Ugrás a fő tartalomra

Tízből mennyi? - II. rész

Új sorozatunkban felszínre engedheted kritikusi éned! A kérdés továbbra is az, hogy a maximális tíz pontból mennyit adnál a képen látható enteriőrre - és miért. Ma erre az eredetileg konyhaasztalként funkcionáló darabra esett a választásom, főként az őszies színek és dekoráció miatt. Kíváncsian várom, hogy mit szóltok!


(fotóforrás)



Megjegyzések

  1. Na, ez most jobban bejött, mint az előző:) Nagyon tetszik. Nagyon szeretem, hogy nem patent, patyolat. Hanem nagyon természetes, igazi, élhető környezetet sugall. Az én szememet mondjuk biztos zavarná a ferde kép, de nem baj:) A pöttyös köcsög, a festett székek, minden ok. Ez legalább 9 nálam.

    VálaszTörlés
  2. Az asztal nagyon jó. Nekem kicsit sok a kép a falon, nem elég szellős. A széklábak színe remek az asztal alatt a csíkos tapétával. 7 pont
    Szilvi

    VálaszTörlés
  3. Nálam csak 6. Az asztal, köcsög zöld üvegek tuti. A széket még tolerálnám, bár nem választanám, a képek viszont kifejezetten zavaróak. Sok, és nincs benne semmi egyediség. Egy préselt levél több lenne, mint egy rakat tucatjával gyártott nyomat. Persze ha ez a nagyi növényhatározójából van az más, de még akkor is sok egy kicsit.

    VálaszTörlés
  4. Az asztal és a szék tuti. Még az asztalon elhelyezett holmikkal sincs baj, de a képek Nekem sem jönnek be. Szerintem az ősz sokkal gazdagabb annál színekben és formákban, mint amit ez a kompozíció mutat....lehetne a sok kép sokkal izgalmasabb is. A kék csíkos tapéta pedig vhogy egyáltalán nem jön be.6 pont

    VálaszTörlés
  5. A képkeretek nélkül én 7 pontot adok:)

    VálaszTörlés
  6. 8 pont. Ezek a gyümölcsos képek annyira nem tetszenek.

    VálaszTörlés
  7. Nálam 10-ből 9. Pont ilyen hangulatban vagyok :) otthonos, vidékies :)

    VálaszTörlés
  8. 7. A rusztikus asztalhoz és székhez én is másféle, nagyon egyszerű képkereteket választottam volna, de amúgy az illusztrációk tetszenek. A tapétát én sem értem. Valahogy az egész hangulat jó egyébként, csak kis híján átbillen túl-rusztikusba, amit ma már nem jól viselek - ezért nem adtam több pontot.

    VálaszTörlés
  9. Külön-külön a darabokra tíz pontot adnék, így együtt csak 7-et.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Regénybe illő - vidéki házriport

Learning to let go ... (zene bekapcs.) Nagyon régóta várok arra, hogy bemutathassam ezt a házat. Gyerekkoromban egyszer jártam benne (akkoriban lakatlan volt), és máig emlékszem a színes üveggel kirakott padlásablakra. Már akkor, öt-hatévesen arról álmodoztam, hogy hasonló otthonom lesz egyszer. A ház másé lett, a lehető legértőbb kezekbe került, én felnőttem, az álmaim egy részét feladtam, és visszatértem. A visszatérés azért nem ment egykönnyen. A tulajdonosok ugyanis először vonakodtak - nem beengedni , kiváló vendéglátók és nagyszerű emberek, hanem: megjelenni . A házat megjeleníteni. A magazinoknak eddig sikerrel ellenálltak, Kos-természetemmel mégis rávettem őket, hogy a publikum elé tárják az otthonukat. Egy blogon. A látogatás után több hónapig a gépemben pihentek a fotók - féltve őriztem őket, és próbáltam más fórumra ajánlani a képriportot. A körülmények nem engedték, hogy máshol jelenjen meg. Nagyon boldog vagyok, hogy végül a saját blogomon lett a helye. Fr

Cementlap a linóleum alatt II.

Hosszú történet lesz ez. Nem kétrészes. Ma is esik, plusz festik az ajtókat éppen az előszobában; mivel nem tudok csiszolni, megírom, mi a helyzet. Először is: olyan kedves barátaim és olvasóim vannak, akik ráadásul még valóban okos tanácsokat is tudnak adni, hogy elképzelhető, hogy lesz valamilyen megoldás a ragasztó-problémára. Itt is kösz mindenkinek! Ott tartottunk, hogy hőlégfúvó segítségével sikerült lehámozni a régi linóleumot a cementlapról, de sok ponton csak kenődött a hő hatására a ragasztó, nem lehetett "letolni", illetve olyan erősen tartott, vagy már korábban feloldotta a cementlap felső részét egy pár mm-es vastagságban, hogy fel is jött ez a felső, mintás réteg.  Furcsa módon egyébként jobban tépte, ha apránként próbáltam felszedni, és jobban ment, kevesebb kárt okozva, ha nagyobb adagokban, magasabbról húztam: majd magyarázza el valaki, aki ért hozzá, hogy miért van ez. Utána két út körvonalazódott: vagy fizikailag vagy kémiailag (vagy

Javítások és cserék

Ezen a nyáron úgy döntöttünk, hogy valami olyannal foglalkozunk a házon, ami tényleg kb. száz éves: az ablakokkal.  A nyílászárók közül csak az ajtókat érintette a felújítás anno, és azokat is csak részben. (Majd egyszer elmesélem, most túlságosan meleg van ahhoz, hogy felelevenítsem azt a rengeteg bénázást.) Az ablakokra nem pályáztam, pedig lehet, hogy kellett volna. Kicsit furcsa, mert biztosan nagyon szépek lennének a milliókból utángyártott változataik, de én valahogy kötődöm az eredetiekhez, bármennyire az utolsókat rúgják. Az is érdekes, hogy ez egy olyan ház, amit zseniálisan ki lehet fűteni, pedig a gázt még sosem használtuk, és az ajtók-ablakok nyilván nem zárnak tökéletesen (understatement!). A gazdaboltból hoztunk a múltkor szúnyoghálót, és meg fogjuk próbálni az egyetlen új ablakot: a kis konyha elég nagy, bukó ablakát leszerelni, megtisztítani, és kicserélni rajta a szúnyoghálót. Ezt leírni egy perc volt, véghezvinni becslésem szerint egy egész délután lesz: kicipelni a l