2010. november 19., péntek

Petrik Adrien: A másik kert - I. rész

      Helyszín: second hand shop. Szabad függő beszéd. Nekem kell az a felső. Jó, nem nekem kell, hanem a lányomnak, mert pont 110-es, és gyönyörű lesz benne. Egyébként is gyönyörű, szakadt rongyokban is. De tegye már le az a nő a kezéből az én felsőmet. Az ő gyereke bizonyára nem 110-es méret, hanem nagyobb és kövérebb és nem gyönyörű. Esetleg fiú. Ahh, letette. Kihalászom. Megvan.

       Petrik Adrien második könyve ugyanerről az érzésről szól: a szerzés öröméről. A női vadászösztönről, amely nem hagy nyugodni bennünket, és amelynek folyományai: újabb földdarab, Next kislányblúz, befizetetlen csekkek, bankkölcsön és egy második édenkert. Az Asszony és házából megismert család újabb nagy vállalkozásba kezd: megveszik a szomszédos kertet, és rengeteg munkával magukhoz alakítják, saját kertet csinálnak belőle. Eközben élik az életüket: esznek, utaznak, barátokat látnak vendégül.
      Az első rész profiljához hűen itt is keveredik a szakszerűség (kerttervezés műszaki rajzokkal, átgondolt vázlatokkal) az intuíciókkal és a családi történetekkel. Az első könyvből megtudtuk, hogy igazi jellempróba a nem tökéletes tájolású telekről nézni a szemben építkezők csodálatos, hosszan elnyúló naplementéit, itt pedig kiderül, hogy kertet is, kutyát is érzelmi alapon választ az ember, és slussz. Hagyjuk a darwinista kritériumokat! Lehet, hogy a lassú és félrecsúszott foltos, meg az árnyékos, keskeny és meredek a miénk. Üdítően amatőr a hentergő kutyáról készített kép a 48. oldalon. Nem látni mást, mint egy hanyatt fekvő szőrhalmazt. És mindjárt kettőt. Botrányos, de kedves, és klasszul illusztrálja a kutyajellemekről szóló szöveg vonatkozó részét.
     Aztán ott van a legédesebb kutyanézés dokumentációja az 50. oldalon. Azt minden kutyagazda tudja, hogy egy ilyen nézés néha az élet értelme tud lenni. Ebben a könyvben még több szó esik a falkáról, mint az elsőben. Ha ezen a ponton esetleg valaki a kertet hiányolná, olyan makrófelvételeket is talál a kert burjánzó növényeiről, amelyek a National Geographicban is megállnák a helyüket.

3 megjegyzés:

  1. Nagyon-nagyon jó könyv:) Mindig az asztalon van a nappaliban, hogy bármikor kezembe vehessem, átlapozhassam. A szabadság érzését kaptam tőle.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én is szeretek vissza-visszatérni a könyvhöz. És most itt a harmadik kötet!

      Törlés
  2. igen..ez jo kifejezés:a szabadság érzése..ami ott motoszkál mindannyiunkban..csak vártuk amig kimondja valaki..IMÁDNIVALÓ!

    VálaszTörlés