadni, ezért a városi közegbe próbálja átültetni a vidéki stílust vagy életmódot, ami lehet francia, angol, amerikai vagy akár magyar stílusú vidéki hangulat, bátran lehet kísérletezni a már berendezett lakásokban is, hiszen ezek érdekes párosítások lehetnek és egyedi megjelenést eredményezhetnek, akár a legmodernebb berendezésekkel keverve.

Kedvenc helyeim nincsenek, de ajánlani tudom a mindenki által ismert aukciós oldalakat és a piacokat, mert ott igazi ütött-kopott holmikat és nem a replikákat, másolatokat lehet beszerezni. 

Olvasni és nézegetni a következő magazinokat ajánlom: Country Homes, Country Chic, Vivre Country, Art & Decoration, Cote Sud, Veranda...


U.i.: A körinterjú lassan a végéhez ér: pénteken a Kedvenc Otthon blog szerzője, Noémi válaszol. Olvasd el az ő véleményét is!
Szeretnéd látni az eddig megjelent kilenc választ? Klikkelj a bejegyzés alatt a blogger szóra!





Megjegyzések

  1. Hát ez a szalmazsákos konstrukció nagyon festõi, de ráülni azért nem szeretnék. Biztos, hogy állandóan vakarózék annyira szúrkálna a szalma! Különben szépek a képek, de nekem még mindig hiányzanak a színek. Ne értsétek félre, szeretem a szolíd, pasztelleket, de valahogyan valahol egy “accent” színnek kellene lennie, nem? Vagy ez csak az én mániám?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Számomra régen ez a színösszeállítás volt a non plus ultra, aztán mára én is gyakran az élénk fókuszpontra voksolok. Amit a francia shabby chic nem bír el!

      Törlés
  2. Nagyon szeretem Kisflanc blogját szakmailag és emberileg is a kezdetek óta és hamar meg is ismerkedtünk, mivel, kedves, közvetlen, de személyesen csak most fogunk találkozni, ha igaz... Már várom!

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Regénybe illő - vidéki házriport

Learning to let go ... (zene bekapcs.) Nagyon régóta várok arra, hogy bemutathassam ezt a házat. Gyerekkoromban egyszer jártam benne (akkoriban lakatlan volt), és máig emlékszem a színes üveggel kirakott padlásablakra. Már akkor, öt-hatévesen arról álmodoztam, hogy hasonló otthonom lesz egyszer. A ház másé lett, a lehető legértőbb kezekbe került, én felnőttem, az álmaim egy részét feladtam, és visszatértem. A visszatérés azért nem ment egykönnyen. A tulajdonosok ugyanis először vonakodtak - nem beengedni , kiváló vendéglátók és nagyszerű emberek, hanem: megjelenni . A házat megjeleníteni. A magazinoknak eddig sikerrel ellenálltak, Kos-természetemmel mégis rávettem őket, hogy a publikum elé tárják az otthonukat. Egy blogon. A látogatás után több hónapig a gépemben pihentek a fotók - féltve őriztem őket, és próbáltam más fórumra ajánlani a képriportot. A körülmények nem engedték, hogy máshol jelenjen meg. Nagyon boldog vagyok, hogy végül a saját blogomon lett a helye. Fr

Cementlap a linóleum alatt II.

Hosszú történet lesz ez. Nem kétrészes. Ma is esik, plusz festik az ajtókat éppen az előszobában; mivel nem tudok csiszolni, megírom, mi a helyzet. Először is: olyan kedves barátaim és olvasóim vannak, akik ráadásul még valóban okos tanácsokat is tudnak adni, hogy elképzelhető, hogy lesz valamilyen megoldás a ragasztó-problémára. Itt is kösz mindenkinek! Ott tartottunk, hogy hőlégfúvó segítségével sikerült lehámozni a régi linóleumot a cementlapról, de sok ponton csak kenődött a hő hatására a ragasztó, nem lehetett "letolni", illetve olyan erősen tartott, vagy már korábban feloldotta a cementlap felső részét egy pár mm-es vastagságban, hogy fel is jött ez a felső, mintás réteg.  Furcsa módon egyébként jobban tépte, ha apránként próbáltam felszedni, és jobban ment, kevesebb kárt okozva, ha nagyobb adagokban, magasabbról húztam: majd magyarázza el valaki, aki ért hozzá, hogy miért van ez. Utána két út körvonalazódott: vagy fizikailag vagy kémiailag (vagy

Javítások és cserék

Ezen a nyáron úgy döntöttünk, hogy valami olyannal foglalkozunk a házon, ami tényleg kb. száz éves: az ablakokkal.  A nyílászárók közül csak az ajtókat érintette a felújítás anno, és azokat is csak részben. (Majd egyszer elmesélem, most túlságosan meleg van ahhoz, hogy felelevenítsem azt a rengeteg bénázást.) Az ablakokra nem pályáztam, pedig lehet, hogy kellett volna. Kicsit furcsa, mert biztosan nagyon szépek lennének a milliókból utángyártott változataik, de én valahogy kötődöm az eredetiekhez, bármennyire az utolsókat rúgják. Az is érdekes, hogy ez egy olyan ház, amit zseniálisan ki lehet fűteni, pedig a gázt még sosem használtuk, és az ajtók-ablakok nyilván nem zárnak tökéletesen (understatement!). A gazdaboltból hoztunk a múltkor szúnyoghálót, és meg fogjuk próbálni az egyetlen új ablakot: a kis konyha elég nagy, bukó ablakát leszerelni, megtisztítani, és kicserélni rajta a szúnyoghálót. Ezt leírni egy perc volt, véghezvinni becslésem szerint egy egész délután lesz: kicipelni a l