Ugrás a fő tartalomra

Bútorékszerek: interjú és JÁTÉK!

Adamcsik Anita egyedi bútorgombjait, -fogantyúit, csempéit, kerámia névtábláit és szappantartóit néhány hónapja ismerem: a Stilblog kiváló interjújában és Kisflanc szuper játékában olvastam róluk. Örömmel jelentem, hogy szépségükhöz méltó fotókkal mutatjuk be a bútorékszereket, a beszélgetés után pedig játszunk!


Említetted, hogy az élénk, ragyogó színű bútorgombok a kedvenceid. A saját öltözködésedben, a lakberendezésben milyen színösszeállítást szeretsz?

Az öltözködésemben is kedvelem az izgalmas, feltűnő színösszeállításokat, a tiszta színeket ugyanúgy, mint a csodálatosan finom pasztelleket. Mindig az adott napszaktól, hangulatomtól függ. Van, amikor a nagy mintás, színes ruha a nyerő, máskor meg a kis "szürkémben" érzem a legjobban magam.

Amikor találkozol egy vásárlóddal, és mondjuk, csempét festesz/fogantyút/névtáblát tervezel neki, mire figyelsz a lakásában? 

Mindig kikérdezem a megrendelőimet a környezetükről, a majdani tárgyaimat körülvevő színekről, anyagokról, a lakásuk stílusáról...ezek közé kell szervesen illeszkedniük a bútorgombjaimnak, csempéimnek, névtáblának! Ez az a plusz, amit nyújtani tudok nekik.


Milyen hazai vagy külföldi épületek inspirálták a munkádat? 

Imádom Gaudit! Barcelonában bejártam az összes épületét, csodálattal tölt el az a részletgazdagság, ahogyan megtervezte őket, a bútoroktól a kéményekig! De így vagyok Hundertwasserrel és a szecesszió több építészével is. Ahol csak tehetem, megnézem a házaikat, feltöltődöm bennük, ihletet merítek belőlük!

Most nagyon divatos a bútorfelújítás, -újrahasznosítás. Szerinted megéri a sok munkát? Miért/miért nem? Van-e a környezetedben jó példa ilyen bútorra?

Szerintem mindenképpen megéri! De azt hiszem, akkor az igazi, ha magunk csináljuk, magunknak és még élvezzük is a folyamatot...nem kell mindig egetrengető, nagy munkákba hajszolni magunkat.  A tervezés, a gondolat kiérlelése sokkal fontosabb! Persze nem hátrány, hogy a Párom bajnok az ilyesmiben!


A bútorfogantyú-funkción kívül te mire használnád még a bútorgombokat?

Ékszertartónak, törülközőtartónak, a kisebbek akár valódi ékszerek lehetnek, díszcsomagolásnál is használtam már őket...
Mit jelent számodra a vidékies lakberendezési stílus?
Az otthonosságot!


JÁTÉK:

egy szerencsés Country Komfort-olvasó tíz darab egyedi bútorékszert nyer! Nagyszerű indulócsomag a saját kezű bútorfelújításhoz, tökéletes ajándék egy hobbiból barkácsoló barátnak... és még sorolhatnám!

Ha szeretnél részt venni a játékban, a következőket tedd:

1) Legyél a Bútorékszer és a Country Komfort követője a Facebookon (célunk a 300, illetve a 3300 csapattag!), és

2) legyél a Country Komfort blog rendszeres olvasója (kék gomb itt, a blogon /"Feliratkozás a webhelyre"/), és

3) a Facebookon, a Bútorékszer-JÁTÉK nevű mappában jelöld be magad az egyik fotón. Egyszer, egy fotón!

4) A megosztást és a lájkolást is nagyon szeretjük. :-)


A játék 2012. május 1-én este 8-kor ér véget!

A bútorékszer honlapját itt találod.




Megjegyzések

  1. Válaszok
    1. Szuper! Reméljük, a szappantartóért is indulsz a Facebookon! :)

      Törlés
  2. Én is:)
    (fb-on a férjem nevén Adam Németh)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szuper! Reméljük, a szappantartóért is indulsz a Facebookon! :)

      Törlés
  3. Válaszok
    1. Szuper! Reméljük, a szappantartóért is indulsz a Facebookon! :)

      Törlés
  4. manoloogus= Németh Györgyi :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szuper! Reméljük, a szappantartóért is indulsz a Facebookon! :)

      Törlés
  5. ;) én is, mint a kispipi a meséből.

