Ugrás a fő tartalomra

Tízből mennyi? - II. rész

Új sorozatunkban felszínre engedheted kritikusi éned! A kérdés továbbra is az, hogy a maximális tíz pontból mennyit adnál a képen látható enteriőrre - és miért. Ma erre az eredetileg konyhaasztalként funkcionáló darabra esett a választásom, főként az őszies színek és dekoráció miatt. Kíváncsian várom, hogy mit szóltok!


(fotóforrás)



Megjegyzések

  1. Na, ez most jobban bejött, mint az előző:) Nagyon tetszik. Nagyon szeretem, hogy nem patent, patyolat. Hanem nagyon természetes, igazi, élhető környezetet sugall. Az én szememet mondjuk biztos zavarná a ferde kép, de nem baj:) A pöttyös köcsög, a festett székek, minden ok. Ez legalább 9 nálam.

    VálaszTörlés
  2. Az asztal nagyon jó. Nekem kicsit sok a kép a falon, nem elég szellős. A széklábak színe remek az asztal alatt a csíkos tapétával. 7 pont
    Szilvi

    VálaszTörlés
  3. Nálam csak 6. Az asztal, köcsög zöld üvegek tuti. A széket még tolerálnám, bár nem választanám, a képek viszont kifejezetten zavaróak. Sok, és nincs benne semmi egyediség. Egy préselt levél több lenne, mint egy rakat tucatjával gyártott nyomat. Persze ha ez a nagyi növényhatározójából van az más, de még akkor is sok egy kicsit.

    VálaszTörlés
  4. Az asztal és a szék tuti. Még az asztalon elhelyezett holmikkal sincs baj, de a képek Nekem sem jönnek be. Szerintem az ősz sokkal gazdagabb annál színekben és formákban, mint amit ez a kompozíció mutat....lehetne a sok kép sokkal izgalmasabb is. A kék csíkos tapéta pedig vhogy egyáltalán nem jön be.6 pont

    VálaszTörlés
  5. A képkeretek nélkül én 7 pontot adok:)

    VálaszTörlés
  6. 8 pont. Ezek a gyümölcsos képek annyira nem tetszenek.

    VálaszTörlés
  7. Nálam 10-ből 9. Pont ilyen hangulatban vagyok :) otthonos, vidékies :)

    VálaszTörlés
  8. 7. A rusztikus asztalhoz és székhez én is másféle, nagyon egyszerű képkereteket választottam volna, de amúgy az illusztrációk tetszenek. A tapétát én sem értem. Valahogy az egész hangulat jó egyébként, csak kis híján átbillen túl-rusztikusba, amit ma már nem jól viselek - ezért nem adtam több pontot.

    VálaszTörlés
  9. Külön-külön a darabokra tíz pontot adnék, így együtt csak 7-et.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Regénybe illő - vidéki házriport

Learning to let go ... (zene bekapcs.) Nagyon régóta várok arra, hogy bemutathassam ezt a házat. Gyerekkoromban egyszer jártam benne (akkoriban lakatlan volt), és máig emlékszem a színes üveggel kirakott padlásablakra. Már akkor, öt-hatévesen arról álmodoztam, hogy hasonló otthonom lesz egyszer. A ház másé lett, a lehető legértőbb kezekbe került, én felnőttem, az álmaim egy részét feladtam, és visszatértem. A visszatérés azért nem ment egykönnyen. A tulajdonosok ugyanis először vonakodtak - nem beengedni , kiváló vendéglátók és nagyszerű emberek, hanem: megjelenni . A házat megjeleníteni. A magazinoknak eddig sikerrel ellenálltak, Kos-természetemmel mégis rávettem őket, hogy a publikum elé tárják az otthonukat. Egy blogon. A látogatás után több hónapig a gépemben pihentek a fotók - féltve őriztem őket, és próbáltam más fórumra ajánlani a képriportot. A körülmények nem engedték, hogy máshol jelenjen meg. Nagyon boldog vagyok, hogy végül a saját blogomon lett a helye. Fr

Teázós

Totálisan összefüggéstelen lesz, amit ma írok; vegyük úgy, hogy az esőt nézve virtuálisan együtt iszunk valamilyen finom teát ( te-ázás, hahaha ), és van nálam tíz noteszlap mindenféle témában. Tegnap elkezdett poszt. 1. Aki szokott a Rossmann-tól rendelni, és szereti a szakácskönyveket, annak szerintem érdemes most élnie azzal az akcióval, amelyikben bio élelmiszerek mellé Stahl Judit-szakácskönyvet adnak ajándékba. Nem tudom, miért van így, mert a stílusa néhol elképesztően modoros, mégis ő tudja azt, amitől kb. önálló olvasmány lesz a receptgyűjtemény, de mint receptgyűjtemény önmagában is vérprofi. Továbbajándékozni szintén jó. 2. Azt hiszem, el kell fogadnom, hogy az érvényesülés és kapcsolatépítés címén végzett tevékenységek 9/10-e nekem nem megy -- és nem is tartom őket ízlésesnek (biztosan azért, mert kompenzálok). Magamat pedig gyakran tartom bénának, amiért nem építek és nem érvényesülök. Ami még rettenetesen irritál, az a  "ki kinek a kije"  nevű társadalmi társ

Lomtalanítás 2020

Megint visszafelé haladok az időben: ez a szuper gyűjtésünk még akkor történt, amikor nem világméretű járványról volt szó. Az egyik utolsó gondtalan esténk volt, mondhatni. A kerületünkben minden évben figyelem az évente egyszer legálisan utcára hordott tárgyakat (bútormániásként nem bírok nem odanézni), de egyrészt nekem is volt egy minimalista fordulatom, és óvatosabb lettem az esztelen halmozással kapcsolatban, másrészt emlékeim szerint az elmúlt pár évben az egyre erősödő tendencia az volt, hogy napokkal előbb megjelentek a lomisok, krétával felrajzolták a felségterületüket, a lomtalanítás napján pedig kiváló érzékkel, hangos perpatvarok közepette lefoglalták a legmenőbb cuccokat, majd azokat tőlük lehetett megvásárolni .    A gyerekeknek gyártottam is elméleteket arról, hogy végtére is társadalmilag - vagy mit tudom én, milyen szempontból - jól van ez így, hadd éljenek meg belőle, ez nekik így is egy _megalázó, durva_, sokat utazós, hosszú, munkás nap, a mi lakásunk p