Ugrás a fő tartalomra

Mit jelent számodra a country stílus? - IV. rész: a Szoba kilátással bloggerének válasza

"Kedves Country Komfort, én téged nem is ismertelek, de ezennel belájkollak! Gratulálok az igényes bloghoz, van egy jó adag közös halmazunk. Ja, és ez a konyha az utolsó képen szerintem pazar." - így szólt Kingának, a Szoba kilátással blog írójának első kommentje itt tavaly augusztusban, amikor én már persze ismertem az ő írásait, de hát még jó, hogy: a Szoba... a nívós magyar lakber-blogok első körébe tartozik. Azóta nemcsak az éterben, hanem személyesen is találkoztunk, a "jó adag közös halmaz"-ról pedig annyit, hogy pár hónappal ezelőtt éppen William Morrisról akartam írni egy cikket a dekooderre, amikor megláttam ezt. :-)

Miért aktuális a country stílus 2012-ben? 
Nekem a country vagy rusztikus stílus mindig a természetközeliséget jelentette, egyfajta egyszerű szépséget, a funkcionalitás harmóniáját. Ez a stílus a ma napirenden lévő témák közül szervesen kapcsolódik a környezetvédelemhez, ez adja az aktualitását. Visszatér a jó öreg újrafelhasználható anyagokhoz, kézműves technológiákhoz, melyeket egyszer már olyan jól tudtunk.

Szerinted milyen ma a vidékies trend?
Sokféle lehet. A számomra izgalmas vidékies trend ma látványban inkább kapcsolódik a letisztultsághoz, átláthatósághoz, és szoros kapcsolatot ápol a modern designnal is, egy-egy - de nem több - ilyen tárgy megfelelő elhelyezésével. Nagy, természetes kopott felületekre gondolok, fa, tégla, akár beton, visszafogott színek, régi és modern berendezési tárgyak tetszőleges keverési arányban. Például a képen látható újrahasznosított angol pajta a vidéki stílus egyik mai újrafogalmazása lehet, és mint ilyen nagyon tetszik, írtam is róla  a dekooderen, de kedvelem a hagyományosabb enteriőröket is.
Melyik a kedvenc terméked/üzleted/folyóiratod a témában és miért? 
Nincs külön ebben a stílusban kedvencem. A House to home honlap jutott eszembe, amely nem kifejezetten a vidékies stílusra fókuszál, de a hagyományos angol lakberendezés igen kötődik ehhez az irányzathoz, így sok olyan tartalom van, amely szívemhez közeli.


Korábbi interjúk: I., II., III. rész




Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Regénybe illő - vidéki házriport

Learning to let go ... (zene bekapcs.) Nagyon régóta várok arra, hogy bemutathassam ezt a házat. Gyerekkoromban egyszer jártam benne (akkoriban lakatlan volt), és máig emlékszem a színes üveggel kirakott padlásablakra. Már akkor, öt-hatévesen arról álmodoztam, hogy hasonló otthonom lesz egyszer. A ház másé lett, a lehető legértőbb kezekbe került, én felnőttem, az álmaim egy részét feladtam, és visszatértem. A visszatérés azért nem ment egykönnyen. A tulajdonosok ugyanis először vonakodtak - nem beengedni , kiváló vendéglátók és nagyszerű emberek, hanem: megjelenni . A házat megjeleníteni. A magazinoknak eddig sikerrel ellenálltak, Kos-természetemmel mégis rávettem őket, hogy a publikum elé tárják az otthonukat. Egy blogon. A látogatás után több hónapig a gépemben pihentek a fotók - féltve őriztem őket, és próbáltam más fórumra ajánlani a képriportot. A körülmények nem engedték, hogy máshol jelenjen meg. Nagyon boldog vagyok, hogy végül a saját blogomon lett a helye. Fr

Cementlap a linóleum alatt II.

Hosszú történet lesz ez. Nem kétrészes. Ma is esik, plusz festik az ajtókat éppen az előszobában; mivel nem tudok csiszolni, megírom, mi a helyzet. Először is: olyan kedves barátaim és olvasóim vannak, akik ráadásul még valóban okos tanácsokat is tudnak adni, hogy elképzelhető, hogy lesz valamilyen megoldás a ragasztó-problémára. Itt is kösz mindenkinek! Ott tartottunk, hogy hőlégfúvó segítségével sikerült lehámozni a régi linóleumot a cementlapról, de sok ponton csak kenődött a hő hatására a ragasztó, nem lehetett "letolni", illetve olyan erősen tartott, vagy már korábban feloldotta a cementlap felső részét egy pár mm-es vastagságban, hogy fel is jött ez a felső, mintás réteg.  Furcsa módon egyébként jobban tépte, ha apránként próbáltam felszedni, és jobban ment, kevesebb kárt okozva, ha nagyobb adagokban, magasabbról húztam: majd magyarázza el valaki, aki ért hozzá, hogy miért van ez. Utána két út körvonalazódott: vagy fizikailag vagy kémiailag (vagy

Javítások és cserék

Ezen a nyáron úgy döntöttünk, hogy valami olyannal foglalkozunk a házon, ami tényleg kb. száz éves: az ablakokkal.  A nyílászárók közül csak az ajtókat érintette a felújítás anno, és azokat is csak részben. (Majd egyszer elmesélem, most túlságosan meleg van ahhoz, hogy felelevenítsem azt a rengeteg bénázást.) Az ablakokra nem pályáztam, pedig lehet, hogy kellett volna. Kicsit furcsa, mert biztosan nagyon szépek lennének a milliókból utángyártott változataik, de én valahogy kötődöm az eredetiekhez, bármennyire az utolsókat rúgják. Az is érdekes, hogy ez egy olyan ház, amit zseniálisan ki lehet fűteni, pedig a gázt még sosem használtuk, és az ajtók-ablakok nyilván nem zárnak tökéletesen (understatement!). A gazdaboltból hoztunk a múltkor szúnyoghálót, és meg fogjuk próbálni az egyetlen új ablakot: a kis konyha elég nagy, bukó ablakát leszerelni, megtisztítani, és kicserélni rajta a szúnyoghálót. Ezt leírni egy perc volt, véghezvinni becslésem szerint egy egész délután lesz: kicipelni a l