2010. november 8., hétfő

Majdnem

      Magyar magazinban ritkán találni olyan házriportot, amelyik közelít a külföldi lapokban megszokott minőséghez. Most egy ilyen következik. A képeken látszik, hogy a tulajdonosok mennyi ötlettel  és szeretettel láttak neki a gyönyörű környezetben álló ház berendezésének.
A cikkből kiderül, hogy a minta Toscana és Provence volt.



     Valóban, mediterránba hajló klímájával, helyben található és az építészetben széles körben alkalmazott köveivel talán a Balaton-felvidék a legalkalmasabb a provence-i életérzés hazai változatának megvalósítására.
A belső terekben sok elem vall arra, hogy a tulajdonosok nem felszínesen ismerik a francia és olasz vidéki stílust: hál' Istennek nem rikítósárgák a falak, rengeteg a fagerenda és fa áthidaló elem, jellemző a terrakotta burkolat, sok a kopottfehér bútor. Ez a ház élőben szenzációs lehet.
      A képeket látva viszont feltűnő, hogy néhol - ezt most nehéz lenne máshogy mondani - túl jól van megcsinálva. A leginkább az különbözteti meg a mintájául szolgáló francia és olasz enteriőröktől, hogy minden tökéletes benne. (Valamint az, hogy nem látni nem ál-régi, hanem valódi régi tárgyakat, burkolatokat. Ahhoz persze tényleg örökölni kell egy francia udvarházat, és ez keveseknek adatik meg.)

Egy-egy étkező-fotó következik:


       Kiválóan látszik az a hungarikum, amitől a legtöbbször a hideg ráz: az itt-ott felbukkanó terméskő. Rosszabbik változatában az itt-ott felbukkanó odaapplikált terméskő. Ezen a képen is túl soknak érzem, pedig biztosan gyönyörű a textúrája, és tényleg abból van a ház, de így annyira mesterkélt!
Érdekes, hogy az arany szín - amely abszolút jellemzője a francia vidék fáradt eleganciájának - itt ismét túlzó. Talán a bájos kis tükör viszi el a giccs felé, a székeket ugyanakkor jó választásnak érzem. Csodás a teríték, de lehetne egyszerűbb, akkor is, ha karácsonyi enteriőrről van szó. Pontosan a székek miatt.

Következzen egy francia étkező:

forrás: cotemaison.fr


      Már megint egy deszkaajtó. Nem a legelegánsabb bejárat. Régmúlt idők arisztokratikus székei. Abrosz. Virág, hogy kellemes legyen a szemnek. És semmi más, ami elterelné a figyelmet az egész enteriőr keresetlen szépségéről. Non plus ultra.

2 megjegyzés:

  1. Idekeveredtem:), és röpke pár percet, vagy órát el is töltöttem. Bár, bevallom töredelmesen, inkább a képekre fókuszáltam,a szöveg gyorsolvasásban ment:)
    Terméskő, hát ez hányinger valóban. De a téglától is frászt kapok sokszor. De nem leszek szűkmarkú, azt hiszem láttam már 1-2 hibátlan megoldást is:). A non plus ultra, mikor kültéren mosott kavics betonba ágyazva, bontott tégla, és még valami harmadik kő gazdagítja a bejáratot:))

    VálaszTörlés
  2. Cottage! Köszönöm a CK-ra fordított időt! Azok a hibátlan megoldások biztosan nagyon jók voltak - nehéz megcsinálni. Igen, a tégla is elharapódzott... :))

    VálaszTörlés