Ugrás a fő tartalomra

Mit jelent számodra a country stílus? - VI. rész: Hungarian Provence válasza

Hungarian Provence. Krisztina blogja egyszerűen nem kerülhette el a figyelmed, ha szereted a vidékies lakberendezést! Az övé volt az első olyan hazai személyes napló, amelyik bevallottan és kimondottan a rusztikus és a country stílusra fókuszál - és a magyar blogszférában hiánypótló, tömegeket megmozgató fórummá vált. Krisztina munkájának eredménye, kedves személyiségének hatása az is, hogy a magyar blogolvasó közösség úgy gondolja: ha levendula, akkor... Hungarian Provence!


Miért aktuális a country stílus 2012-ben? 

Még mindig nagyon felkapott, úgymond trendi a rusztikus és vidékies stílusú lakberendezés. Nincs ezzel baj. Szerintem azért, mert egy szerethető és emberközeli lakberendezési formáról beszélünk. Nincs benne semmi túldíszítettség, nem feltétlenül szükséges hozzá sok pénz és elbírja az újrahasznosítást. Én magam vidéken lakom és szerencsésnek érzem magam, hogy innen blogolhatok és merülhetek el még jobban a country stílusban. Aki vidéken él, főleg falun, annak kicsivel könnyebb vidékies stílusú atmoszférát teremtenie. 

Szerinted milyen ma a vidékies trend?  
 

Olyan, ami a szívedből is jön. Hallgatni kell a saját megérzéseidre és szépérzékedre. Nyilván van egy alapvonal, kopottas bútorok, kiegészítők, természetes anyagok. Inspirálódni lehet a blogokról és lakberendezési újságokból. De akkor sincs probléma, ha mi magunk állunk neki valamit barkácsolni. Ebbe a közegbe ez is belefér.

Melyik a kedvenc terméked/üzleted/folyóiratod a témában és miért?

Kedvenc sajtó: Art&Decoration és a Country Living. Emlékszem, hogy ezekkel a magazinokkal találkoztam először anno, még 2006-ban. Mindegyik profi lap. Hazai palettán pedig a Veranda magazin a kedvencem, amiben alkalmaméként nekem is jelenik meg saját írásom. Kedvenc bolt: a Boróka Otthonbolt és sok más. Miért? Bármit beszereznek, fontosak nekik a vásárlóik, naprakészek, rugalmasak és kiválóan lehet velük együtt dolgozni. Már két és fél éve jó kapcsolatot ápolunk Gabival, a tulajdonossal. A mai napig a bolt a Hungarian Provence blog főszponzora.

Hoztam Nektek pár kedvenc fotót is.
Üdvözlettel: Krisztina





(A fotók Krisztina tulajdonai.)




Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Konkrétumok a kiskonyháról III.: a furcsa tárgy

Mint arról már többször írtam, a ház előterében lesz egy apró konyhasarok – és meggyőződésem, hogy bármilyen minimális a hely, el kell helyeznünk benne egy-két olyan tárgyat, amelyik nem kimondottan a funkcionalitása miatt van ott, hanem azért, hogy feldobja a látványt. Egy pár olyan elemet, amitől érdekes lesz – de nem túlzsúfolt.

Mostanában nagy felismerésekre jutottam a rendrakás kapcsán.
Ismerős az érzés? Amikor egy ősi igazságra, ha úgy tetszik, közhelyre jössz rá azért, mert végre nemcsak olvasol róla, hanem a saját bőrödön érzed, hogy ez, bizony, így van. Hogy a dolog nem úszható meg.
(Oké, ez a megállapítás maga is közhely.)
Pontosan ilyen közhely az, hogy a kupi a lelki káosz lenyomata. Méghozzá, nagyon cikis – és igencsak szembeszökő – lenyomata.
Csodálatosan mutatja, hogy nem vagy ura a helyzetnek.
Viszont, ha sikerül úrrá lenni a kaotikus állapotokon, megérkezik – lépésről lépésre – a nagyobb nyugalom is.

Élénken emlékszem azokra az esetekre (hát, persze: mivel most is van…

Saját kútfő (1. rész)

Megvettük a házat másfél évvel ezelőtt, és annyira naivan bólintottunk egy csomó hiányosságára, hogy ma már csak mosolyogni tudok rajta. Derékmagasságig vizesedik a fal? Semmi gond, majd ezzel kezdjük! Lóg a nyári konyha ajtaja a zsanérról? Hát, igen, érthető, nem mai csirke már. Nincs teteje a kútnak? Persze, azt sem fogjuk így hagyni. 

Hogy is hagynánk így.
Ez a csillogó szemű, felújításra kiéhezett, elhamarkodottan sokat vállaló hozzáállásom - a korlátozott anyagi lehetőségekkel párosítva - azóta sok fejtörést okozott saját magamnak, de szerencsére, a kút még a könnyebben teljesíthető feladatok közé tartozott. És már nagyon bökte a szemem a téglákkal lenyomott, ferdén odacseszett ráhelyezett paladarab is.
"Csak" anyag kellett hozzá - és ember. 
Mondom, naïveté...
Volt terv a fejemben, le is rajzoltam filccel, khm, perspektivikusan, egy darab papírra, aztán finomítottam rajta, győzködtem a kiszemelt embert, hogy menni fog ez neki, a gyerekeket pedig minden sétánál figyelmez…

Hidegburkolat: a győztesek I.

Vettem a bátorságot: a házban egyik este a telefon kijelzőjén látható kép alapján választottam ki a fürdőkbe kerülő padlólapok közül a két befutót úgy, hogy nem láttam őket bemutatóteremben. Merész, majdhogynem vakmerő módszer, ugye? 

Csak saját felelősségre szabad ilyet csinálni! 
Nem nagyon okos dolog akkora horderejű döntést, mint amilyen az éveken át nézendő hidegburkolatok kiválasztása, online meghozni, de az a helyzet, hogy az előző burkolatos bejegyzésekben (1. rész & 2. rész) taglalt, bemutatótermekben gyűjtött inspirációkat így absztraháltam (vagy mi), a rendelési idők miatt ki akartam mondani az utolsó szót és hát, állati jó szemem van. Nem bántam meg a választásaim, sőt. 
Tudtam, hogy szofisztikált, időtálló, nem vibráló, nem túlzottan markáns vagy túl divatos mintájú, alapszínüket tekintve mindenképpen világos lapokat akarok (a fő fürdőszoba eléggé sötét), ha lehet, kis csavarral, mert a visszafogottan vízparti stílusú nyaralóba ez belefér. Így lett egy pici poén is, és…