    VálaszTörlés
  6. Teljesítve :)Nagy Ildikó

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Konkrétumok a kiskonyháról III.: a furcsa tárgy

Mint arról már többször írtam, a ház előterében lesz egy apró konyhasarok – és meggyőződésem, hogy bármilyen minimális a hely, el kell helyeznünk benne egy-két olyan tárgyat, amelyik nem kimondottan a funkcionalitása miatt van ott, hanem azért, hogy feldobja a látványt. Egy pár olyan elemet, amitől érdekes lesz – de nem túlzsúfolt.

Mostanában nagy felismerésekre jutottam a rendrakás kapcsán.
Ismerős az érzés? Amikor egy ősi igazságra, ha úgy tetszik, közhelyre jössz rá azért, mert végre nemcsak olvasol róla, hanem a saját bőrödön érzed, hogy ez, bizony, így van. Hogy a dolog nem úszható meg.
(Oké, ez a megállapítás maga is közhely.)
Pontosan ilyen közhely az, hogy a kupi a lelki káosz lenyomata. Méghozzá, nagyon cikis – és igencsak szembeszökő – lenyomata.
Csodálatosan mutatja, hogy nem vagy ura a helyzetnek.
Viszont, ha sikerül úrrá lenni a kaotikus állapotokon, megérkezik – lépésről lépésre – a nagyobb nyugalom is.

Élénken emlékszem azokra az esetekre (hát, persze: mivel most is van…

Hidegburkolat: a győztesek I.

Vettem a bátorságot: a házban egyik este a telefon kijelzőjén látható kép alapján választottam ki a fürdőkbe kerülő padlólapok közül a két befutót úgy, hogy nem láttam őket bemutatóteremben. Merész, majdhogynem vakmerő módszer, ugye? 

Csak saját felelősségre szabad ilyet csinálni! 
Nem nagyon okos dolog akkora horderejű döntést, mint amilyen az éveken át nézendő hidegburkolatok kiválasztása, online meghozni, de az a helyzet, hogy az előző burkolatos bejegyzésekben (1. rész & 2. rész) taglalt, bemutatótermekben gyűjtött inspirációkat így absztraháltam (vagy mi), a rendelési idők miatt ki akartam mondani az utolsó szót és hát, állati jó szemem van. Nem bántam meg a választásaim, sőt. 
Tudtam, hogy szofisztikált, időtálló, nem vibráló, nem túlzottan markáns vagy túl divatos mintájú, alapszínüket tekintve mindenképpen világos lapokat akarok (a fő fürdőszoba eléggé sötét), ha lehet, kis csavarral, mert a visszafogottan vízparti stílusú nyaralóba ez belefér. Így lett egy pici poén is, és…

Saját kútfő (1. rész)

Megvettük a házat másfél évvel ezelőtt, és annyira naivan bólintottunk egy csomó hiányosságára, hogy ma már csak mosolyogni tudok rajta. Derékmagasságig vizesedik a fal? Semmi gond, majd ezzel kezdjük! Lóg a nyári konyha ajtaja a zsanérról? Hát, igen, érthető, nem mai csirke már. Nincs teteje a kútnak? Persze, azt sem fogjuk így hagyni. 

Hogy is hagynánk így.
Ez a csillogó szemű, felújításra kiéhezett, elhamarkodottan sokat vállaló hozzáállásom - a korlátozott anyagi lehetőségekkel párosítva - azóta sok fejtörést okozott saját magamnak, de szerencsére, a kút még a könnyebben teljesíthető feladatok közé tartozott. És már nagyon bökte a szemem a téglákkal lenyomott, ferdén odacseszett ráhelyezett paladarab is.
"Csak" anyag kellett hozzá - és ember. 
Mondom, naïveté...
Volt terv a fejemben, le is rajzoltam filccel, khm, perspektivikusan, egy darab papírra, aztán finomítottam rajta, győzködtem a kiszemelt embert, hogy menni fog ez neki, a gyerekeket pedig minden sétánál figyelmez…