Ugrás a fő tartalomra

Tízből mennyi? - II. rész

Új sorozatunkban felszínre engedheted kritikusi éned! A kérdés továbbra is az, hogy a maximális tíz pontból mennyit adnál a képen látható enteriőrre - és miért. Ma erre az eredetileg konyhaasztalként funkcionáló darabra esett a választásom, főként az őszies színek és dekoráció miatt. Kíváncsian várom, hogy mit szóltok!


(fotóforrás)



Megjegyzések

  1. Na, ez most jobban bejött, mint az előző:) Nagyon tetszik. Nagyon szeretem, hogy nem patent, patyolat. Hanem nagyon természetes, igazi, élhető környezetet sugall. Az én szememet mondjuk biztos zavarná a ferde kép, de nem baj:) A pöttyös köcsög, a festett székek, minden ok. Ez legalább 9 nálam.

    VálaszTörlés
  2. Az asztal nagyon jó. Nekem kicsit sok a kép a falon, nem elég szellős. A széklábak színe remek az asztal alatt a csíkos tapétával. 7 pont
    Szilvi

    VálaszTörlés
  3. Nálam csak 6. Az asztal, köcsög zöld üvegek tuti. A széket még tolerálnám, bár nem választanám, a képek viszont kifejezetten zavaróak. Sok, és nincs benne semmi egyediség. Egy préselt levél több lenne, mint egy rakat tucatjával gyártott nyomat. Persze ha ez a nagyi növényhatározójából van az más, de még akkor is sok egy kicsit.

    VálaszTörlés
  4. Az asztal és a szék tuti. Még az asztalon elhelyezett holmikkal sincs baj, de a képek Nekem sem jönnek be. Szerintem az ősz sokkal gazdagabb annál színekben és formákban, mint amit ez a kompozíció mutat....lehetne a sok kép sokkal izgalmasabb is. A kék csíkos tapéta pedig vhogy egyáltalán nem jön be.6 pont

    VálaszTörlés
  5. A képkeretek nélkül én 7 pontot adok:)

    VálaszTörlés
  6. 8 pont. Ezek a gyümölcsos képek annyira nem tetszenek.

    VálaszTörlés
  7. Nálam 10-ből 9. Pont ilyen hangulatban vagyok :) otthonos, vidékies :)

    VálaszTörlés
  8. 7. A rusztikus asztalhoz és székhez én is másféle, nagyon egyszerű képkereteket választottam volna, de amúgy az illusztrációk tetszenek. A tapétát én sem értem. Valahogy az egész hangulat jó egyébként, csak kis híján átbillen túl-rusztikusba, amit ma már nem jól viselek - ezért nem adtam több pontot.

    VálaszTörlés
  9. Külön-külön a darabokra tíz pontot adnék, így együtt csak 7-et.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Regénybe illő - vidéki házriport

Learning to let go ... (zene bekapcs.) Nagyon régóta várok arra, hogy bemutathassam ezt a házat. Gyerekkoromban egyszer jártam benne (akkoriban lakatlan volt), és máig emlékszem a színes üveggel kirakott padlásablakra. Már akkor, öt-hatévesen arról álmodoztam, hogy hasonló otthonom lesz egyszer. A ház másé lett, a lehető legértőbb kezekbe került, én felnőttem, az álmaim egy részét feladtam, és visszatértem. A visszatérés azért nem ment egykönnyen. A tulajdonosok ugyanis először vonakodtak - nem beengedni , kiváló vendéglátók és nagyszerű emberek, hanem: megjelenni . A házat megjeleníteni. A magazinoknak eddig sikerrel ellenálltak, Kos-természetemmel mégis rávettem őket, hogy a publikum elé tárják az otthonukat. Egy blogon. A látogatás után több hónapig a gépemben pihentek a fotók - féltve őriztem őket, és próbáltam más fórumra ajánlani a képriportot. A körülmények nem engedték, hogy máshol jelenjen meg. Nagyon boldog vagyok, hogy végül a saját blogomon lett a helye. Fr

Hovatovább*

Nagyon régóta írom ezt a blogot -- és nagyon régóta nem. :) Írhatnám vicceskedve, hogy alkotói válságban vagyok, de az a helyzet, hogy tényleg abban érzem magam, és nem olyan vicces benne lenni. Jó volna folytatni az írást, de mindig elakadok, holott az évek során a részemmé vált ez a felület; úgy érzem, hogy a vidéki városi érdekes színfolt lett a hazai blogszférában, nekem kiváló kreatív csatorna, grafomán énem legjobb terepe, nektek pedig rendszeres olvasnivaló (volt). Bocsánat, hogy bevonlak benneteket a dilemmáimba, de úgy gondoltam, mégis jobb, ha írok valamiről (bármiről), mintha semmiről sem, ugye. Ugyanakkor a meta-diskurzust kifejezetten nem bírom, mert vagy van mondanivalója az embernek, és akkor írjon, vagy nincs, és akkor ne. (!) Most mégis a köztes állapotról öntenék ide néhány gondolatot, hátha nekem is tisztább lesz a kép: 1. A blog fő szerepe az, hogy a hobbimról, a lakberendezésről szóljon, másodlagosan pedig az, hogy ha valami történik a Háznál, azt megörökítse (ez

Lomtalanítás '23

Annak ellenére, hogy idén márciusban mindössze másfél óránk volt arra, hogy belevessük magunkat hű társammal, E.-vel a lomizás szenvedélyébe, eléggé eredményesen zártuk, azt hiszem.      A macska és a kertészkedéshez való összes szerszám, vödör stb. mind az autóban volt, mert éppen útra keltünk otthonról, hogy a hétvégét a háznál töltsük, és tudtam, hogy nem akarom és nem merem sokáig így hagyni őket, úgyhogy minden újabb, tíz-tizenötperces kör után ellenőriztük, hogy minden rendben van-e, ami erősen korlátozta a lehetőségeinket. (R. minden alkalommal jelezte, hogy ez neki egyáltalán nem tetszik, és menjünk már.) A felszabadult, egész délutános, kissé mániákus portya ennek következtében elmaradt, de nem baj: az adrenalin így is dolgozott bennünk, és örültünk mindennek, ami szembejött.      Az egész úgy indult, hogy befordultunk az egyik kedvenc utcánkba, és egy pillanat alatt kihalásztam a szemétkupacból ezt a képet: Innentől már nyert ügyünk volt, mert annyira tetszett, hogy minden má