Bútorékszerek: interjú és JÁTÉK!

Adamcsik Anita egyedi bútorgombjait, -fogantyúit, csempéit, kerámia névtábláit és szappantartóit néhány hónapja ismerem: a Stilblog kiváló interjújában és Kisflanc szuper játékában olvastam róluk. Örömmel jelentem, hogy szépségükhöz méltó fotókkal mutatjuk be a bútorékszereket, a beszélgetés után pedig játszunk!

Említetted, hogy az élénk, ragyogó színű bútorgombok a kedvenceid. A saját öltözködésedben, a lakberendezésben milyen színösszeállítást szeretsz?

Az öltözködésemben is kedvelem az izgalmas, feltűnő színösszeállításokat, a tiszta színeket ugyanúgy, mint a csodálatosan finom pasztelleket. Mindig az adott napszaktól, hangulatomtól függ. Van, amikor a nagy mintás, színes ruha a nyerő, máskor meg a kis "szürkémben" érzem a legjobban magam.

Amikor találkozol egy vásárlóddal, és mondjuk, csempét festesz/fogantyút/névtáblát tervezel neki, mire figyelsz a lakásában?

Mindig kikérdezem a megrendelőimet a környezetükről, a majdani tárgyaimat körülvevő színekről, anyagokról, a lakásuk stílusáról...ezek közé kell szervesen illeszkedniük a bútorgombjaimnak, csempéimnek, névtáblának! Ez az a plusz, amit nyújtani tudok nekik.

Milyen hazai vagy külföldi épületek inspirálták a munkádat?

Imádom Gaudit! Barcelonában bejártam az összes épületét, csodálattal tölt el az a részletgazdagság, ahogyan megtervezte őket, a bútoroktól a kéményekig! De így vagyok Hundertwasserrel és a szecesszió több építészével is. Ahol csak tehetem, megnézem a házaikat, feltöltődöm bennük, ihletet merítek belőlük!

Most nagyon divatos a bútorfelújítás, -újrahasznosítás. Szerinted megéri a sok munkát? Miért/miért nem? Van-e a környezetedben jó példa ilyen bútorra?

Szerintem mindenképpen megéri! De azt hiszem, akkor az igazi, ha magunk csináljuk, magunknak és még élvezzük is a folyamatot...nem kell mindig egetrengető, nagy munkákba hajszolni magunkat. A tervezés, a gondolat kiérlelése sokkal fontosabb! Persze nem hátrány, hogy a Párom bajnok az ilyesmiben!

A bútorfogantyú-funkción kívül te mire használnád még a bútorgombokat?

Ékszertartónak, törülközőtartónak, a kisebbek akár valódi ékszerek lehetnek, díszcsomagolásnál is használtam már őket...

Mit jelent számodra a vidékies lakberendezési stílus?

Az otthonosságot!

JÁTÉK:

egy szerencsés Country Komfort-olvasó tíz darab egyedi bútorékszert nyer! Nagyszerű indulócsomag a saját kezű bútorfelújításhoz, tökéletes ajándék egy hobbiból barkácsoló barátnak... és még sorolhatnám!

Ha szeretnél részt venni a játékban, a következőket tedd:

1) Legyél a Bútorékszer és a Country Komfort követője a Facebookon (célunk a 300, illetve a 3300 csapattag!), és

2) legyél a Country Komfort blog rendszeres olvasója (kék gomb itt, a blogon /"Feliratkozás a webhelyre"/), és

3) a Facebookon, a Bútorékszer-JÁTÉK nevű mappában jelöld be magad az egyik fotón. Egyszer, egy fotón!

4) A megosztást és a lájkolást is nagyon szeretjük. :-)

A játék 2012. május 1-én este 8-kor ér véget!

A bútorékszer honlapját itt találod.

Regénybe illő - vidéki házriport

Learning to let go ... (zene bekapcs.) Nagyon régóta várok arra, hogy bemutathassam ezt a házat. Gyerekkoromban egyszer jártam benne (akkoriban lakatlan volt), és máig emlékszem a színes üveggel kirakott padlásablakra. Már akkor, öt-hatévesen arról álmodoztam, hogy hasonló otthonom lesz egyszer. A ház másé lett, a lehető legértőbb kezekbe került, én felnőttem, az álmaim egy részét feladtam, és visszatértem. A visszatérés azért nem ment egykönnyen. A tulajdonosok ugyanis először vonakodtak - nem beengedni , kiváló vendéglátók és nagyszerű emberek, hanem: megjelenni . A házat megjeleníteni. A magazinoknak eddig sikerrel ellenálltak, Kos-természetemmel mégis rávettem őket, hogy a publikum elé tárják az otthonukat. Egy blogon. A látogatás után több hónapig a gépemben pihentek a fotók - féltve őriztem őket, és próbáltam más fórumra ajánlani a képriportot. A körülmények nem engedték, hogy máshol jelenjen meg. Nagyon boldog vagyok, hogy végül a saját blogomon lett a helye. Fr

További információk

Hovatovább*

Nagyon régóta írom ezt a blogot -- és nagyon régóta nem. :) Írhatnám vicceskedve, hogy alkotói válságban vagyok, de az a helyzet, hogy tényleg abban érzem magam, és nem olyan vicces benne lenni. Jó volna folytatni az írást, de mindig elakadok, holott az évek során a részemmé vált ez a felület; úgy érzem, hogy a vidéki városi érdekes színfolt lett a hazai blogszférában, nekem kiváló kreatív csatorna, grafomán énem legjobb terepe, nektek pedig rendszeres olvasnivaló (volt). Bocsánat, hogy bevonlak benneteket a dilemmáimba, de úgy gondoltam, mégis jobb, ha írok valamiről (bármiről), mintha semmiről sem, ugye. Ugyanakkor a meta-diskurzust kifejezetten nem bírom, mert vagy van mondanivalója az embernek, és akkor írjon, vagy nincs, és akkor ne. (!) Most mégis a köztes állapotról öntenék ide néhány gondolatot, hátha nekem is tisztább lesz a kép: 1. A blog fő szerepe az, hogy a hobbimról, a lakberendezésről szóljon, másodlagosan pedig az, hogy ha valami történik a Háznál, azt megörökítse (ez

További információk

Lomtalanítás '23

Annak ellenére, hogy idén márciusban mindössze másfél óránk volt arra, hogy belevessük magunkat hű társammal, E.-vel a lomizás szenvedélyébe, eléggé eredményesen zártuk, azt hiszem. A macska és a kertészkedéshez való összes szerszám, vödör stb. mind az autóban volt, mert éppen útra keltünk otthonról, hogy a hétvégét a háznál töltsük, és tudtam, hogy nem akarom és nem merem sokáig így hagyni őket, úgyhogy minden újabb, tíz-tizenötperces kör után ellenőriztük, hogy minden rendben van-e, ami erősen korlátozta a lehetőségeinket. (R. minden alkalommal jelezte, hogy ez neki egyáltalán nem tetszik, és menjünk már.) A felszabadult, egész délutános, kissé mániákus portya ennek következtében elmaradt, de nem baj: az adrenalin így is dolgozott bennünk, és örültünk mindennek, ami szembejött. Az egész úgy indult, hogy befordultunk az egyik kedvenc utcánkba, és egy pillanat alatt kihalásztam a szemétkupacból ezt a képet: Innentől már nyert ügyünk volt, mert annyira tetszett, hogy minden má

További információk

vidéki városi

Keresés ebben a blogban